Húgyúti fertőzés gyermekeknél
A húgyúti fertőzés (IMC) gyakori probléma a gyermek ambulanciákon és a gyermekosztályokon. Az akut pyelonephritis klinikai megnyilvánulásai a beteg életkorától függenek - minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé jellemzőek a tünetek. Bármely láz és visszatérő subfebrile betegség esetén mérlegelni kell az IMC lehetőségét gyenge szervi lelettel rendelkező gyermekeknél, és teljes vizeletvizsgálatot kell végezni. A pyelonephritis kezelés késleltetett megkezdése a vese hegesedésének fő kockázati tényezője. Hangsúlyt fektetnek a vizelet korai vizsgálatára leukocyturia és nitrituria esetén, minden további lázas állapot mellett, pozitív eredmény esetén a megfelelő kezelés azonnali megindítását jelzik. A szekvenciális antibakteriális terápia lehetővé teszi az antibiotikumok megfelelő terápiás szintjének gyors elérését a szérumban, különösen fiatalabb gyermekeknél. Jelenleg a hosszú távú antibiotikum-profilaxis (úgynevezett "fenntartó kezelés") rutinszerű beadását nem tartják szükségesnek akut, komplikáció nélküli fertőzések esetén.
Húgyúti traktusfertőzések gyermekekben
A húgyúti fertőzések (UTI) a gyermekek leggyakoribb bakteriális fertőzései közé tartoznak, amelyek jelentős morbiditást okozhatnak. Egyelőre ismeretlen okokból a gyermekek UTI-k kisebb része vesehegesedéssé, hipertóniává és veseelégtelenséggé alakul. A gyermekeknél az UTI klinikai bemutatása nem specifikus lehet, és bizonyos diagnosztikai vizsgálatok megfelelősége továbbra is ellentmondásos. A diagnosztikai munkát úgy kell kialakítani, hogy feltárja a funkcionális és strukturális rendellenességeket, például a diszfunkcionális üregképződést, a vesicoureteralis refluxot és az obstruktív uropathiát. Agresszívebb felkészítés ajánlott azoknak a betegeknek, akiknek nagyobb a kockázata a pyelonephritis és a vese hegesedése szempontjából, beleértve az egy évnél fiatalabb csecsemőket is. A vese hegesedésének megelőzésére korai szekvenciális (intravénás kezelés, amelyet orális antibiotikumok követnek) antibakteriális terápia ajánlott. A rutinszerű antibiotikum-profilaxis nem ajánlott, magasabb fokú refluxban, obstruktív uropathiában vagy visszatérő UTI-ben szenvedő betegeknél alkalmazható, akiknél nagyobb a későbbi fertőzések és szövődmények kockázata.