Alvás test és lélek békéje jellemzi (a REM kivételével). A szemek általában csukva vannak. Néha teljes a tudatvesztés. A végtagok mozgása, valamint az ingerekre adott válasz minimálisra csökken.

A jó alvás érdekében egyik napról a másikra kell végbemenni 4-6 alvási ciklus. Ez a szám nagyon egyedi, és az életkorral is összefügg (idősebb korban elveszítjük a test alvási képességét).

1 alvási ciklus átlagosan tart 90 perc és fel van osztva 5 fázis:
Nem REM 1:
Nem REM 2:
Nem REM 3:

  • A légzés rendszeres, mély, állandó gyakorisággal.
  • Rendszeres pulzusszám.
  • egész éjjel

    REM (gyors szemmozgás):
    • Az izmok teljesen ellazultak (az agy ekkor nem képes parancsokat fogadni az izmok mozgatására);
    • A szemek gyorsan mozognak (lásd még a szemhéjak alatt).

    Ha emlékezünk álmokra, ez annak a jele, hogy az alvás azon szakaszában ébredtünk fel, ahol az álom zajlik (a színtől függően).

    Szakaszok alvás közben:


    Az alvási fázisok az emberi élet 6–12 hónapjában kezdenek kialakulni (az újszülöttek nem rendelkeznek pontosan meghatározott alvási fázisokkal). A gyermekek sokkal mélyebb NREM-alvással és REM-alvással rendelkeznek. Az élet során a mély NREM alvás kevésbé elterjedt, és időnként néha egyáltalán nem fordul elő.

    22 óra körül, amikor sötét van a szobában, az agyunkban kezd kialakulni a melatonin - az alvási hormon, amelynek feladata az alvás kiváltása. Ez az oka annak is, hogy a legtöbb ember éjjel alszik, hacsak nincs erre más oka. A mély NREM alvás éjfél előtt következik be.

    Az alvás fontossága:

    NREM:
    REM:

    Az alváshiány és annak minőségének következményei:

    "Egy húszas éveiben járó férfi egész éjjel áttörhet, és másnap úgy néz ki, mintha egész éjjel aludna.
    A negyvenes éveiben járó férfi egész éjjel flörtölhet, másnap pedig úgy néz ki, mintha egész éjjel flörtölne.
    A hatvanas éveiben járó férfi egész éjjel alszik, másnap pedig olyan lesz, mintha egész éjjel elmenekült volna. "

    doc. MUDr. Robert Vyšehradský, Ph.D.

    Az alvást a test ritmikusan bekövetkező állapotának nevezik, amelyet az ingerekre gyakorolt ​​csökkent reakcióképesség, a csökkent mozgásszervi aktivitás és az EEG által észlelt agyi aktivitás jellegzetes változásai jellemeznek, az embereknél pedig a környező világ észlelésének változása (csökkent érzékszervi érzékenység). Az alvás aktív folyamat, amelynek megvalósításához számos agyterület együttműködésére, az egész szervezet megfelelő állapotára és megfelelő külső körülményekre van szükség.

    Az agyban sokféle idegsejt létezik. Az egyik a kolinerg idegsejtek, amelyek szintén több csoportra oszlanak. A kolinerg idegsejtek egyik típusa kiválasztja a nitrogén-monoxidot (NO), amelyet költőien "az anyagnak hívnak, amelyből az álmok szövődnek". Sajnos pontos működését és működését még mindig intenzíven tanulmányozzák.

    A kolinerg idegsejtek egy másik típusa részt vesz az agykéreg bizonyos területeinek aktiválásában és a rövid távú memória szervezésében. Ha ezek a sejtek károsodnak, előfordulhat Alzheimer-kór.

    A kolinerg idegsejtek másik csoportja, amely az agytörzs tegmentumában található (a középagyban a gerincvelő felett), befolyásolja az ébrenlétet, az alvási ciklust és elindítja az alvás REM fázisát. Az agytörzs szegmensében dopaminerg szálak is vannak, amelyek dopamint termelnek, amely impulzus-továbbítóként működik. Ha ezek a dopaminerg utak károsodnak, akkor Parkinson-kór és skizofrénia léphet fel.