jönni, -a, -at és jönni, -í, -ia ned.
1. (emberekről, állatokról és szállítóeszközökről) megközelíteni, megközelíteni valahol: vonat, busz már érkezik, érkezik;
A tömeg feléjük jön. (Jégé) Csendes sikátorral jövünk le a sírjához. (Úszó)
2. és fordítva. (emberekről és állatokról) eljutni valahova gyalog al. bármilyen szállítóeszközzel előfordulhatnak: p. dolgozni, iskolába, munkából, otthonból, gyalog, biciklivel, vonattal, busszal;
tehenek jönnek haza a legelőről;
o. mint ügyeletnél, p. kényelmes, a megfelelő időben, ha szükséges;
o. csak a legjobb időben;
Az öreg minden este részegen jött a kocsmából. (Urbk.)
3. szokás. az ellenkező. (kinek, hol, kinek, minek, a régiónak és kinek, minek;
class = "sc" /> minek, kinek, mire, mire;
class = "sc" /> s indec.) eljutni valahová egy bizonyos céllal al. szándék (gyalog vagy szállítóeszközzel): p. valakinek tejért (megye tejért), p. óvodába gyermek után, fiú után (megye gyermekért, fiúért);
o. valakinek meggyért, meggyért, régióért. cseresznye esetében is;
o. segíteni valakinek;
Odajönnek hozzá, hogy megcsodálják az idegeneket. (Hozzád.) Ehhez az építőanyaghoz vevők érkeznek. (Kuk.) Az emberek tanácsért, segítségért jöttek hozzá. (Vaj.) Kéréssel jövök. (Tim.) Bátor lovag, aki megérkezik a legerősebb vándorlovag fegyvereihez. (Fel.) Messziről és szélről a közönség elé kerülnek (Fel.) Egy szokatlan, furcsa dologra nézni;
o. javaslatot előterjeszteni, javaslatot benyújtani;
4. (közlekedési eszközön) egy bizonyos helyre való eljutás: vonatok érkeznek, pontosan érkeznek;
Autók érkeztek, autók érkeztek. (Hor.)
5. szokás. az ellenkező. (a dolgokról) postára, közlekedéssel eljutni valahová: levelek érkeznek a szerkesztőségbe;
Még mindig vannak fizetendő számlák. (Al.) A világ minden tájáról érkeztek táviratok a kormányzóhoz. (Fog.) Levelek érkeztek tőle. (Tim.) A levél kora este érkezik. (Tim.) Zöld borítékok hivatalos nyomtatványokkal érkeztek haza. (Urb.) Öt-havonta öt-hat éves kortól ugyanaz a számla kerül kézbe. (Taj.)
6. (dolgokról és jelenségekről) valamilyen mozdulattal eljutni valahova: A patak az erdő felől érkezett. (Ondr.) Vastag a felhőzet, jön az árapály. (Cal.) Könnyek szöknek a szemébe. (Tim.) Buchot az építkezésről jött (Min.) Lejött. Az ének más oldalról érkezett (Tat.) Hangzott, hangzott.
● valakinek eszébe jut (jön) valami, ész, híg. még az elmének, az elmének, az elmének, amire emlékszik, emlékszik, emlékszik rá;
nem jön (nekem nem jön be) nem találok megfelelő, illő kifejezést a nyelvemen;
7. közeledni (időben), bekövetkezni, kezdeni: eljövetel, jövő tavasz, nyár, tél;
Eljött az este. (Tim.) Közeleg a búcsú ideje. (Pláv.) Őszi fagyok érkeznek az őszi esőzések után. (Fr. King)
● jönnek az évek, eljönnek az évek (az emberről) öregszenek, öregszenek;
jön (jön) a vonal követi őt;
8. (mibe, hígításba és hová) (az élőlényekről, dolgokról és jelenségekről) bizonyos körülmények közé, helyzetbe, bizonyos állapotba kerülni;
egyes összefüggésekben kifejezi a történet kezdetét al. feltétel: Stanislav jó akarattal jött. (Vaj.) Hannibal dühös. (Karv.) Mindkét nő leáll. (Tim.) Valahogy biztosabb, az értelem rendbe jön. (Kuk.) A kisfiú felnő, eljön az évek (J. Mat.) Legény lesz;
o. valakivel kapcsolatba lépni;
valami jön, divatba jön, áruk jön, kereskedelem, értékesítés jön létre;
termékek kerülnek a piacra;
valami jön, jön a rengés tárgyalni kezd, megbeszélni;
a küzdelem döntő szakaszba érkezik;
pénzügyi kérdésről van szó (Fr. King) pénzügyi kérdésről kezd beszélni;
A szék csak ünnepi alkalmakkor használható. (Kuk.)
● p. megfelelő, normál pályákra, hogy normális, normális futáshoz jussanak;
o. egyensúlyba hozni;
o. az árhoz drágulni, drágulni;
o. csődbe menni és kifelé (az emberekről) rossz anyagi helyzetbe kerülni;
o. elpusztítani, leértékelni;
o. világra születni;
o. megjelenni a (dolgok) fényében;
(nem) figyelembe veszi, (nem) figyelembe veszi, nem lehet (nem) figyelembe venni;
ő (nem) jön, (nem) figyelembe veszi, ez róla szól (nincs), (nem) érinti őt;
o. zavarba jönni, zavarba jönni, összezavarodni, hogy bizonytalanná, zavarba, zavarba kerüljön;
o. bátorságot, merészséget merni, merni, merni belépni;
9. (minek) megszerezni, megszerezni valamit: p. pénzre;
(Nők) arany fülbevalókhoz jönnek. (Kal.) Mindig az irodába érkezik, és a család nemességével, ajánlásaival és hízelgéseivel rangsorol, nem pedig az érdemek színvonalán. (Zab.)
● p. a tudathoz, az élet tudatosságának megszerzéséhez, az emlékezéshez;
o. maguknak a) (az emberekről, hígítsák az állatokról is) a tudat megszerzésére;
b) (embereken, növényeken és állatokon is hígítva), hogy fizikailag (betegség után) helyreálljon;
o. emlékezet, tudat megszerzésére (általában betegségben);
o. ésszerűvé válni;
o. hatalomhoz, az evezőhöz, hogy eljusson a vezető helyre, a kormányhoz;
o. az a) szóhoz, hogy legyen, kapjon lehetőséget a beszédre (pl. egy beszélgetés során);
b) tudjon, tudjon beszélni (pl. megijedve);
c) előtérbe kerülni, pályázni;
o. megkapni azt, ami hozzá tartozik, elérni a sajátját, jól járni;
10. (arról), hogy elveszít valamit: p megtakarításról, vagyonról;
A gazdagok extravaganciával veszítik el vagyonukat. (Heck.) Tehát egy hosszú, nehezen elnyert nevet veszítettek el egy pillanat alatt. (Taj.)
● p. hogy az elme megőrüljön, bolond legyen;
o. a fejért, a torokért, hogy az élet természetellenes halálba haljon meg;
11. (minek és minek) érjen el valamit gondolkodással, kereséssel al. gyakorlati tevékenység, valami megismerése, felfedezése: p. érdekes megállapításokra, p. a következtetésre;
o. meggyőzni;
Megvizsgálta magát, és megtudta, hogy nála is van (betegség). (Taj.) Marának azonban elő kell állnia néhány gondolattal. (Tim.) Minden trükk és trükk miatt kijött a fejéből. (Tat.)
● p. valamivel befejezni és befejezni, komoly, fontos dolgot befejezni;
o. befejezni valamivel befejezni, befejezni valamit;
o. eloszlatni más gondolatokkal;
o. valamit azért, hogy valamihez pozitív hozzáállást szerezzünk;
o. valaminek a gyökéren, az ízületen járni, megtudni, felfedezni valaminek az okát, lényegét;
12. (kire) (testi vagy lelki érzésekről) büntetni, beavatkozni, elfogni valakit, megragadni valakit: álmosság támad rám;
Az alvás nem jutott Makarov szemébe. (Jégé) Ájulás jött rám. (Gróf) Borzongás jött hozzá. (Tat.) A gyengeség öntudatlanul jön. (Kuk.) A kimerültség és a mentális fáradtság óráiban egy zártabb, szellemi világ iránti vágy támadt. (Vaj.)
13. neos. (kinek mint, gyakran határozatlan idővel) érzés (kellemes vagy kellemetlen);
elesni, jó lenni, rossz lenni stb: valakihez jön, rosszul jön, rosszul lenni kezd, hányni kezd;
Martin ma is őszinte beszédet akar hallani. (Kuk.) Nehéz feltörnöm a régi lábamat a lépcsőn. (Vaj.) Zártságom és kísértésem a szóval rossz a családom számára. (Al.) Nem is aludtunk, amitől sajnálta. (Janč.)
14. (kinek mint) látszani, megjelenni, önmagát látni, önmagát feladni, csalódni: Minden olyan volt, mint egy álom. (Hor.) Még az is, hogy milyen lenne egy álomban, el fog jönni. (Kuk.) Feleslegesként lépek ellene. (Vaj.) Egész szomszédsága most a szegényekhez érkezik. (Podj.) Rettenetes bányászat van a lelkeden. Egyedül, elhagyatottan és nevetségesen jössz. (Jes.) Fél órán át velük élt, hogy régi ismerősökként jöttek hozzá. (Vaj.) Mindez furcsának tűnt júniusban. (Kal.)
15. (kinek) tartozni, valamihez tartozni (pl. Munkadíjként, az örökség egy részéből stb.): Mennyit kap a furman? (Stod.) Arra emlékeztette, hogy ne karcoljon többet a robotnál, mint jön. (Taj.) Az unokatestvérért nem lehetett fizetni az épületből, amely a nagyszüleitől érkezett hozzá. (Egy csapat.)
16. neos. jön, jött (kinek ez határozatlan) szükség volt, szükség volt, mire, mihez tartozik, tartozik;
vagyis ideje volt: Most jön, hogy foglalkozzak veled. (Hor.) Tehát én is nős lennék. (Taj.) Majd mérlegelni fogja. (Kuk.) Félt a társaságtól, amelyben éjszakázni jött. (Zab.) Csak ne engedj elmenni a koldusért! Mert már jövök (Taj.) Máris veszélyben vagyok. Jövök lőni a táblára (Skal.) Nincs más választásom, mint meghalni.
17. hívás. bekövetkezni, válni, élni: Szinte minden nap hasonló csetepaték jöttek közéjük. (Kuk.) A frontokon is vannak gyilkosságok. (Jes.)
18. elavult. (kinek) a kapcsos ige funkciójában: Pozitív jött Drevonský rokonaihoz. (Vaj.);