sört

Tudta, hogy a pontyos vagy más halból készült burgonyasaláta nem hagyományos szlovák karácsonyi étel? Miért tegyen mézkeresztet a homlokára, és baltát a szenteste asztal alá? Mely szokásokat kell kötnie a magáénak, ha egészséges akar lenni?

A szenteste régen szigorúan böjt volt, és ezzel szokás volt alaposan átmosott edényekben főzni, és semmiféle kenőcs nem maradhatott bennük. "A katolikus háziasszonyok böjtöt is készítettek vacsorára, csak vízen tudták főzni, a kenőcs és a hús abszolút tabu volt" - mondja PhDr etnológus. Klaudia Bugánová. "A valóság azonban az volt, hogy a katolikusok többsége legfeljebb két karácsonyi vacsorát engedett magának. Egyik böjt után, másik éjféli mise után, amikor a böjt hivatalosan véget ért. Ezért a háziasszonyok olyan ételeket is főztek, amelyekhez kenőcsöt, további lisztet és kolbászt vagy kolbászt adtak. "

Kóstolja meg az összes tanfolyamot

Általában hét, kilenc vagy akár tizenegy étel volt az asztalon, a szám az adott területtől és szokásoktól függ. De egy dolog mindenütt ugyanaz volt. A családtagokat nem engedték félig telve felállni az asztaltól, különben szegény év fenyegetné őket. "A gazdaságban született összes termény étkezésének a szenteste tábláján kellett lennie, és ha valaki nem kóstolta meg mindet, akkor a családnak hiányozna az elmaradt étel" - árulja el az etnológus.

MÉZ KERESZTETT ELLEN

A bevezető ima után a házvezetőnő mézkeresztet készített a háztartás összes gyermekének homlokára, hogy a következő évben jók és egészségesek legyenek. Ugyanakkor a méz állítólag jó kapcsolatokat és bőséget hozott a családnak. A felnőttek pirítóst, leggyakrabban mézet vagy fűtött ételt fogyasztottak. Úgy gondolták, hogy ha jó egészséget kívánnak nekik, kívánságuk jövőre valóra válik. Csak ezután kezdte mindenki lelkesen az ostyákat. A családfő annyit tört fel, ahány ember ült az asztalnál, a háziasszony mézbe mártotta és mindenkinek átadta. Az ostyákat egy gerezd fokhagyma követte. "Senkinek sem engedték, hogy orrát fordítsa felé, állítólag jó egészséget hozott a fogyasztónak, és megvédte a gonosz erőktől" - árulja el Klaudia Bugánová.

KÁBÉSZ, PASZTA, HAL

Az ételek összetétele stabil volt, de a sorrend régen eltérő volt. Mint a káposzta, amely általában elkezdődött. Az evangélikusok sötétedés után hússal ették, a katolikusok csak böjti formáját engedélyezték éjfél előtt, kenőcs, kolbász és sűrítés nélkül.

Csak gombát tettek bele, a szentmise után káposztalevest fogyasztottak hússal, gombával, néha aszalt szilvával. A legjellemzőbb karácsonyi leves után pulzuspép, borsó, lencse vagy bab került elő. Az asztalon megjelentek a területtől is függtek.

Keleten például a lencsét nem ették, mert nem ott születtek. Aztán főleg a halászterületeken volt a sor a halakon. Nem voltak olyan tipikus ételek, mint manapság, a ponty csak a huszadik század második felében jelent meg a szenteste táblán. Azokban a helységekben, ahol a halak ritkák voltak, az emberek mákos tésztát, pitét, bryndza gombócot vagy mákos helységeket fogyasztottak.

ÉTELEK ÉS EGÉSZSÉGÜGY UTÁN

A pirítóst vagy az elején, vagy desszertként ették. Végül sok család élt egy fehér tortát. Nyugat-Szlovákiában a karácsonyfát általában túróval, lekvárral, mákkal és dióval töltik meg. Keleten a réteseket káposztával, mákkal és dióval élvezték. Vacsora után a család érdeklődött saját egészsége iránt. Főleg egy szeletelt almából tudták meg. A tökéletes csillag formájában lévő mag erős egészséget és boldogságot jósolt. Ha kereszt alakú volt, akkor ez betegséget és esetleges halált jelentett. Egyes helységekben az emberek diót is héjaztak. A szép és teljes mag azt jelentette, hogy az illetőnek nem lesznek egészségügyi problémái.

Ismerni fogja ezeket a szokásokat?

- Láncot tekertek az asztal köré, különben a család szétesik.
- Vacsora előtt a családban valakinek egy patakból vagy kútból kellett vizet hoznia a házba. Mindenki úgy vélte, hogy az ivás az egészség és a felfrissülés szempontjából lesz a legnagyobb előny. Egy érmét is dobtak bele, hogy a következő évben bőségesen szaporodjanak, és hogy a család ne legyen nyomorúságos.
- Valami vasat, lehetőleg fejszét kellett a szenteste asztal alá tenni. Aki a vacsora közben rálépett, az a következő hónapokban örült a gyereknek.
- A háziasszonyoknak hajnal előtt meg kellett sütniük az összes tortát és kenyeret, csak akkor voltak mágikus erejük.
- Ha a tészta összekeverése után a gyümölcsfákra teszik a kezüket, akkor jövőre tökéletesen születtek. A sült tésztából a tojóknak is dobtak valamit, hogy sok tojást rakjanak.
- Vacsora után a morzsákat nem szabad ledobni az asztalról, különben nem lenne bőséges termésük. Szarvasmarháknak adták őket, amelyekre gyógyító hatással voltak.