1995. július 27-én 12:00 órakor
Nyolc éve vagyok házas, négy gyermekünk van. Házuk tele van - a legidősebb hétéves. A férjem és én is szeretjük egymást, szeretjük a szexet, nincsenek vele problémáink. Ezek különbözőek. Körülbelül öt év házasság után, amikor terhes voltam, a férjem szeretőt talált. Megtudtam és elmondtam neki. Nem titkolta, csak annyit mondott, hogy szeret engem és a gyerekeket, hogy nem akar elhagyni minket. Nem csináltam belőle cirkuszt, egy idő után beletörődtem, hogy egyszer-egyszer az úrnőjével volt. De bennem ez nem adott békét, felemésztett, haragudtam rá és magamra, próbáltam jónak, vonzónak tűnni, nem legyek szemtelen háziasszony. Ismerősével a szexuális életünk semmilyen módon nem szenvedett, minden a régi. Valamiért írok neked.
Találtam egy szeretőt is - sőt, engem talált meg, ő a hosszú távú kollégám a munkából. Szerettünk. Azt akarja, hogy rendszeresen legyünk együtt, elég gyakran emlékeztet arra, hogy tolerálom a férjem úrnőjét. Másik dolog - a férj részeg volt és egy másik nővel aludt. Vitatkozott az alkohol miatt, de nem vagyok benne biztos, hogy rendszeresen belemegy ebbe. Az alkohol mentség lehet ilyesmire? A párom szerint túl sok, azt hiszem, nem fél attól, hogy mindannyian AIDS-t kapunk? Különösen fél, de ez gyakran eszembe is jut. A férjem mindkét feleségét ismerem, házasok, családjuk van, hasonló életet élnek, mint mi. De - mi van, ha a férjnek vannak más ismerősei, talán véletlenszerű?
Alenka, tudod, néha megsértem magam, főleg, ha a szüleinkre, nagyszüleinkre gondolok. Viszont, amikor tévét nézek, azt mondom magamnak, hogy nem csinálok semmi szokatlant. Hogyan viselkedjek ilyen helyzetben?