Orvosi szakértői cikk

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél traktus funkcionális betegsége, amelyet fájdalom és/vagy kellemetlen érzés jellemez a hasban, amely a székletürítés után előrehalad.

szindróma

Ezeket a tüneteket a széklet gyakoriságának és konzisztenciájának változása kíséri, és legalább két tartós bélműködési tünettel kombinálódnak:

  • a széklet gyakoriságának változása (gyakrabban naponta háromszor, vagy kevesebb, mint hetente háromszor);
  • a széklet konzisztenciájának változása (rögös, vastag széklet vagy vizes széklet);
  • változás a székletürítés aktusában;
  • sürgeti;
  • a bél hiányos ürítésének érzése;
  • további erőfeszítések szükségessége a székletürítés során;
  • nyálka szekréció ürülékkel;
  • puffadás, puffadás;
  • a hasban zümmög.

Ezeknek a rendellenességeknek az elmúlt 12 hónapban legalább 12 hétig kell tartaniuk. A székletürítés aktusának rendellenességei között különös jelentőséget tulajdonítanak a sürgős sürgősségnek, a tenesmusoknak, a hiányos bélmozgás érzésének, a székletürítés során tett további erőfeszítéseknek (római kritériumok II).

Az ok ismeretlen és a kórélettan nem teljesen ismert. A diagnózist klinikailag állapítják meg. A kezelés tüneti, diétás táplálkozásból és farmakoterápiából áll, beleértve az antikolinerg szereket és a szerotonin receptor aktivátorokat.

Az irritábilis bél szindróma a kirekesztés diagnózisa, azaz. Megalakulása csak a szerves betegségek kizárása után lehetséges.

ICD-10 kód

K58 Irritálható bél szindróma.

Az irritábilis bél szindróma epidemiológiája

Az irritábilis bél szindróma különösen elterjedt az iparosodott országokban. A világstatisztikák szerint a gasztroenterológiai helyiségekbe kerülő betegek 30-50% -a szenved irritábilis bél szindrómában; valószínűleg a világ népességének 20% -ánál jelentkeznek irritábilis bél szindróma tünetei. A betegek csupán 1/3-a igényli orvosi ellátást. A nők 2-4-szer gyakrabban betegek, mint a férfiak.

50 év után a férfiak és a nők aránya közel 1: 1. A betegség előfordulása 60 év után kétséges.

[1], [2], [3], [4], [5], [6], [7], [8], [9], [10], [11], [12], [13 ]], [14]

Mi okozza az irritábilis bél szindrómát?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) oka ismeretlen. Kóros oka nem volt. Az érzelmi tényezők, az étrend, a gyógyszeres kezelés vagy a hormonok felgyorsíthatják és ronthatják a gyomor-bél traktus megnyilvánulásait. Néhány betegnél szorongás tapasztalható (különösen pánik szorongás, súlyos depressziós szindróma és szomatizációs szindróma). A stressz és az érzelmi konfliktusok azonban nem mindig esnek egybe a betegség kezdetével és megismétlődésével. Egyes betegeknél az irritábilis bél szindróma tüneteit azonosítják, amelyeket a tudományos szakirodalom a fájdalmas viselkedés atipikus tüneteiként határoz meg (pl. E. Az érzelmi konfliktust GI panaszként, hasi fájdalomként szokták kifejezni). Az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeket vizsgáló orvosnak, különösen azoknak, akik rezisztensek a kezelésre, meg kell vizsgálnia a megoldatlan pszichológiai kérdéseket, ideértve a szexuális vagy fizikai bántalmazás lehetőségét is.

A mozgékonyság tartós megsértése. Néhány betegnél az emésztőrendszerben késleltetett, elhúzódó aktivitással jár a gyomor-bél reflexzavar. Ebben az esetben késleltethető a gyomorból történő kiürítés vagy a jejunum mobilitása. Egyes betegeknél nincsenek objektíven kimutatható rendellenességek, és azokban az esetekben, amikor jogsértéseket állapítottak meg, nem lehet közvetlen összefüggést mutatni a tünetekkel. A vékonybélen történő átmenet megváltozik: néha a vékonybél proximális szegmense hiperreaktivitást mutat az ételekkel vagy a parasimpatomimetikákkal szemben. A sigmoidális vastagbél bélnyomásának vizsgálata kimutatta, hogy a széklet funkcionális késleltetése kombinálható a mellkas hiperreaktív szegmentálódásával (vagyis a kontrakciók megnövekedett gyakoriságával és amplitúdójával). Éppen ellenkezőleg, a hasmenés a motoros funkció csökkenésével jár. Ezért az erős metszések felgyorsíthatják vagy késleltethetik az átmenetet időről időre.

Az irritábilis bél szindrómában gyakran megfigyelt túlzott nyáktermelés nem jár nyálkahártya elváltozásokkal. Az ok nem világos, de összefüggésben állhat a kolinerg hiperaktivitással.

A bél lumenének normális tágulása és megnagyobbodása iránti túlérzékenység, valamint a fájdalomérzékenység fokozódik a normális gázfelhalmozódás során. A fájdalmat valószínűleg a bél simaizmainak kórosan súlyos összehúzódásai vagy a belek megnövekedett érzékenysége okozza. A gasztrin és kolecisztokinin hormonokkal szembeni túlérzékenység is előfordulhat. A hormonális ingadozások azonban nincsenek összefüggésben a tünetekkel. A magas kalóriatartalmú ételek megnövelhetik a simaizom és a gyomor motilitásának elektromos aktivitását. A zsíros ételek késleltetett csúcsot okozhatnak a motoros aktivitásban, amely az irritábilis bél szindrómában jelentősen megnőhet. A menstruáció első néhány napja a prosztaglandin E2 átmeneti növekedéséhez vezethet, ami valószínűleg stimulálja a fájdalmat és a hasmenést.

Az irritábilis bél szindróma tünetei

Az irritábilis bél szindróma általában serdülőknél és fiataloknál kezdődik, kezdve olyan tünetekkel, amelyek szabálytalanul visszatérő jellegűek. A betegség felnőttkori fejlődése nem szokatlan, de ritka. Az irritábilis bél szindróma tünetei ritkán fordulnak elő éjszaka, okozhatja stressz vagy táplálékfelvétel.

Az áramlási irritábilis bél szindróma tulajdonságai közé tartozik a késleltetett székletürítéssel járó hasi fájdalom, a széklet gyakoriságának vagy konzisztenciájának változása, puffadás, nyálka a székletben és a széklet hiányos végbélürítésének érzése. Általában a fájdalom jellege és helye, a provokatív tényezők és a széklet jellege minden beteg esetében eltérő. A gyakori tünetek változásai vagy rendellenességei átmeneti betegségre utalnak, és ezeket a betegeket teljes vizsgálatnak kell alávetni. Az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél az irritábilis bél szindróma extrakishechnye tünetei is jelentkezhetnek (pl. Fibromyalgia, fejfájás, dysuria, állkapocs szindróma).

Az irritábilis bél szindróma két fő klinikai típusát írták le.

Az irritábilis bél szindrómában, a széklet késésének túlsúlyával (irritábilis bél szindróma a székrekedés túlsúlyával), a betegek többségében a vastagbél egynél több területéről fájó fájdalom a széklet periódusainak késleltetése, váltakozva a normál gyakorisággal. A széklet gyakran tartalmaz tiszta vagy fehér nyálkát. A fájdalom paroxizmális jellegű, például a kólika vagy a fájdalom jellege; a székletürítés után a fájdalom szindróma csökkenhet. Az étkezés általában tüneteket okoz. Duzzanat, gyakori gázszivárgás, hányinger, dyspepsia és gyomorégés is előfordulhat.

Az uralkodó hasmenéssel járó irritábilis bél szindrómára sürgős hasmenés jellemző, amely közvetlenül étkezés közben vagy után alakul ki, különösen gyorsétterem fogyasztása esetén. Az éjszakai hasmenés ritka. Tipikus fájdalom, puffadás és hirtelen vágyakozás a székleten, lehetséges az inkontinencia székletének kialakítása. A fájdalommentes hasmenés szokatlan, ezért kezelőorvosának mérlegelnie kell más lehetséges okokat (pl. Felszívódási zavar, ozmotikus hasmenés).

Hol fáj?

Mi zavar?

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa a bél megnyilvánulásainak jellemzői, a fájdalom jellege és megjelenési ideje, valamint egyéb betegségek kizárása alapján, fizikai vizsgálaton és szabványos eszközön. A diagnosztikai kutatásokat a lehető leggyorsabban el kell végezni kockázati tényezők ("riasztási tünetek") esetén: életkor, fogyás, végbélvérzés, hányás. Az irritábilis bél szindrómát, a laktóz intoleranciát szimuláló főbb betegségek közé tartozik a divertikuláris betegség, hasmenés elleni gyógyszerek, epeutak, hashajtókkal való visszaélések, parazita betegségek, bakteriális enteritis, eozinofil gastritis vagy enteritis, mikroszkopikus vastagbélgyulladás és gyulladásos bélbetegségek.

A hyperthyreosis, a carcinoid szindróma, a medulláris pajzsmirigyrák, a vipoma és a Zollinger-Ellison szindróma a hasmenés egyéb lehetséges okai a betegeknél. A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek bimodális életkori megoszlása ​​lehetővé teszi fiatal és idős betegek csoportjainak értékelését. A 60 évesnél idősebb betegeket ki kell zárni az ischaemiás vastagbélgyulladásból. A széklet késleltetésével és anatómiai okok hiányában szenvedő betegeket meg kell vizsgálni hypothyreosis és hyperparathyreosis szempontjából. Ha a tünetek felszívódási zavarra, sprue-ra, lisztérzékenységre és Whipple-kórra utalnak, további vizsgálatra van szükség. Székletmegtartás eseteinek vizsgálata olyan betegeknél, akik panaszkodnak a székletürítés során jelentkező súlyos feszültség szükségességére (pl. Medencefenék izomzavar).

[15], [16], [17], [18], [19], [20], [21], [22], [23], [24], [25], [26], [27 ]]

Történelem

Különös figyelmet kell fordítani a fájdalom jellegére, a bél jellemzőire, a család előzményeire, az alkalmazott gyógyszerekre és a táplálkozás jellegére. Fontos értékelni a betegek egyéni problémáit és érzelmi állapotát is. A beteg türelme és kitartása kulcsfontosságú a hatékony diagnózis és kezelés szempontjából.

Ezen tünetek alapján kidolgozzák és szabványosítják a római kritériumokat az irritábilis bél szindróma diagnosztizálására; a kritériumok legalább 3 hónapos jelenléten alapulnak:

  1. hasi fájdalom vagy kényelmetlenség, amely a székletürítés után csökken, vagy a széklet gyakoriságának vagy állagának változásával jár,
  2. Székletürítési rendellenesség, amelyet a következő tünetek közül legalább kettő jellemez: a széklet gyakoriságának megváltozása, a széklet alakjának megváltozása, a széklet jellegének megváltozása, a nyálka jelenléte és a puffadás vagy a végbél hiányos ürítésének érzése.

[28], [29], [30], [31], [32], [33], [34], [35], [36], [37], [38]

Fizikális vizsgálat

Általában a beteg állapota kielégítő. A hasi tapintás fájdalmat mutathat ki, különösen a bal alsó negyedben, ami a sigmoid vastagbél tapintásával jár. Minden betegnél digitális rektális vizsgálatot kell végezni, beleértve a látens széklet vérvizsgálatot is. Nőknél a kismedencei vizsgálat (kettős hüvelyi vizsgálat) segít kizárni a daganatokat és a petefészek-cisztákat vagy az endometriózist, amelyek szimulálhatják az irritábilis bél szindrómát.

Az irritábilis bél szindróma instrumentális diagnózisa

Proktosigmoszkópiára van szükség egy rugalmas endoszkóppal. A sigmoidoszkóp behelyezése és a levegő befúvása gyakran görcsöt és bélfájdalmat okoz. Az irritábilis bél szindróma nyálkahártyája és érrendszeri képe általában nem változik. A kolonoszkópia előnyösebb a 40 évesnél idősebb panaszos betegeknél, ami a vastagbélben bekövetkező változásokat sugallja, különösen azoknál a betegeknél, akiknél az irritábilis bél szindróma korábban nem jelentkezett, a polipózis és a vastagbéldaganatok megelőzése érdekében. Krónikus hasmenésben szenvedő betegeknél, különösen időseknél, a nyálkahártya biopszia kizárhatja a lehetséges mikroszkopikus vastagbélgyulladást.

Sok irritábilis bél szindrómában szenvedő beteg esetében általában túlzott diagnosztikai vizsgálatot végeznek. Azokat a betegeket, akiknek klinikai képe megfelel a római kritériumoknak, de nincsenek más patológiára utaló jelek vagy tünetek, nem befolyásolják a diagnózishoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok eredményei. Ha a diagnózis kétséges, a következő kutatásokra van szükség: teljes vérkép, ülepedés, vérkémia (beleértve a májfunkciós vizsgálatokat, a szérum amiláz), vizelet, valamint a pajzsmirigy-stimuláló hormon szintjének meghatározása.

További kutatások

(Ultrahang, CT, iriográfia, esophagogastroduodenoscopy és a vékonybél röntgenfelvétele is adható bizonytalanság esetén az irritábilis bél szindróma diagnosztizálásában, azonosítson további tüneteket és diszfunkciókat. Ha a vékonybél strukturális változásainak diagnosztizálása H2-légzőszervi teljesítményt mutat teszt: a széklet és a helminthiasis parazita inváziója ritkán pozitív a korábbi utazási előzmények vagy sajátos jellemzők (pl. láz, ágy, folyékony széklet, súlyos hasmenés akut megjelenése) hiányában.

[39], [40], [41], [42], [43], [44], [45]

Intercurrent betegség

A páciensnek a harakterinye-n kívül más is kialakulhat az irritábilis bél szindróma, az emésztőrendszer betegsége, és az orvosnak figyelembe kell vennie ezeket a panaszokat. A tünetek változásai (pl. A fájdalom helye, jellege vagy intenzitása; a belek állapota, amelyet késleltetett széklet és hasmenés tapintása határoz meg), valamint új tünetek vagy panaszok (pl. Éjszakai hasmenés) jelentkezése jelezheti más betegségek jelenléte. A további vizsgálatokat igénylő új tünetek a következők: friss vér a székletben, súlycsökkenés, súlyos hasi fájdalom vagy a has szokatlan megnagyobbodása, steatorrhoea vagy büdös széklet, láz, hidegrázás, tartós hányás, gematomezis tünetek, amelyek megzavarják az alvást (pl. fájdalom, ragaszkodás a széklethez) és folyamatos fokozatos romlás. A 40 évnél idősebb betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki szomatikus patológia, mint a fiatalabb betegeknél.

Mit kell feltárni?

Hogyan fedezzük fel?

Milyen vizsgálatokra van szükség?

Kivel szeretne kapcsolatba lépni?

Irritált bél szindróma kezelése

Az irritábilis bél szindróma kezelése tüneti és palliatív. A szimpátia és a pszichoterápia a legfontosabb. Az orvosnak meg kell magyaráznia a fő okokat, és meg kell győznie a beteget a szomatikus patológia hiányáról. Ez magában foglalja a bél normál fiziológiájának magyarázatát, különös figyelmet fordítva a bél túlérzékenységére, az ételek vagy a gyógyszerek hatására. Az ilyen magyarázatok képezik az alapját a rendszeres, szokásos, de egyedi bánásmód kijelölésének. Hangsúlyozni kell a prevalenciát, a krónikus jelleget és a kezelés folytatásának szükségességét.

Mentális túlterhelés, szorongás vagy hangulatváltozás esetén értékelni kell az állapotot és a megfelelő kezelést. A rendszeres testmozgás segít csökkenteni a stresszt és javítani a bélműködést, különösen a széklet késése esetén.

Táplálkozás és irritábilis bél szindróma

Általában normális étrendet kell fenntartani. Az étel nem lehet túl bőséges, az étel pedig könnyed és mérhető. A puffadásban szenvedő betegeknek korlátozniuk vagy kizárniuk kell a bab, káposzta és más, szénhidrátot tartalmazó ételek használatát, amely mikrobiális bélfermentációval mérhető. Az alma és a szőlőlé, a banán, a dió és a szőlő fogyasztásának csökkentése szintén csökkentheti a puffadást. A laktóz-intolerancia jeleivel küzdő betegeknek csökkenteniük kell a tej és tejtermékek fogyasztását. A rendellenes bélműködést szorbitot, mannitot vagy fruktózt tartalmazó ételek okozhatják. A szorbit és a mannit az étrendben és a rágógumiban használt mesterséges cukorpótló, míg a gyümölcs, bogyós gyümölcsök és növények gyakori eleme a fruktóz. Étkezés utáni hasi fájdalmak esetén alacsony zsírtartalmú, magas fehérjetartalmú étrend ajánlható.

Az étkezési rostok hatékonyak lehetnek a víz felszívásában és a széklet lágyításában. Késleltetett székletű betegeknél javallt. Finom kalóriatermelő anyagokat lehet használni (pl. Nyers korpa, minden étkezéshez 15 ml-rel (1 teáskanál) kezdve, fokozott folyadékbevitel mellett). Alternatív megoldásként hidrofil psyllium mucilloid alkalmazható két pohár vízzel. A rostok túlzott használata azonban puffadáshoz és hasmenéshez vezethet. A rostok mennyiségét ezért az egyéni igényekhez kell igazítani.

Irritált bél szindróma kezelése gyógyszerekkel

Az irritábilis bél szindróma kezelése nem kívánatos, kivéve a rövid távú alkalmazást az exacerbáció időszakában. Antikolinerg gyógyszerek (például 0,125 mg Hyoscyamine 30-60 percig étkezés előtt) alkalmazhatók görcsoldó szerként. A szelektív M muszkarinreceptor-antagonisták, köztük a zamifenacin és a darifenacin, kevesebb szív- és gyomor mellékhatással rendelkeznek.

A szerotonin receptor moduláció hatékony lehet. A Tegaserod 5HT4 receptor agonistái és a prukaloprid hatékonyak lehetnek a széklet késleltetésű betegeknél. Az 5HT4 receptor antagonisták (pl. Alosetron) előnyösek lehetnek a hasmenésben szenvedő betegek számára.

Étkezés előtt hasmenésben szenvedő betegeknél 2,5-5 mg difenoxilát vagy 2-4 mg loperamid adható orálisan. A hasmenés elleni gyógyszerek további alkalmazása azonban nem kívánatos a gyógyszer-tolerancia kialakulása miatt. Sok páciensnél a triciklikus antidepresszánsok (pl. Dezipramin, imipramin, 50-150 mg orálisan naponta egyszer 1) enyhítik a hasmenés és a széklet késésének, a hasi fájdalomnak és a puffadásnak a tüneteit. Ezeknek a gyógyszereknek célja a fájdalom enyhítése a gerincvelő utólagos aktiválása és a bélből érkező kérgi afferens impulzusok révén. Végül az irritábilis bél szindróma egyszerűsége lehet néhány illóolaj, elősegíti a gázok ürítését, elősegíti a simaizom-görcsök enyhítését és egyes betegeknél a fájdalom csökkentését. Ebben a csoportban a leggyakrabban használt gyógyszer a borsmentaolaj.

[46], [47], [48], [49], [50], [51], [52], [53], [54], [55], [56]