Neves szakértő, Dr. Michelle McMacken 7 dolgot emel ki, amelyek akkor fordulnak elő, amikor abbahagyja az állati eredetű étel fogyasztását. Néhány évvel ezelőtt hallottam ezt az előadást, és egy jegyzetfüzetbe írtam, ahol érdekes interjúkat vagy jegyzeteket is írok az elolvasott könyvekre. Nemrégiben láttam ugyanezt az előadást, amely a villák a kések felett oldalán volt megírva. Bár akkor már gyógynövényes étrendet folytattam, az előadás annyira érdekes volt, hogy amint megláttam a villás juhkésekről szóló cikket, pontosan tudtam, ki a szerző. És arra gondoltam, ha olyan érdekes nekem, talán ő is megszólít téged.
1. Csökkentjük a test gyulladását
Ha húst, sajtot és feldolgozott ételeket fogyasztunk, valószínűleg megnövekedett gyulladásos tényezők vannak a szervezetben. Míg a rövid távú gyulladás (sérülés után) normális és szükséges, a hónapokig vagy évekig tartó gyulladás nem. A krónikus gyulladás többek között ateroszklerózissal, szívrohammal, stroke-kal, cukorbetegséggel, autoimmun betegségekkel jár.
2. A koleszterin a vérben erősen csökken
Az emelkedett koleszterin kulcsfontosságú tényező a szív- és érrendszeri megbetegedésekben és a stroke-ban. A telített zsírsavak, amelyek főleg húsban, baromfiban, sajtban és más állati termékekben találhatók, okozzák a magas koleszterinszintet. Tanulmányok azt mutatják, hogy a növényi étrendre váltó emberek koleszterinszintje 35% -kal csökken. A növényi étrend csökkenti a koleszterinszintet, mert kevés a telített zsír. Ezenkívül a növényi élelmiszerek több rostot tartalmaznak, ami szintén csökkenti a koleszterint.
3. A mikrobiomban jelentős változások következnek be
A testünkben élő három billió mikroorganizmust mikrobiomának nevezzük. Ezek nélkülözhetetlenek számunkra, nemcsak az élelmiszerek emésztésében, hanem a tápanyagok előállításában, az immunrendszer edzésében, a gének be- és kikapcsolásában, a szövetek tisztán tartásában és a rák elleni védelemben. A növényi étrend segít az egészséges mikrobiom kialakulásában. A növényi étrendben lévő rost (az állati étrend nem tartalmaz rostot) támogatja a jó baktériumok szaporodását a bélben. Ezzel szemben az alacsony rosttartalmú étrend (például tejtermékek, tojás, hús) támogathatja a betegséget terjesztő baktériumok szaporodását. Ha kolint és karnitint (húsban, baromfiban, halban, tojásban és tejtermékekben találhatók) fogyasztunk, a bélbaktériumok olyan anyagot képeznek, amely a májban mérgező TMAO (trimetil-amin-N-oxid) anyaggá alakul. A TMAO az erek koleszterin bevonatának romlásához vezet, és növeli a szívroham és a stroke kockázatát.
4. Megváltoztatjuk a gének működését.
A kutatók megállapították, hogy az életmód és a környezet be- és kikapcsolhatja a géneket. Például az antioxidánsok megváltoztathatják azoknak a géneknek az expresszióját, amelyek optimalizálják, hogyan javítják a sejtek a sérült DNS-t.
A kromoszómák géneket hordoznak. A kromoszómák végei, a telomerek megvédik az örökletes anyagot a lebomlástól, és megakadályozzák, hogy a kromoszómák társuljanak egymással. Minél hosszabbak a telomerek, annál hosszabbak lehetnek a kromoszómák, és annál hosszabb ideig maradhatnak működőképesek a sejtek. Az élet során a telomerek lerövidülnek (minden egyes sejtosztódással), hosszukat jelenleg a biológiai öregedés jelének tekintik. Az életmódváltásnak köszönhetően meghosszabbíthatjuk a telomereket.
5. A 2-es típusú cukorbetegség esélye jelentősen csökken
Az állati fehérje, különösen a vörös és a feldolgozott hús, kimutatták, hogy növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Mi okozza a 2-es típusú cukorbetegséget? Telített zsír, állati (hem) vas, endotoxinok, fejlett glikációs termékek (AGE), karnitin, kolin (átalakulás TMAO -vá) mind megtalálhatók a húsban. Ami nem okozza az inzulin reakciót, az a rost, a gyümölcsökben található antioxidáns. A gyümölcs nem növeli a cukorbetegség kockázatát. A kockázat csökkentését leginkább a teljes kiőrlésű gabonafélék (13%) és a gyökérzöldségek jelentik.
A gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és teljes kiőrlésű termékek megelőzésként és gyógymódként szolgálnak a 2-es típusú cukorbetegség ellen.
6. Megeszzük a megfelelő típust és csak a mennyiségét - fehérjét.
Naponta kb. 0,75 g/kg/napra van szükségünk, ami körülbelül 40-60 g/nap.
Az extra fehérjét testünk zsírként tárolja vagy hulladékként üríti (vesekövek, károsodott veseműködés, rák, korai halál). Az állati fehérjében sok a túlsúly, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a gyulladás és a rák.
A növényi fehérje viszont megvéd minket sok krónikus betegségtől. Nincs oka fehérje táplálék-kiegészítők szedésére, ha gyógynövényes étrendet fogyaszt. Ha elegendő kalóriát eszel, elegendő fehérje van.
Az állati fehérje tartalmaz még: telített zsírt, koleszterint, hormonokat, poliklórozott bifenileket (PCB-ket), higanyot, egyéb toxinokat, antibiotikumokat, baktériumokat, ürüléket, fejlett glikációs termékeket (AGE), heterociklusos aminokat, hem-vasat, poliaromás szénhidrogéneket. És növeli az IGF1 értéket (amire felnőttkorban nincs szükségünk).
A növényi fehérje (kendermag, hüvelyesek) rostot, fitotápanyagokat, antioxidánsokat tartalmaz.
7. Hatalmas hatással leszünk bolygónk és lakói egészségére.
Az állattenyésztés rendkívül pusztító a bolygó számára. Ez az üvegházhatást okozó gázok egyik legnagyobb hozzájárulója, és a föld- és vízhasználat, az erdőirtás, a természet pusztulása és a fajok pusztulása egyik fő oka.
Körülbelül 2048-ra az óceánok várhatóan halmentesek lesznek.
Körülbelül 7600 liter víz szükséges 0,5 kg marhahús előállításához az Egyesült Államokban. A jelenlegi, főként a hús- és tejiparra épülő élelmiszerlánc szintén hozzájárul a világ éhezéséhez. A világ legtöbb mezejét szarvasmarhák takarmányozására használják, nem embereket.
Ezeknek a zöldséges füstölőknek az összes receptjét megtalálhatja online 21 napos váltó tanfolyamunkon.