Anyagcserezavarok: A szív- és érrendszeri rendellenességek, beleértve az érelmeszesedést, az elhízást, a cukorbetegséget vagy a magas vérnyomást, a nyugati világban a morbiditás és a halálozás egyik leggyakoribb oka.
A metabolikus szindróma nem egyetlen betegség, hanem a test számos rendellenességének kombinációja, amelyek az inzulintermelés károsodásával és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával járnak. Ez a szindróma a civilizáció tipikus betegsége, amelynek fő jellemzője az elhízás. Mások közé tartozik például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia, az érelmeszesedés, a miokardiális infarktus, a bél- és immunproblémák vagy a máj rendellenességei.
A metabolikus szindróma, más néven inzulinrezisztencia szindróma kérdése a nyolcvanas években vált a nyilvánosság számára szélesebb körben ismertté. A fő okok a túlzott élelmiszer-fogyasztás, a nem megfelelő ételek fogyasztása, a fizikai aktivitás hiánya, a stressz és egyes esetekben genetikai hajlam.
Mivel a metabolikus szindrómát viszonylag nemrégiben azonosították, számos aspektusát még nem sikerült megfelelően tisztázni. A szakértők annál is nehezebbnek találják, mert a betegség egy egész problémakomplexumot jelent, amelyek nemcsak az elhízás, az inzulintermelés és általában a szív- és érrendszer problémájához kapcsolódnak, hanem az endokrin, bél- vagy immunterületekhez is.
Mikor szenvedünk metabolikus szindrómában?
Valószínűleg a metabolikus szindróma megértésének legjobb módja az alapvető diagnosztikai kritériumok megvizsgálása, amelyek alapján a szakértők felismerik. Az emelt ujj az az epidemiológiai adat, hogy a szlovák lakosság 20% -a megfelel ezeknek a kritériumoknak. A fő kritérium az ún hasi elhízás. Ez akkor fordul elő, ha a derék kerületét a férfiaknál 94 cm felett, a nőknél pedig 80 cm felett mérjük.
Ha a négy kritérium közül legalább 2 ehhez kapcsolódik, akkor metabolikus szindrómáról beszélhetünk:
- Az éhomi vércukorszint 5,6 mmol/l felett vagy korábban diagnosztizált 2-es típusú diabetes mellitus,
- Hipertriacil-glicerin, 1,7 mmol/l felett,
- Csökkent HDL-koleszterinszint: 1,0 mmol/l alatt (férfiak), 1,3 mmol/l alatt (nők),
- Emelkedett vérnyomás (hipertónia): 130/85 felett.
A hasi zsír, mint immunszerv?
A metabolikus szindróma teljes komplexitásának megértése érdekében számos elmélet jelent meg, amelyeken megerősített tudósok intenzíven dolgoznak. A kutatás egyik eredménye az a megállapítás, hogy a hasi zsír fontos tényező a metabolikus szindróma kialakulásában. A zsírszövet itt nemcsak az energia passzív raktáraként, hanem mindenekelőtt aktív endokrin és immunszervként működik.
A zsírsejtek dinamikus csoportja különböző testi folyamatokat irányít, beleértve az immunrendszer funkcióit is. A vegyi anyagok véráramba jutása révén befolyásolják az élelmiszer-bevitelt, az energia-egyensúlyt, az inzulin, a lipid- és a glükóz-anyagcsere hatását. Az immunitás szempontjából a zsírraktárak növekedése a nem specifikus immunitás komponenseinek aktiválásához kapcsolódik. Ennek eredményeként fokozódik a gyulladásgátló mediátorok felszabadulása, amelyek gyulladást okozhatnak a szervezetben. A hasznos baktériumok arányának csökkenése a belekben szintén negatív hatás.
Immunitás és metabolikus szindróma, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget
Még a 2-es típusú diabetes mellitus esetében is immunfolyamatokat találunk a háttérben. Ezek természetesen különböznek az 1-es típusú cukorbetegségtől, amely az ún autoimmun betegség. 2-es típusú cukorbetegség esetén a betegség állapotát általában hosszú távon helytelen életmód okozza. Ezenkívül az a metabolikus szindróma, amelybe ez a cukorbetegség kialakulni hajlamos, alattomos abban az értelemben, hogy egy személy sokáig nem érzi magát rosszul. Nincs oka orvoslátogatásra, a test belső környezetének fokozatos megzavarása van, beleértve az immunrendszer károsodását is.
A metabolikus szindróma megelőzése és terápiája
Ideális a metabolikus szindróma megelőzését már kisgyermekkorban elkezdeni. A gyermek egészségét a gének csak 20% -ban határozzák meg, a többit külső tényezők, különösen az étrend eredményei adják. Ezt a tényt tudományos tanulmányok is megerősítették. A gyermekek táplálkozása az élet első 1000 napjában döntő szerepet játszik a gyermek jövőbeli egészségében, ideértve az elhízás vagy a metabolikus szindróma megelőzését is. A szoptatás fontos legalább az év első felében és az optimális táplálás.
A megfelelő étrendnek, a rendszeres testmozgásnak és a stressz elkerülésének az egész életen át magától értetődő kérdésnek kell lennie. Ha ez nem történik meg, és "kívánjuk" a metabolikus szindrómát, annak kezelése mindenképpen egy szakértő kezébe tartozik. Átfogó kezelési megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a táplálkozás szabályozását, a megfelelő fizikai aktivitást, különösen az aerob típusú, a pszichológiai támogatást és esetleg a műtéti technikákat is.