Fontos, hogy a hallgatók képesek legyenek releváns információk keresésére és szűrésére, érvek felépítésére és a lehetséges erősségek és gyengeségek átgondolására. A kritikus olvasás és a kritikus gondolkodás segíti őket ebben a folyamatban.
Az órákon a hallgatók különféle témákban fejezik ki magukat, már ismert információkkal dolgoznak, nyomon követik őket és nagyobb egységekbe kapcsolják őket. Azáltal, hogy az információt nem passzívan fogadja el, hanem nyelvükbe és párbeszédükbe illesztve, a hallgató megtanulja felismerni annak valódi jelentését. Megtanulják a különböző problémák kezelését is. Megállapít egy kérdést, amellyel foglalkozik, hipotéziseket állít össze, információkat gyűjt, foglalkozik vele, a problémát alaposan megvizsgálja és végül következtetéseket von le. Ami azonban a legfontosabb, hogy az ügy véleménye a sajátja, azt vitatta maga előtt, és tudja, miért bízik benne. Ilyen megközelítést csak a kritikai gondolkodás és a kritikai olvasás alapján lehet kidolgozni.
Mi a kritikus gondolkodás?
Mi a kritikus olvasás?
A kritikus olvasó az egyes szövegeket úgy értelmezi, hogy valaki leírja a tényeket és valaki megérti a problémát. A kritikus olvasó tehát nemcsak azt különbözteti meg, amit a szöveg mond, hanem azt is, hogy a szöveg hogyan írja le a problémát. Így különböző szövegeket ismer fel, amelyek mindegyike egyedi szerző egyedi alkotása. A kritikátlan olvasó elolvashat egy történelemkönyvet új tények megismerése vagy bizonyos események elfogadott értelmezésének megtalálása érdekében. Ugyanazt a könyvet olvasva a kritikus olvasó értékelni fogja a kiválasztott esemény bizonyos nézetét és a kiválasztott tényeket, amelyek a megértéséhez vezetnek. A nem kritikus olvasó elégedett, ha megérti, amit a szöveg leír, és megismétli a szöveg lényegét. A kritikus olvasó két lépéssel tovább halad. Amikor megérti, mit ír le a szöveg, megtudja, hogy a szöveg hogyan támasztja alá az állításokat - példákat, érveket kínál, rokonszenvre apellál, szembeállítja a dolgokat, hogy azok világosabbá váljanak. Végül a kritikus olvasó a korábbi elemzések alapján meg fogja ítélni, hogy mit jelent a szöveg egésze (a szöveg jelentése).
Ez a három lépés a szöveg háromféle olvasásának és megbeszélésének tükröződik:
1. lépés: Amit a szöveg leír: a szöveg újramondása (a lényeg elismétlése).
2. lépés: Hogyan támogatja a szöveg az igényeket: leírás, leírás.
3. lépés: mit jelent a szöveg (a szöveg jelentése) - értelmezés.
1. lépés: Olvassa el és mondja el újra a szöveget
A szövegben leírtak elolvasása az alapvető megértésre összpontosul, egyszerűen követve a szerző gondolatait. Minden mondatra összpontosítunk, mondatonként, ötletenként, szakaszonként. Az ilyen módon történő olvasás akkor hasznos, ha:
- új fogalmakat és definíciókat tanulunk meg egy új területen,
- az általánosan elfogadott és érvényes tények és fogalmak értelmezése,
- a szerző általánosan elismert és elfogadott tekintély.
Az olvasó egyszerűen elfogadja a szövegben leírtakat. Az átbeszélés általában összefoglalás vagy átfogalmazás formájában történhet. Az eredeti szöveggel megegyező stílusban kell elvégezni.
2. lépés: Hogyan támogatja a szöveg az igényeket - leírás (leírás)
Amikor elolvasta a fogyásról szóló cikket, a fogyásra gondol. De gondolhat a cikkre is, mint olyanra. Elgondolkodhat azon, hogy információt nyújt-e a fogyás különböző módjairól, beszél-e az elhízás megelőzéséről, vagy leírja-e az elhízás következményeit. Ad-e statisztikát a betegségről? Felajánlja a fogyókúrás emberek egyéni tapasztalatait? Idézi e terület elismert hatóságait? Ezek a kérdések nem arról szólnak, hogy mi van a szövegben, hanem arról, hogy a szerző hogyan és mivel támasztja alá állításait. Ezért leírás.
A kérdések erre válaszolnak:
- milyen témát mutat be a cikk,
- milyen példákat és bizonyítékokat használnak,
- milyen következtetésekre jutnak.
Így azonosíthatjuk, hogy mely adatokat, tényeket, tanúvallomásokat és bizonyítékokat használták fel, és hogyan jutottak a következtetésekhez.
3. lépés: a szöveg jelentésének elemzése - értelmezés
Az olvasás utolsó lépése a szöveg átfogó jelentésének (jelentésének) felmérése. Megvizsgáljuk, hogy a tartalom szerkezete és az alkalmazott nyelvi eszközök miként szemléltetik a témát, és hogy a közöttük fennálló kapcsolatok hogyan húzzák alá a szöveg jelentését és jelentőségét. Az olvasó szeme képes beolvasni az oldalt, de az olvasó elméje felfelé, lefelé és oldalra vándorol, hogy minden tudást összekapcsoljon és megértse a bemutatott szöveg egészének jelentését. Az olvasó gondolatokat olvas, nem pedig egyes szavakat, és inkább levezeti, hogyan keresi az olvasott értelmét és jelentőségét. A kritikus olvasás mindhárom lépése szükséges és egyformán fontos. Különválasztásuk mesterséges lenne.
Kritikus olvasási célok
A kritikus olvasás célja:
- ismerje fel, mi volt a szerző célja,
- megérteni az elemek ráhangolódását (nyelvét) és meggyőzését,
- ismerje fel a szerző elkötelezettségét, elfogultságát, szemléletmódjának elfogultságát.
E célok mindegyike megköveteli a sorok közötti keresést, és a szöveg egészéből is.
Mi a különbség a kritikus gondolkodás és a kritikai olvasás között?
A kritikus gondolkodás tehát egy kreatív és nagyon dinamikus folyamat, amely egy bizonyos kifejezési és vitakultúrát épít. Az ötlet és a kérdés megfogalmazásának képessége, hogy legyen fej és sarok, egyáltalán nem könnyű. Vigyázni kell az érvek megragadására és a reagálásra. A kritikus gondolkodás és az olvasás megtanítja az embert a szabad gondolkodásra. Ezeknek a megközelítéseknek köszönhetően a hallgatók nem hajlandók vakon követni valaki véleményét. Létrehozhatom a sajátomat.