Mennyire veszélyesek a képalkotó tesztek?
A képalkotó módszerek fontos helyet foglalnak el a diagnosztikai, de a terápiás eljárásban is. Ha súlyosabb betegségben szenved, általában nem kerüli el. Az orvostudományban semmi sincs kockázat nélkül, ezért kérdés, hogy mi történhet velem egy ilyen vizsgálat során. Hogyan reagálna, ha orvosa azt mondaná, hogy röntgenre van szüksége a tüdejéről? Semmi gond, vagy köszönöm, jobb, ha nem? Nézzük meg, hogyan is működik valójában a kockázatokkal.
Ultrahang (USG)
Gyakran ultrahangnak hívják. A hang valójában egy bizonyos frekvenciájú mechanikus hullám. A hallható hangnak, vagyis annak a hangnak a frekvenciája 20 és 20 000 Hz között van, amely képes a dobhártya lengésére. Ha 20 kHz fölé növeljük a frekvenciát, akkor "ultrahangról" beszélünk, amelyet nem tudunk érzékelni (pl. Delfinek, denevérek képesek rá). A szonográfia lényege abban rejlik, hogy a különböző szöveteknek eltérő az akusztikai impedanciája (azaz ellenállása). Az ultrahangos hullámok részben áthaladnak a szöveteken, részben pedig pontosan az impedancia alapján tükröződnek. A visszavert hullámokat regisztrálják, és egy ezek alapján készült számítógépes program létrehoz egy képet, amelyet az orvos lát a monitoron. Az USG-t szinte minden területen (nőgyógyászat, belgyógyászat, sebészet, neurológia stb.) Használják, pontosan elérhetősége, biztonsága és helyrehozhatósága érdekében. Gyakorlatilag kockázatmentes vizsgálat, az ultrahanghullámok semmilyen módon nem károsíthatják a szöveteket.
Elméletileg a magzatvíz felmelegedhetett a magzat vizsgálata során, ami rendellenességet okozhat a fejlődésében, de a nőgyógyásznak ultrahangot kell alkalmaznia a egy hely hosszú ideig (akár néhány percig) (1). Annak érdekében, hogy semmit ne becsüljünk alá, egy ilyen biztonságos vizsgálatot óvatosan kell megközelíteni. Az USG-t nem szabad nem gyógyászati célokra használni (például csak videofilmet filmezni a magzat mozgásával további vizsgálat nélkül). A nőgyógyász által a rutinvizsgálat során készített fotó rendben van, nem okoz aggodalomra ad okot.
Terhesség alatt négy USG vizsgálatot kell végrehajtani normál körülmények között, ami teljesen elegendő, ha a magzat normálisan fejlődik. Az első a nőgyógyásznál tett első látogatáskor történik, és a méhen belüli terhesség megerősítésére, a magzatok számának, vitalitásának stb. Megállapítására szolgál. Ezután a 11.-14., A 18.-20. és 28.-32. hétig.
Minden vizsgálat során a nőgyógyász valami másra koncentrál. Az első vizsgálat során néhány növekedési paramétert megmérnek, és olyan tüneteket keresnek, amelyek a genetikai hibák nagyobb kockázatát jelzik (pl. Nuchalis áttetszőség). A másodikban a placenta lokalizálódik, és lehetséges veleszületett rendellenességeket keresnek. Ez utóbbiban többek között az ún áramlások, amelyek megmondják a nőgyógyásznak, hogy a méhlepény kellőképpen működőképes-e, vagy a magzatot veszélyezteti az oxigénhiány. További információ itt és itt.
Ezek a tesztek fontosak és nem jelentenek kockázatot a magzatra. Éppen ellenkezőleg, kivégzésük káros lehet a magzatra, de az anyára is, amikor pl. nem észlelt placenta rendellenességet, és a magzat oxigénhiány miatt hal meg, vagy a hipoxia miatt neurológiai problémái lehetnek.
Skiagraphy
Vagy népi, röntgen. Az USG-vel ellentétben bizonyos hullámhosszú elektromágneses hullámokat használ. Az elektromágneses hullámok széles spektrumúak, beleértve az ultraibolya fényt, az infravörös fényt, a látható fényt, a mikrohullámú sugárzást stb. Mindig a hullámhossztól függ (pl. A látható fénynek kb. 400-700 nm). A röntgensugarak hullámhossza 0,01-10 nm. A vizsgálat lényege a test egy bizonyos részének besugárzása. A sugárzás áthalad a testen, a szövetek összetételétől függően részben felszívódik a szövetekben, a testen áthaladó többi sugárzás pedig a detektorra kerül. Ha a sugárzást nagy mértékben elnyelte, akkor a detektoron elfogott sugárzás nagyon alacsony lesz, és árnyékolás képe keletkezik (pl. A csontok sok sugárzást elnyelnek, ezért árnyékok keletkeznek). Igen, nem tévedtem, amikor egy röntgenképet leírtak, minden fehér "árnyékoló" és minden sötét "világosító" - tehát van negatívum. Leggyakrabban mellkasi röntgent használnak. Az így kapott kép tájékoztatja az orvost a lehetséges csonttörésekről, a rekeszizom állapotáról, a tüdő állapotáról és a szív formájáról. A rutin röntgenvizsgálat során két vetület készül, leggyakrabban elülső és oldalsó.
Milyen kockázatokkal jár? A WHO szerint a röntgensugarak rákkeltő, mert károsíthatja a DNS-t, mutációt okozhat. A biztonság a sugárzás intenzitásától és mennyiségétől függ. A sugárterhelés és a testünkre gyakorolt hatás közötti kapcsolat kettős lehet - determinisztikus és sztochasztikus. Mit jelentenek ezek az idegen szavak? Determinisztikus elv azt jelzi, hogy van küszöbérték, ismételt besugárzás esetén a tünetek intenzitása növekszik. Ennek eredménye a kihalás, egy sejt halála, amelyet többször megrongáltak. Ilyen módon pl. akut sugárbetegség vagy a magzat sugárzási károsodása. Típusok, sztochasztikus elv, a besugárzás miatti rosszindulatú daganatok kialakulásában alkalmazzák. A sztochasztikus elv szerint a sejt nem pusztul el, hanem mutálódik. Nincs küszöbérték-dózis, nem mondhatjuk meg, hol van az a határ, amely alatt nincs veszély a rosszindulatú sejtek felborulására, és amely felett nagyon valószínű.
Bár az ionizáló sugárzás (amely magában foglalja a röntgensugarakat is) gyököket termel, amelyek károsítják a DNS-t, nem kell aggódni. A sejtnek számos mechanizmusa van a károsodott DNS-részek helyrehozására, ezért sem tíz, sem tizenöt kép rövid idő alatt nem jelenti automatikusan a rák kialakulását. A DNS-javítások egy egészséges testben is gyakran előfordulnak, és nagyon valószínű, hogy még ezen a ponton is, amikor ezeket a sorokat olvassa, a testében van egy sejt, amelynek hibás a DNS-je, és ahol már működnek a szabályozó mechanizmusok és/vagy az immunrendszer hogy mindent kijavítsanak.
Az a dózis, amelyet a beteg a rutinvizsgálat során kap, nem veszélyes. A mellkas egyik képe olyan adag sugárzást kap, mint a környezet természetes radioaktivitása 10 nap alatt. (2) Mindig radioaktivitásnak vagyunk kitéve, és mindig is voltunk (megemlítem a kozmikus sugarakat). Egy vizsgálat a halálesetek kevesebb mint 0,0001% -át teszi ki millió lakosra számítva.
A kockázat természetesen magasabb gyermekeknél, terhes nőknél stb. A mellkas egyik képe összehasonlítható egy 1,5 cigaretta elszívásával, amikor a test körülbelül 0,04 mSv-t vesz fel.
Számítógépes tomográfia (CT)
A CT röntgensugarakat is használ. A sugárzás több síkon átmegy egy szövetrétegen, detektor rögzíti és a képet digitálisan feldolgozza. A skiagraphy-hoz képest a kivonhatóság jobb, a kép tisztább, a szövetek határai tisztábbak, de - mivel a szövet egy pontján több röntgen hullám fut át - a sugárterhelés nagyobb. A has vagy a mellkas CT-je 4-5 éven belül sugárterhelést jelent, amely megegyezik a környezet sugárterhelésével (a fej CT-jénél ez körülbelül 40 év). A rák kockázata 0,1-0,01%.
Úgy tűnik, hogy a rák 1,5-2% -át jelenleg CT-vizsgálatok okozhatják az Egyesült Államokban. (3) Ezért csak akkor szükséges jelezni a CT-vizsgálatot, ha az előny meghaladja a kockázatot. Agyvérzés esetén az orvosnak tudnia kell, hogy ez agyi vérzés, vagy éppen ellenkezőleg, egy artéria elzáródása, amely ellátja az agy bizonyos részét. Hasonlítsa össze, hogy mekkora a különbség e két, azonos megnyilvánulású állapot között. (4) Az ok meghatározása kihatással van a terápiára, amely, ha a stroke kialakulásától számított 4 órán belül megindítja, teljesen megszabadíthatja a beteget egy neurológiai hiánytól és megmentheti az egész életen át tartó fogyatékosságtól.
A CT-vizsgálatot súlyos vagy feltételezett körülmények között kell elvégezni. Nem hiba többször megismételni, ha a beteg figyelemmel kísérése a cél. Késői észlelés, pl. a daganat újratermesztése végzetes következményekkel járhat.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
A mágneses rezonancia képalkotás egyes elemek (főleg hidrogén) magjainak mágneses nyomatékainak változását erősen statikus mágneses mezőben használja a rádiófrekvenciás impulzusok alkalmazása után. A szövetek alkotó atomjainak mágneses tulajdonságait használják fel.
A CT-vizsgálathoz képest az MRI nagyobb érzékenységet eredményez, amikor a lágy szöveteket leképezzük (pl. A sclerosis multiplexben lévő plakkok a normál CT-n szinte soha nem láthatók), a bármilyen képen történő képalkotás lehetőségét és az ionizáló sugárzás hiányát, ami károsítja a testet.
Akkor miért nem csak az MRI-t használja? Mivel nem olyan megfizethető, mint a CT, drágább, ezért nem minden kórház engedheti meg magának. Ráadásul, ha beszélünk pl. a stroke kapcsán az MRI nem tudja pontosan megkülönböztetni a friss vért és más folyadékokat, így a CT továbbra is az első választás. Röviden, a CT vagy más vizsgálatok bizonyos körülmények között előnyösebbek, mint az MRI.
Milyen kockázatokkal jár? Nem bizonyították egyértelműen, de még mindig nem ajánlott az első trimeszterben vizsgálatot elvégezni. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a teszt nem alkalmas olyan betegek számára, akiknek fém implantátuma, szívműködő gépe, cochleáris készüléke stb. (5)
Nukleáris orvoslás - szcintigráfia, SPECT, PET
Ez a vizsgálat egy speciális molekulához kötött radioaktív anyagnak a vérbe (úgynevezett radiofarmakonok) történő alkalmazásából áll. A molekula az emberi test meghatározott helyeihez kötődik, a radioaktív anyaggal együtt. Gamma kamera segítségével rögzíthetjük az emberi testből származó sugárzást.
Normál röntgensugárzás esetén a sugárzás forrása a testen kívül található, a szcintigráfiában közvetlenül a testben van. Az így kapott kép nem árul el semmit a szövet vagy a szervek megjelenéséről, hanem metabolikus aktivitásukról, működésükről (lásd szemléltető kép). A radiofarmakonok a legnagyobb metabolikus aktivitás helyén halmozódnak fel leginkább. A vizsgálat lehetővé teszi számunkra, hogy megtaláljuk pl. tumoros folyamatok (6). Mivel ezek radioaktív anyagok, egyértelműen fennállnak a kockázatok, de alacsonyabbak, mint a CT esetén. Ez természetesen a vizsgálattól függ, de általában összehasonlíthatjuk a szcintigráfia kockázatait a rutin röntgenvizsgálat kockázataival.
A vizsgálat fájdalommentes, esetenként enyhe kellemetlenség tapasztalható. (7)
Következtetés
Az említett képalkotó vizsgálatok során kapott képek segítik a diagnózist, felgyorsítják a terápia megkezdését és ezáltal javítják a prognózist. A vizsgálatok nem kockázatmentesek, ezek megjelölésekor mindig fel kell ismerni, miért van szükségem erre a vizsgálatra és hogyan változtathatja meg a terápiát.
Összehasonlításképpen: a mellkas röntgenfelvételéhez 0,04 mSV, a tüdő szcintigráfiához 1,1 mSv. Statisztikailag mindkettő a halálesetek kevesebb mint 0,0001% -át teszi ki. A mellkas CT-ben 9,4 mSv-t szívunk fel, a PET-FDG vizsgálatban megközelítőleg ugyanannyit, ami kevesebb, mint a halálesetek 0,001% -a. A közlekedési balesetek a halálesetek 0,01% -át teszik ki. A napi 15 cigaretta elszívása pedig alig haladja meg a halálesetek 0,1% -át.
Tehát, ha aggódunk az egészségünkért, valahol máshol kell kezdenünk. (forrás: doc. MUDr. Lepeja, CSc. előadása a kassai Nukleáris és Molekuláris Orvostudományi Intézetből, amelyet szerzői jogi okokból nem tehetünk közzé)