Különböző országok és régiók másként fogják érezni az éghajlatváltozást, és egyesek jobban, mint mások. A klímaváltozásnak azonban vannak bizonyos hatásai, amelyek valószínűleg mindannyiunk életmódját befolyásolják. Itt van néhány közülük:
# Allergia, asztma és egyéb egészségügyi problémák
Az éghajlatváltozás az emberi egészségre is kihat. Szakértők azt jósolják, hogy a klímaválság állandó mélyülése súlyos emberi egészségügyi problémákat fog eredményezni. Például az orvosok egyre inkább figyelmeztetnek a fosszilis üzemanyagok elégetésének kockázataira és következményeire. Az üvegházhatáshoz hozzájáruló fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása légúti megbetegedésekhez, például asztmához vezethet gyermekeknél és felnőtteknél. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a légszennyezés évente világszerte körülbelül 7 millió ember halálát okozza. A romló levegőminőség és a magasabb hőmérséklet miatt a pollenszezon tovább tart, ami azt eredményezheti több allergiás és asztmás roham. A földi ózon, a szmog fő összetevője, amely magas hőmérsékleten növekszik, köhögést, nyomást vagy mellkasi fájdalmat is okozhat, ronthatja a tüdő működését, asztmát és más krónikus tüdőbetegségeket.
A hőmérséklet emelkedésével többen szenvednek görcsökben és hő kimerülésben, hipertermiában és gyomorégésben is. Hosszan tartó hőhatás lehet súlyosbíthatják a szív- és érrendszeri, légzőszervi és vesebetegségeket kövek, cukorbetegség és növelik a stroke valószínűségét. A hőség az idősek és a terhes nők számára is nagyon megterhelő és veszélyes, a gyermekek is jobban tolerálják, akik hajlamosabbak a kiszáradásra vagy a légzőszervi megbetegedésekre, az allergiára és a túlmelegedésre. Az ultraibolya sugárzásnak való kitettség jelentős tényező a bőrrák kockázatában. A 20. század közepe óta a bőrrák előfordulása világszerte riasztó ütemben nőtt. A tudósok úgy vélik, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tényezők valószínűleg hozzájárulnak ehhez a bőrrák előfordulásának növelése világszerte, és a betegség aránya növekszik.
# A mentális problémák növekedése
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás által okozott környezeti stresszorok veszélyt jelentenek az emberi mentális egészségre, szerintük egyre több bizonyíték kapcsolja össze a klímaváltozást és a mentális egészségi problémákat. A szélsőséges időjárás rövid távú kitettsége, valamint a folyamatos felmelegedés szintén hozzájárul a mentális egészség romlásához. Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy a magasabb hőmérséklet a mentális egészségi problémák, például a stressz, a szorongás vagy a poszttraumás stressz-rendellenesség 2 százalékos növekedésével járt. Rosemary Randall pszichoterapeuta szerint az emberek tudják, hogy az éghajlatválság óriási probléma, de ők inkább nem tudnák. Magával hozza szorongás a bizonytalan jövő miatt minket és utódainkat, valamint a bűntudat és a reménytelenség érzése, amely sokak számára elviselhetetlen és elsöprő lehet. A helyzet romlásával és a klímaválság következményeivel az emberek mentális problémái csak súlyosbodhatnak.
# Megszüntetjük a haszontalan dolgok vásárlását
A fogyasztói magatartás korlátozásának igénye egyre inkább az elmékbe kúszik, és tükröződik az emberek tevékenységében. Míg nem is olyan régen az embereket úgy alakították ki, hogy minél több dolgot birtokolhassanak, és árengedményekkel őrüljenek meg, anélkül, hogy megnéznék, honnan jött a dolog és hogyan készült, manapság egyre többen válogatnak visszafelé megváltoztatja vásárlási viselkedését vagy nem ismétli meg a szülei után. Az éghajlatváltozásról és a szűkös erőforrásokról egyre sürgetőbb jelentésekkel várható még inkább megváltoztatjuk a dolgok fogyasztói és komolytalan megközelítését. Feltételezzük, hogy az olcsó dolgok csábítása helyett egyre inkább olyan márkákat vagy anyagokat választunk, amelyek a leghosszabb életet ígérik. A fenntarthatóság egyre hűvösebb lesz és az egyszeri vagy szezonális trendek háttérbe szorulnak. A szakértők azt is feltételezik, hogy a dolgok birtoklásától a dolgok bérléséig nem csak a lakások, hanem az autók vagy a háztartási szükségletek és eszközök is áttérünk.
# Korlátozni fogjuk a repülést
Az olcsó tárgyakhoz hasonlóan az emberek is az ujjaikon keresztül nézik az olcsó vagy felesleges repülést. Végül is ez már megtörténik, ami még a "repülési szégyen" kifejezést is előidézte - sokan szégyennek tartják a repülést. Világszerte több ezer ember vállalta, hogy leállítja a repülést, köztük Greta Thunberg aktivista is. A repülési ipar az egyik a leginkább szennyező szén-dioxid-kibocsátás leggyorsabban növekvő forrásai. Ez a fő üvegházhatású gáz, amely klímaváltozást okoz. Kezd felébredni az emberek tudata a repülés ártalmasságáról. A 2019-es felmérés, amelyben 28 088 ember vett részt az Európai Unió mind a 28 tagállamából (beleértve Nagy-Britanniát is), érdekes eredményeket hozott - az emberek 62% -a mondta ezt támogatná a rövid járatok tilalmát, az emberek 72% -a azt állította, hogy támogatnák a járatok szén-dioxid-adóját. Ez a jegyárak emelkedését jelentené, amelyek manapság gyakran nagyon alacsonyak. Ez az embereket korlátozhatja a repülést is.
Lásd még.
Már tavaly az Európai Unióban szó esett arról a repülőgép-üzemanyagra kivetett adó bevezetése, amely hozzájárulna e szállítás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Csak az adózatlan repülőgép-üzemanyagot írják alá az olcsó járatok alatt, és más közlekedési módokkal ellentétben ez az ipar adóparadicsom. A jogszabályok megváltoztatásához azonban az Európai Unió valamennyi tagállamának beleegyezése szükséges. Megoldás lehet a légi utazás iránti igény csökkentésére is a vonatadó csökkentése, valamint sűrűbb éjszakai vonatsorok bevezetését. Példa erre egy éjszakai vonatjárat Bécsből Brüsszelbe történő bevezetése januárban, amely tízszer kevesebb CO2-kibocsátást generál, mint ugyanaz a repülőút. Egy ilyen vonatút azonban 100 perc repülés helyett 14 órát vesz igénybe. Több időt kell különítenünk el az utazásra.
# A téli és a szabadtéri sportok elvégzése nagyobb kihívást jelent
Az éghajlatváltozás miatt régióinkban is egyre kivételesebbé válik a havazás. A későbbi őszi lehűlés és a tavaszi korábbi felmelegedés rövid szezont okoz, ami kihat a téli sportokra, például a síelésre vagy a snowboardozásra. Több időt ritkább havazás lesz negatív hatással van a gazdaságra is, mivel ez számos síközpont és hegyi szálloda létét veszélyezteti. Például a Francia Pireneusokban az egyik síterep helikopterekkel szállította a havat a lejtőkhöz, hogy hetekig tartó átlag feletti hőmérséklet és szinte havazás nélkül is nyitva maradhasson. Ezek az új technikák, valamint a műhó szükségessége azonban igen a magasabb árakban is megmutatkoznak bérletekhez és szolgáltatásokhoz.
Azonban még a nyári vagy a szabadtéri sportokat is nehezebb elvégezni. A tavakban és folyókban lévő kevesebb víz nyáron is befolyásolhatja a vízi sportokat. A szabadtéri sportok, mint például a futás, a kerékpározás és a túrázás, a forró nyarak miatt egyre kevésbé lesznek kezelhetők, különösen a déli területeken.
# Drágább étel
Az éghajlati válság miatt egy nagy mezőgazdasági ipar szenved. A súlyos aszályok és heves esőzések, a rendkívüli fagyok és viharok váltakozása nagy negatív hatással van a betakarításra, amelyet ma már láthatunk. A növénytermesztés egyre nehezebbé válik, ami drágábbá teszi a növényeket. A növények megtakarításának új technológiákba történő befektetésének szükségessége, például az új öntözőrendszerek, a növények árában is megmutatkoznak. Az emelkedő hőmérséklet miatt a növények egészségét befolyásoló kórokozók is jobban fognak virágozni.
Arra is számíthat a hús és az állati termékek áremelkedése. Több ország már megemelt adókat vet ki rájuk, ennek az iparnak a környezetre gyakorolt óriási negatív hatása miatt. Az éghajlatváltozás is ezt fogja okozni egyes ételek nagy luxussá válnak vagy egyszer teljesen eltűnhetnek. Ilyenek például a halak, amelyek a globális felmelegedés miatt egyre kevésbé vannak, és ez veszélyt jelent az emberek milliói számára szerte a világon, akik számára a hal az élelmiszer és a jövedelem fő forrása.
Lásd még.
Világszerte emberek millióinak kedvenc itala is veszélyben van. A kávé nagy része az arab kávéfából származik, amely a hideg hegylejtőkön virágzik. Az éghajlatváltozás azonban emeli a hőmérsékletet a kávétermelő régiókban. Etiópia, az Arabica vezető termelője az éghajlatváltozás következtében az évszázad végéig elveszítheti kávétermesztési területének 59% -át, ami várhatóan jelentősen drágulhat. Világszerte 2050-re a kávé termesztésére alkalmas földterület akár 50 százalékát is elveszíthetjük.
A klímaváltozás élelmiszerre gyakorolt hatása lehet alacsonyabb tápértékük tükröződik. A fosszilis üzemanyagok miatt a légkörünkben felhalmozódó CO2 megváltoztatja az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek összetételét, így kevésbé táplálóak. A CO2 felgyorsítja a fotoszintézist, emiatt a növények magasabb cukortartalommal és kevesebb kalciummal, fehérjével, cinkkel és fontos vitaminokkal rendelkeznek. Ha nem csökkentjük a széndioxid-kibocsátást, a Harvard tudósai szerint ez nagy problémát jelenthet étrendünk számára. E század közepére a növényélettani változások eredményeként körülbelül 175 millió ember szenvedhet cinkhiányban, és a vas- vagy fehérjehiány is problémát jelenthet.
# A villanyszámlák és az adók növekedése
Egyre magasabb hőmérsékletekkel és évente számos meleg nappal fognak Az emberek egyre inkább a klímaberendezésre támaszkodnak és várhatóan nem csak a vállalatok, hanem a háztartások számára is egyre gyakoribb felszerelés lesz. Például az Egyesült Államokban 244 helyszín elemzése azt mutatta, hogy 93 százalékban nőtt a légkondicionálás vagy a ventilátorok bekapcsolásához szükséges napok száma, ami tükröződik megnövekedett villanyszámlák. Az éjszakai hőmérséklet is emelkedik - egy friss tanulmány szerint az éjszakák több mint napig melegednek, ami szintén befolyásolhatja alvásunk minőségét, és ezzel egyre nagyobb szükség van az éjszakai légkondicionálás bekapcsolására.
Az éghajlatváltozás is adóemelést hozni, mivel a városoknak és az önkormányzatoknak megnőnek a ráfordításaik a velük kapcsolatos problémák megoldására. A hőmérséklet emelkedése például aszfalt felmelegedését, hirtelen felhőszakadásokat, súlyos viharokat vagy heves áradásokat okozhat, ami viszont megnövekedett kiadásokat eredményez a helyek árvizektől, áramkimaradásoktól vagy a szélsőséges időjárási viszonyokból eredő károk elhárításához.