Ma már nem szokatlan, hogy a gyermekeket felhatalmazva látják annak ellenére, hogy az elõítéletek elhúzódnak, hogy az ilyen tevékenység alkalmatlan lehet számukra, életkoruk miatt hatástalan, sőt veszélyes is. A kutatási eredmények azonban éppen ellenkezőleg, azt jelzik, hogy ha egy ilyen tevékenység szakmai irányítás mellett, megfelelő képzési programmal és terheléssel történik, a testmozgás hatása egyértelműen pozitív.

GYAKORLATOK ÉS TÉNYEK

edzés
A fiatal korban való megerősödés leggyakoribb előítélete az, hogy egy ilyen képzés elakadt növekedést eredményezhet. Honnan származik ez a feltételezés? Korábban a nem megfelelő fizikai munkát tekintették az alacsonyabb gyermeknövekedés okának. Más lehetséges tényezőket, például az alultápláltságot azonban nem vettek figyelembe. Az új vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az erőnléti edzésben résztvevő serdülők viszont magasabbak, mint kevésbé aktív társaik! Csakúgy, mint felnőtteknél és serdülőknél, az erőnléti edzés természetes következménye a csontszövet megerősödése.

A leggyakoribb aggályok a toboz - növekedési porc károsodásának lehetőségével kapcsolatosak. Ennek a porcnak a szerepe nem csak a csont megnyújtásának képessége. Ez egyfajta "lengéscsillapítóként" is szolgál, mivel eloszlatja a csontra ható erőket és serkenti annak megnyúlását. A probléma az, hogy ennek a porcnak az ellenállása a ható erőkkel szemben alacsonyabb, mint a környező csontszövet ellenállása. Ha a gyermek végtagjára ható erők túlzottak, akkor a legnagyobb kár a csontporc területén keletkezhet. Mivel a csontfejlődés még nem fejeződött be, ebben az esetben a végtag alakja megváltozhat vagy leállhat. Ilyen esetek fordultak elő olyan fiatal súlyemelőknél, akik a szakmailag megtévesztő edzés során maximális súlyt emeltek.

A serdülő orvosok és oktatók által leggyakrabban feltett kérdések a deréktáj lehetséges sérüléseire vonatkoznak. Mint a felnőtteknél, ez a terület is hajlamosabb a gyermekek sérüléseire. De még egyszer - nem maga az edzés okoz ilyen kárt, hanem a műszakilag helytelenül végrehajtott gyakorlatok.

GYERMEKEK GYAKORLATI PROGRAMJÁNAK ÖSSZETÉTELE

Az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakértők véleménye szerint a következő elemeket kell képviselni az optimálisan összeállított képzési tervben, és a következő elveket kell betartani:

► Tartalmazzon kezdeti bemelegítést és az edzés végére megfelelő gyakorlatokat.
► Nagyobb hangsúlyt fektessen a gyakorlatok helyes elvégzésére, mint a terhelés súlyára.
► Győződjön meg arról, hogy a gyakorlatokat teljes mozgástartományban hajtják végre.
► Minden ismétlésnél ügyeljen a megfelelő légzésre.

Minden órának tartalmaznia kell egy oktatási részt. Minden gyakorlatot oktatói bemutatónak kell megelőznie. Ne terheljük a gyerekeket túl sok teoretizálással, de egy idő után már áttekintést kell kapniuk az alapvető edzési eljárásokról, meg kell tudniuk nevezni a gyakorlatot és tudniuk kell az izomcsoportokra gyakorolt ​​hatását.

Mennyit és mennyire gyakran?

Elég, ha a gyerekek heti 2-3 alkalommal tornáznak, ügyelve arra, hogy a két edzésnap ne kövesse azonnal egymást. Kezdetben célszerű 6-8 gyakorlatot beépíteni a képzésbe. Minden gyakorlatot először egy sorozatban hajtanak végre, 10-15 ismétléssel és viszonylag alacsony súllyal. Az alapgyakorlatok a lábak megfelelő nyomása, temetése, a mellkas fejlődésére gyakorolt ​​nyomás, a szíjtárcsa meghúzása, tricepsz törlése, bicepsz ütések. A hasizmok és a deréktáji gyakorlatok nem hiányozhatnak. Az elején a gyerekeknek ki kell próbálniuk a súlytalan testmozgást, hogy megtanulják, hogyan kezeljék azt technikailag helyesen.

Az alapok elsajátítása után megnöveljük a súly méretét és 6-10-re csökkentjük az ismétlések számát. Fokozatosan növeljük a terhelés súlyát, ahogy a gyermekek ereje növekszik; a súly tömegének 1–1,5 kg-os növekedése megfelel az intenzitás 5–10% -os növekedésének. A teljesítményt növelhetjük a sorozatok számának növelésével is. Néhány hét erősítés után új gyakorlatokat vonhatunk be az edzésbe, és növelhetjük annak intenzitását. Egy ilyen eljárás előfeltétele azonban, hogy a gyermekek fizikailag és mentálisan is képesek legyenek megbirkózni az ilyen igényekkel. Alapvető gyakorlatoknál a terhelés 2-3 sorozat, 6-10 ismétléssel. Ha egy új gyakorlatot felveszünk a programba, akkor a gyerekeknek könnyű, vagy akár csak egy fapálcával kell kipróbálniuk, különös hangsúlyt fektetve a megfelelő technikára.

Azok a gyerekek, akik egy ilyen program szerint erősítettek, jelentősen növelték erejüket, rugalmasságukat és teljesítményüket, és pozitív fizikai változásokat is mutattak. Ráadásul azokban a napokban, amikor a gyerekek edzettek, felelősségteljesebben közelítettek más feladatokhoz is. Így minősített szakmai felügyelet mellett az erősítés értékes része lehet a gyermekek és serdülők fitnesz edzésének. A szórakozás és a jutalmazás mellett az emberi test ismereteinek megfelelő formában történő elsajátítását is lehetővé teszi, és ösztönzést jelenthet egy egész életen át tartó hobbihoz.

A GYERMEKEK GYAKORLÁSÁNAK ALAPELVEI

1. A gyakorlat megkezdése előtt a gyermekeket fiatal orvosnak kell megvizsgálnia, aki eldönti, hogy részt vehet-e ilyen típusú képzésen. A gyermekek nem miniatűr felnőttek; tiszteletben kell tartani anatómiai, fiziológiai és mentális sajátosságaikat. Bár nehéz meghatározni a gyermek életkorának alsó határát az ilyen típusú gyakorlatokkal kapcsolatban, egyértelmű, hogy ennek szellemileg elég érettnek kell lennie ahhoz, hogy észrevegye és tiszteletben tartsa az irányelveket és tanácsokat.

2. A képzési óráknak felnőttek szakmai felügyelete mellett kell zajlaniuk. Az oktatóknak és oktatóknak meg kell érteniük a gyermekekkel való munka sajátosságait, alapelveit és eljárásait. Oktatónként legfeljebb 10 gyerek lehet, különösen az első hetekben, amikor a gyerekeket megismertetik ilyen tevékenységekkel. Semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy a gyerekek szakmai felügyelet nélkül gyakoroljanak testmozgást.

3. A sikeres program kulcsa, hogy legyen érzéke a gyerekekkel való együttműködéshez, miközben megérti a gyermek személyiségét. A gyermekek fitneszprogramjainak összeállításakor célszerű játékos elemeket és szórakoztató eljárásokat beépíteni az edzésekbe. Ne próbáljuk meg arra ösztönözni a gyerekeket, hogy versenyezzenek egymással; megfelelőbb motiváció a gyermekek megtanításának legyőzésére és az elért teljesítmény örömére.

szöveg: AVERY D. FAIGENBAUM, illusztráció fotó: M&F