Nem kell aerofóbia (repüléstől való félelem), hogy repülőgéppel utazva biztonsága miatt aggódjon. Bár a technológia fejlődése biztonságosabbá tette a légi közlekedést, még mindig van némi aggodalom. Nem számít, mit csinálsz, sokan mindig kissé félnek a turbulencia során. Gondolt már arra, hogy az ejtőernyő jelentheti a megoldást és növelheti a biztonságot, de a légitársaság nem kínálja Önnek? Vessünk egy pillantást szépen erre a témára.
A katonai és harci repülőgépeken mindig van ejtőernyő a fedélzeten, a kereskedelmi légitársaságoknál azonban nincs
A katonai repülőgépeken számos ejtőernyő áll az utasok rendelkezésére, amelyeket vészhelyzetekben lehet használni. Ilyen helyzetekben a repülőgépről való leugrás lehet az egyetlen módja a túlélésnek. Másrészt a kereskedelmi repülőgépek, például a Boeing, akár 200 embert is képesek szállítani. Világszerte emberek ezrei használják gyakran a légi közlekedést. Miért nem biztosítanak a légitársaságok ejtőernyőket a fedélzeten? Valójában ennek számos jó oka van.
Az első az, hogy a hétköznapi utasok többsége nem rendelkezik az ejtőernyők használatával kapcsolatos szükséges képzésekkel. Hollywood talán meggyőzött néhányat arról, hogy a repülőgépről való leszállás nem nehéz, de nem igaz. Az ejtőernyőzés valójában meglehetősen összetett és több órás szakmai kiképzést igényel. Az ejtőernyőzés legalapvetőbb formája, a tandem ejtőernyőzés néven is megköveteli, hogy legalább egy órányi edzést végezzen. A gyorsított szabad esés az ejtőernyőzés legkockázatosabb formája. Ez az esés 3000-4000 méteres magasságban kezdődik a talaj felett. Ehhez azonban speciális képzésre és sok tapasztalatra lenne szükség.
Ráadásul a vészhelyzet esetén repülőgépről való ugrás és szórakozásból az ejtőernyőzés nem azonos. Ez utóbbi esetben az ejtőernyőzésre alapos megfontolás és tervezés után kerül sor. Röviden: az ugrásokat mindig előre megtervezzük. Még az időjárási viszonyok kis változása is meghiúsíthatja az ugrást. A hétköznapi utasok nem tudnák, hogyan és mikor kell ugrani. Képzelje csak el a káoszt és a félelmet vészhelyzetben.
A kereskedelmi repülőgépeket nem szánják ugrásra
Az ejtőernyőzéshez használt repülőgépek általában kisebbek, mint a kereskedelmi repülőgépek, és kiürülnek. A katonai repülőgépek hátulján rámpa található. Az ejtőernyősök ezt a rámpát használják a biztonságos ugráshoz, miközben kerülik a törzset (a repülőgép fő részét). A kereskedelmi repülőgépeknek azonban nincs kis testük vagy rámpájuk. Az ilyen gépről való ugrás rendkívül kockázatos, mert az ejtőernyős könnyen eltalálhatja a törzset, de a szárnyakat és a farokot is.
A kereskedelmi repülőgépek magasan és gyorsan repülnek
Az ejtőernyőzésre alkalmas repülőgép legmagasabb pontja általában legfeljebb 5000 méter magasan van a talaj felett. Kereskedelmi repülőgépek átlagosan 10 000 méteres magasságban repülnek a talaj felett. Ezen a magasságon a hőmérséklet jelentősen csökken, és a lélegző levegő elégtelenné válik. Még akkor is, ha az utasok biztonságosan tudnának ugrani, nagy magasságú felszerelést kell viselniük, amely oxigéntartályból, szabályozóból, maszkból, magasságmérőből, ballisztikus sisakból és repülésruhából áll. E berendezés nélkül az oxigénhiány miatt nagyon gyorsan elájulhat.
A kereskedelmi repülőgépek sebessége egy másik szempont, amely szinte lehetetlenné teszi az ejtőernyőzés. Nagy magasságban haladva a Boeing 737 akár 1000 km/h sebességet is elérhet. Lehetetlen lenne kiugrani egy ilyen gépből.
Az ejtőernyők drágák és terjedelmesek
Még egy ejtőernyő is túl nagy ahhoz, hogy beleférjen a turistaosztályba. Ez is elég nehéz. A légitársaságoknak ezért elő kell állítaniuk az összes ejtőernyő befogadásához szükséges helyet. Ráadásul, ha valaha repülőgépen járt, ismeri a poggyász tömegére vonatkozó szigorú szabályokat.
Maga az ejtőernyő és a felszerelés meglehetősen drága, és számukra a hely megteremtése még több pénzt igényelne. A légitársaság valószínűleg nem akarná fizetni érte. A jegyárak így tartalmazhatják ezeket a többletköltségeket.
Az az igazság, hogy a legtöbb baleset felszállás és leszállás során történik, és nem a levegőben
Valójában 2003 és 2012 között az összes halálos balesetnek csak 9% -a volt olyan, hogy a gép nagy magasságból zuhant le. A felszállás és leszállás során a legtöbb baleset történt, de akkor az ejtőernyők még mindig feleslegesek.
Összefoglalva, ejtőernyőknek a kereskedelmi járatok fedélzetén elsőre jó ötletnek tűnhet. Azonban, miután áttekintette az összes tényt, amelyről írtunk, ez nem tűnik túl praktikus vagy akár megvalósítható javaslatnak.