A napot mindig "a királyok betegségének" nevezték, mivel ez az anyagcserezavar korábban is szenvedett, különösen azok számára, akik sok húst vagy alkoholt fogyasztottak. Ma nevezhetnénk "kortárs életmód-betegségnek". Zdenko Killinger docens, a Comenius Egyetem és a Pozsonyi Egyetemi Kórház 5. Belgyógyászati ​​Klinika reumatológusa mesélt nekünk erről többet.

betegséget

Honnan tudja az ember, hogy köszvénye van? Mely tünetek egyértelmű diagnosztikai jelek az orvos számára?

Valószínűleg a köszvény legjellemzőbb megnyilvánulása egy akut roham, amelyet a húgysav kristályok kicsapódása okoz az ízületben. Hirtelen hirtelen fájdalom jellemzi az ízületben, általában bőrpírral és duzzanattal. Ez a roham gyakran éjszaka fordul elő, vagy reggel felébreszti a beteget. Ez gyakran egy korábbi kiadós "lakoma" után következik be. A köszvény leggyakrabban a nagylábujj ízületében kezdődik, de bármely ízületben kitörhet. Ritkábban az első megnyilvánulások napjai az ún tofy, azaz húgysav-sók lerakódása a szövetekben. A leggyakoribb helyek, ahol ezek az üledékek találhatók, a kéz és a láb apró ízületeinek területei, a könyök környéke vagy a fül. A vér húgysavszintjének emelkedése azonban önmagában tünetmentes, és e nehézségek nélkül nem elegendő a köszvény diagnosztizálásához.

Mit mondanak a statisztikák - több ember szenved-e betegségben, mint a múltban? A szlovákok hány százaléka érintett?

A statisztikák szerint a napokban nő a népesség száma. Ez elsősorban a jelenlegi életmóddal és étrenddel, valamint a metabolikus szindróma növekedésével magyarázható. A húgysavszint emelkedését egyes gyógyszerek, leggyakrabban diuretikumok is kiválthatják. Meglehetősen idősebb korosztályok betegsége, és gyakrabban érinti a férfiakat, de előfordulhat fiataloknál is. A megnyilvánuló köszvény a lakosság körülbelül 1-2 százalékában fordul elő, de az életkor előrehaladtával előfordulása növekszik. Az élet 4. és 5. évtizedében szenvedő férfiak jelentősen jobban érintettek.

A legtöbb ember köszvényt társít hús- vagy alkoholfogyasztáshoz. Különösen az alkalmatlan étrend lehet felelős a betegség megnyilvánulásaiért?

Az étrendi túlzások a köszvényes rohamok egyik leggyakoribb oka. Magát a betegséget bizonyos anyagok feldolgozásának rendellenessége, az ún purinák. Ezeket néhány ember gyengén metabolizálja, és ha a purin képződött ételeket meghaladó mennyiségben adják hozzá, a vér húgysavszintje megemelkedhet. Ez az akut roham fő előfeltétele. Ismerünk azonban egy olyan másodlagos köszvényt is, amely számos más betegséggel jár, jellemzően például a rosszindulatú betegségek bizonyos típusaival (leukémia), amikor a daganatok és hasonlók kezelésében a sejtek lebomlása következtében jelentkezhet.

Hogyan működik egy normális köszvényes roham?

Tipikus az ízületi gyulladás hirtelen megjelenése (fájdalmas duzzanat, szigetelés, bőrpír) egy ízületben, míg az esetek csaknem 90 százalékában a lábujj gyökérízülete. Az ízület duzzadt, piros és jelentősen fájdalmas, ami lehetetlenné teszi a mozgást és a járást. A roham lázzal és józansággal is járhat, és más ízületi gyulladással ellentétben ez a roham néhány napon belül spontán (kezelés nélkül) megszűnik. Évente csak néhányszor fordulhat elő, de sokkal gyakrabban is. Sajnos a rohamok számának növekedésével a rohamok kevésbé hevesek, de tovább tartanak, és később krónikus stádiumba kerülnek, amikor a fájdalom és a duzzanat hosszú ideig fennmaradhat.

Ha el akarjuk kerülni az ízületek fájdalmas gyulladásos megnyilvánulásait, akkor mit kell fogyasztani, és fordítva, ne fogyasszuk?

A fogyáshoz, de fokozatosan, étrendi intézkedéseket kell követni, különösen az alkohol (különösen a sör és a kemény alkohol) bevitelének korlátozása érdekében. Az ételektől különösen azokat korlátozzuk, amelyekben magas a purintartalom - belsőségek, pástétomok, füstölt termékek, tenger gyümölcsei, zöldségekből, például borsóból, lencséből és babból. Noha a diéta önmagában nem gyógyítja meg az akut köszvényes rohamot, csökkentheti a támadások kockázatát és gyakoriságát.

Milyen egészségügyi komplikációkkal szembesülnek az ezzel a diagnózissal rendelkező emberek?

Az egyik legsúlyosabb szövődmény a vesekárosodás. A köszvényt gyakran más kardiovaszkuláris és anyagcsere-betegségek kísérik, például artériás magas vérnyomás, diabetes mellitus és metabolikus szindróma. A köszvény önmagában nem végzetes betegség, de a magas húgysavszint növelheti a több szív- és érrendszeri betegség kockázatát, aminek következtében csökkenhet a várható élettartam. Továbbá, ha az ízületeket jelentősen befolyásolja a tophae és a krónikus köszvényre való átmenet, ízületi deformitások léphetnek fel, és ezáltal csökkenhet mobilitásuk és életminőségük.

Milyen kezelési lehetőségeket kínál a modern orvoslás? Valójában a betegség legalább enyhíthető, ha nem gyógyítható meg?

A köszvény kezelésében meg kell különböztetni a köszvény kezelését, majd az emelkedett húgysavszint hosszú távú kezelését. Mint említettem, étrendi intézkedésekre, fokozatos fogyásra, dohányzásra és alkoholcsökkentésre van szükség. Köszvényes roham esetén a nem szteroid reumaellenes gyógyszereket általában a maximálisan megengedett, ill. tolerált dózis, amely a fájdalomcsillapítás mellett a gyulladást is befolyásolja. Figyelembe kell azonban venni az egyes betegek egyedi kockázatait, különösen a gyomor-bél traktusból (fekélybetegség kockázata). A köszvényes rohamokban alkalmazott másik gyógyszer a kolchicin. Nagyon jó és gyors hatással van a rohamok elfojtására, különösen ha azonnal adják, ill. bekövetkezésétől számított 12 órán belül. Súlyos köszvényes roham és kezelés sikertelensége esetén fontolóra lehet venni a tablettákban lévő glükokortikoidokat vagy helyi injekciót az érintett ízületbe. Súlyos lefolyású betegeknél, amelyek nem reagálnak jól a korábbi kezelésre, az interleukin 1 gátlóval végzett biológiai kezelés szintén hasznos lehet, emellett helyi krioterápiát alkalmaznak, amely némi fájdalomcsillapítást eredményezhet.

Köszvényes roham után, általában legkorábban 14 nap után, meg lehet kezdeni a kezelést a vér húgysavszintjének csökkentése érdekében. Ezeket a gyógyszereket soha nem szabad a támadás idején adni, mivel ezek súlyosbíthatják. Alacsony dózisú nem szteroid gyulladáscsökkentőket (vagy kolchicint) is alkalmazni kell a kezelés kezdetén, legfeljebb hat hónapig, hogy megakadályozzák a rohamokat a húgysavcsökkentő kezelés kezdetén. Valószínűleg a legszélesebb körben alkalmazott gyógyszer az allopurinol, amely egyes enzimek blokkolásával csökkenti a húgysavszintet. Ezt azonban alacsony dózissal kell elkezdeni, és fokozatosan növelni kell a vér húgysav-mérésének eredményei alapján. A kezelés célja, hogy elérje ideális értékét a vérben. A húgysavszint jelentős csökkentésére képes újabb gyógyszer a febuxosztát, amelyet akkor lehet alkalmazni, ha az allopurinolt nem tolerálták, vagy nem sikerült megfelelően csökkenteni a húgysavszintet, vagy ha a beteg allergiás rá. A húgysavcsökkentő kezelés hosszú távú, és rendszeresen ellenőrizni kell. A mai időben történő megfelelő és helyes kezeléssel nemcsak a roham menetét, hanem a köszvényben szenvedő pácienseink hosszú távú prognózisát is jelentősen javíthatjuk.