A NYELV ÉS A VARÁZAT HANGOS SZINTE
- A magánhangzók felosztása: magánhangzók (rövidek, hosszúak) - mássalhangzók (kemények, lágyak) - kettőshangzók.
- Diakritikus jelek (behúzás, halk, vokális) és írásjelek (pont, kérdőjel, felkiáltójel, vessző, zárójel, kettőspont, kötőjel, kötőjel, pontosvessző).
- Mondatdallam (bejelentés, kihallgatás, felszólítás, felkiáltás, vágy).
- Közvetlen beszéd, bevezető mondat, idézőjelek.
- Folyó kiejtés, utánzás, ritmikus rövidítés szabálya, szavak szótagokra osztása.
- Kiválasztott szavak - kapcsolódó szavak.
JELENTŐS/LEXIKUS SÍK
- Egyetlen és több jelentésű szavak; szinonimák, antonimák.
- Szókincs (irodalmi és íratlan szavak; semleges - érzelmi színű (kifejező) szavak; hazai - idegen szavak; elavult - új szavak).
- Szóalkotás: levezetéssel (előtag, utótag, származtatott szó, szóalkotási alap); közvetett nevek (metafora, metonímia, megszemélyesítés) összeállítása, rövidítése, létrehozása, többszavas rögzített nevek (kombinált nevek, frazeológia) létrehozása.
ALKALMAZÁSI/MORFOLÓGIAI NYELVJEGY
- Rugalmas/merev; a beszéd ragozott/ragozott része; nyelvtani kategóriák - verbális és főnévi.
- Főnevek: általános/tulajdonnév; konkrétan - elvont; élet/nem élet; nem, szám, esés, minta; szorzó, állati, idegen, intranzitív főnevek).
- Melléknevek: minőség (fokozatosság), kapcsolati, állati, birtokos, nem, szám, esés, minta.
- Pótlások: személyes (alap, birtokos); kérdő; mutatva.
- Számok: határozott, határozatlan, alap, sorszám, többszörös.
- Igék: személy, szám, idő, mód, vid; a végtelenségig.
- Határozószavak: hely, idő, mód, ok; eszkaláció.
- Elöljárók (vokalizálás), kötőszók, részecskék, közbeiktatások - azonosítás egy mondatban.
SZINTAKTIKAI/ÖSSZETÉTELI SÍK
- Egyszerű mondat (csupasz; fejlett).
- Mondatok tartalom szerint (bejelentés, kérdezés, felszólítás, kívánság, idézés).
- Egyrészes mondat (verbális, nem verbális) - kétrészes mondat (teljes, hiányos).
- Alap mondattagok (tantárgy - kifejezve, ki nem fejezve; ítélet; mondat alapja).
- Mellékmondatok (tárgy, határozói megnevezés, melléknév - azonos, nem azonos; függelék).
- Nyelvi stílusok (oktatási, adminisztratív, újságírói, retorikai, köznyelvi, művészeti).
- Stilista eljárások (tájékoztató, elbeszélő, leíró, magyarázó/reflexió).
- Fő gondolat, közvetlen beszéd (1., 3. személy).
- Hivatalos levél, hivatalos/strukturált önéletrajz.
- Irodalmi műfajok: komikus, mesék, versek, dalok (népi, közkedveltek), mese, mesék, legendák, novellák, imádságok, regények (detektív, kaland, életrajzi, történelmi, kislányos, regény napló formájában), hírnév, ballada, anekdota, aforizma, tragédia, vígjáték, dráma, rövid népi műfajok (közmondás, mondás, pranosztika, összehasonlítás).
IRODALMI MUNKAszerkezet:
- Elbeszélő (önforma, on-forma), irodalmi karakter (fő, másodlagos).
- Irodalmi mű külső kompozíciója (cím, bekezdés, fejezet, mű, vers, strófa, felvonás).
- Irodalmi mű belső kompozíciója (bevezetés, cselekmény, csúcspont, fordulat, kibontás).
- Művészi eszközök (összehasonlítás, kicsinyítés, megszemélyesítés/megszemélyesítés, metafora, metonímia, epitet, költői kérdés).
- Rím (kombinált, váltakozó, lépkedő), ritmus, vers, refrén.