A szlovák nyelv rövid szótára

1. dobás a magasba jutáshoz: v. labda, v. táncos

Szlovák helyesírás

3. Robbantás, hogy elpusztítsák: v. gyár a levegőbe

4. Dobja ki, hogy kijusson: baba v-lo játék babakocsitól

5. hívás. kifejez (energikusan) távozásra kényszerít; kényszeríteni, hogy elhagyja a helyet, az állást stb .: mérsékelt, mert te v-m! ha munkából;
hallgató, ha nem a vizsgáról tette le a vizsgát

6. távolítson el valami feleslegeset: v. régi cipő, v. valamit kidobni

7. hívás. kifejez (haszontalan, sok) enni, pazarolni: v. ócska pénz

8. (kártyás játék esetén) játékba hozni, kihozni: v. az első kártya;
ban ben. adu és pren. döntő érvet mondani

● pl.: ban ben. megfoszt valakit a döntéshozatal nyeregétől;
ban ben. kirúg valakit az utcán;
ban ben. szórakozni a patából;
fejből v-d lesz a) nem lesz az Ön szerint b) ne gondoljon rá;

1. ugorj ki (2. jel), lendülj fel; Kiadás: v. lovon;
halakkal a felszínre

2. kialakulni, megjelenni (a bőrön): v-l fekélye van;

  • A szlovák helyesírás szabályai

    kidob -í -ia dok.; dobd el

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    1. (mit, ki) dobás okoz valami al. valaki kiszáll: A kardot egy ív dobja. (Dobš.) Ondrej egy zacskó szőlőt dobott be a nyitott ajtón. . (Vaj.);
    pren. A főtanácsadó váratlan érkezése kidobta a pályáról (Kuk.) Felidegesítette. Kidobta egyensúlyából (Vaj.), Megfosztotta egyensúlyától.

    ● hívás. kifejez ban ben. megfosztja valakit a nyeregtől vezető pozíciójától;
    ban ben. valakit hibáztatni valamiben;

    2. (mit, kit) a magasba dobni: A wallachiát a levegőbe dobta. (Dobš.) Megdermedt attól, hogy az áramlat sziklára dob minket. (Janč.)

    3. (mi, mire) erőszakosan mozog valamivel, felrándul: Még Marinára sem néz, de büszkén dobja a fejét. (Tim.) A kanca eldobta a hátsó lábait. (Dobš.) A ló megrúghatja a fenekét. (Kuk.)

    ● pl. ban ben. lerúgni a patáját;

    4. kifej. (kit) kényszeríteni, hogy elmenjen valahonnan (pl. a házból), hogy ezt mondhassa: nem tudnék kirúgni egy ilyen tisztelt mesteret. (Jégé) Jano, dobd ki azokat a pangartokat. (Ráz.) Ivan kidobta a professzor feleségét a házból. (Utolsó.)

    5. kifej. (kinek) lemondani egy szervezet tagságáról;
    elbocsátani, kizárni az iskolából, tanulni: Egy gyár ezer kétszáz dolgozót bocsátott el. (Zúb.) Legutóbb a csapattársak kirúgták a falusi gazdagok csapatát. (Fecsegés.)

    6. kifej. (mit) távolítson el, adja oda, szabaduljon meg valamiből: Dobja a pokolba a zongorát! (Kuk.) Stanislav eldobott néhány régi szarvat. (Vaj.) Bátran merészelheted Myrtát, mama (Stod.);
    ban ben. partner ló, vegye be a tornyot sakkozás közben;
    pren.: Kidobtam a szívemből (Skal.) Abbahagytam a szeretetét. Mindent kidobtam az emlékezetből (Urb.) Abbahagytam mindenre gondolni;
    ban ben. van valami valakinek a fejéből, hogy megálljon valamiben, valakiben gondolkodjon;

    7. (ko) robbanás robbanóanyagok elpusztítására: v. valami széllel szemben;
    A partizánok két helyen felrobbantották a hidat. (Karv.)

    8. kifej. (mi) haszontalan, feleslegesen költ, költ (pénz): Pénzt dobni valami rendetlenségért kár. (Taj.) A régi felszentelt nem dobja el a grajciart. (Egy csapat.);
    gondatlanul dobott pénz (Jégé)

    9. (kártyás játék esetén) állapot, játékba helyezés;
    hozza ki: Dobja el a makkos hölgyet. (Tim.) Az asszony ütőkártyát dobott. (Taj.);

    ned. kidobni, -uje, -ují

    1. Ugorj fel, ugorj fel, dobd magad: Suhuj lóra vetette magát. (Dobš.) Egy kis halat dobnak a tó felszíne fölé. (Chrob.) Elülső lábaival vetette magát. (Ondr.)

    2. (a bőrön) létrehozni, kelni, megjelenni, elindulni: A nyelvemre pattanást dobtak. (Kuk.) Piros alma hullott az arcára. (Tat.);