A Családjogi kommentár harmadik kiadásának szerzője, doc. JUDr. Bronislava Pavelková, Ph.D. C. H. Beck Nakladateľstvo-nak adott interjújában többet árul el a családjog fejlődéséről és annak további irányáról.
Nemrégiben a Családtörvény sz. 36/2005. Coll. számos jelentős változás a bírói gyakorlathoz képest, különösen a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésein keresztül. Közülük melyiket tartja a legfontosabbnak?
Mindenképpen az apaság megállapításával kapcsolatos változások. Így jelentős elmozdulás történt a pozitivista jogalkalmazástól a törvény értelmének és céljának keresése felé. A Pavlík v. Szlovákia. Ezt követően az EJEB helyesen értette a Szlovák Köztársaság Központi Hivatalának érveit, és más, ezzel a kérdéssel kapcsolatos döntéseiben elfogadta azokat. Kár azonban, hogy a jogalkotó által végrehajtott változtatások csak ezt az egyetlen rendelkezést érintették (az apaság első vélelmével tagadta meg), és azokat nem tágabban fogalmazták meg, hogy tükrözzék a gyermek jogát a hátterének megismerésére. Így például az apaság tagadása a második vélelemben változatlan maradt az anyakönyvvezető apja számára az időszak kezdetének meghatározása tekintetében.
Mit tulajdonít annak, hogy a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága kevéssé dönt a családjogi kérdésekben, ill. szinte soha? Véleménye szerint változásnak kellene lennie?
A családi kapcsolatokban továbbra is egyértelmű a magán- és a közérdek?
Van. Jogelméletben a családjog még a családi magánjogra és az állami családjogra is elkezdődött. Ezt a felosztást nagyon praktikusnak tartom. A megosztó kritérium az állami beavatkozás mértéke a családjogi kapcsolatokban. Ha az alapvető családi kapcsolat (szülő-gyermek) meghiúsul, állami beavatkozásra van szükség. Akkor a közjogi családjogról beszélünk. Ide tartoznak különösen a gyermek alternatív gondozása, gondnoksága, gondnoksága, oktatási intézkedések és a szülői jogok és felelősségek gyakorlásába való beavatkozás. A családi magánjog a működő családi élet tiszteletben tartására törekszik, és ha problémák merülnek fel, az államnak elsősorban arra kell törekednie, hogy segítse a családot a megfelelő működés helyreállításában, de ne mérvadó döntésekbe avatkozhasson be a családba. A szülő-szülő és a szülő-gyermek kapcsolatokban gyakran személyes érettségről és jellemdöntésről van szó, hogy a kapcsolat magánélet marad-e, vagy közjogossá válik-e. Különösen ez a helyzet, ha a szülők vagy egyikük nem képes a gyermek javára kijavítani viselkedését.
Az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a szülő jogos érdekeinek teret kell adniuk a gyermek érdekeinek. Milyen valódi súlya van azonban a jog szempontjából, a gyermek véleménye?
Sajnos, mint mindig. Előfordul, hogy a gyermek véleménye hasznos a bíróságon, majd mantraként veszik figyelembe döntésük igazolására. Máskor teljesen összehasonlítható esetben nem veszik figyelembe a gyermek véleményét, és másként döntenek. És még egy olyan gyermek ellen is, aki például 12 éves. Én is ismerek egy ilyen konkrét esetet. Az EJEB azonban már 2004-ben kimondta, hogy egy tízéves gyermeknek már joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsa saját életének fogalmát, bár a felnőttek számára úgy tűnhet, hogy amit neki szántak jobb (Pini és társai kontra Bizottság). Románia).
Ön a családi törvényhez fűzött kommentár harmadik kiadásának a szerzője. Hozza közelebb hozzánk, valamint ahhoz, hogy kinek szánják az alkalmazási gyakorlat szempontjából?
Tudom, hogy az emberek megveszik. Azért találta meg ügyfeleit, mert nemcsak az anyagi jogi rendelkezések magyarázattal ellátott megfogalmazása, hanem a polgári eljárás kombinációja is. Az az előnyöm, hogy mind az anyagi, mind az eljárási jogot oktatom, és a gyakorlatban sokáig ügyvédként dolgoztam. Számos alkalmazásprobléma találta magukat, és alkalmam volt felvenni őket a megjegyzésbe. Az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat ebben az esetben egyértelmű plusz. Így úgy gondolom, hogy ez a harmadik kiadás, amelyet az elmúlt öt év európai, valamint szlovák és cseh döntéshozatali kontextusa egészített ki és gazdagított, teljesíteni fogja a kitűzött célokat. Főleg hasznos lehet olvasói számára.
- INTERJÚ Klára Laurenčíková A gyereket a szamárcsattanás károsítja, a törvény testi fenyítést jelentene
- Az anya pszichéje teljesen mindent befolyásol Interjú arról, hogy a gyerekeknek nem csak diétával kell etetni Interjúk
- Lenick Nepods pszichológus; vigyük a gyerekeket a családba, ha; őrnagy; szerepei vannak; Oktatás; ti gyermekek; Oktatás;
- A szó többet gyógyít, mint egy szike - interjú Ing
- Az irányt egy alkotmányos törvény készíti elő, amely elrendeli a jólétet! Cvik Péter