Mítoszok és tények a COVID-19-ről: D-vitamin
A jelenlegi járvány nemcsak magát a fertőzés veszélyét hozta el, hanem egy viszonylag nagy információs káoszt is, amelyben a szakértők néha nehezen tudnak eligazodni. Gyakorlatilag naponta új tanulmányok és új esettanulmányok folynak. A politikusok ellenőrizhetetlen jelentések alapján is hoznak döntéseket és tájékoztatnak (emlékezzünk Franciaországra és az ibuprofenre), és néhány média úgy tűnt, hogy versengenek egymással arról, hogy ki hozza a bombázó hangzású cikk címet.
Az információs káosz veszélye a hazugság terjedésében rejlik, ami a közegészség romlásához vezethet (pl. A szívgyógyszerek állítólagos veszélye az ACE-gátlók csoportjától - de legközelebb). A jobb tájékozódás érdekében készítettünk egy sorozatot a COVID-19 kezelésére leggyakrabban terjesztett ajánlásokról. Ma a D-vitaminnal kezdjük.
D-vitamin - általános tények
A D-vitamin (kalciferol) egy szteroid hormon. Forrása akár élelmiszer (állati étrend vagy D-vitaminnal dúsított termékek), akár az endogén termelés a bőrben az UV-B sugárzás miatt.
Amíg a végleges aktív metabolit képződik, a test különböző szerveiben számos biokémiai reakció megy végbe. Egyszerűen fogalmazva, bármennyire is bejutunk a D-vitamin forrásába, az aktív metabolit, a kalcitriol a vesékben képződik.
A "Baby" -nek sokféle hatása van. Jelentőségét a kalcium-foszfát anyagcsere szabályozásában évtizedek óta leírják. Növeli a kalcium és a foszfátok felszívódását a vékonybélben és a vesékben, elősegíti a csont mineralizációját és gátolja a mellékpajzsmirigyben termelődő mellékpajzsmirigy-hormont, megakadályozva ezzel a csontfelszívódást.
A D-vitamin a kalcium és a foszfátok anyagcseréjére gyakorolt közvetlen hatása mellett az ún extraskeletalis hatások. Nemrégiben előtérbe került a szív- és érrendszerre gyakorolt hatása, a daganatellenes hatás és az immunfolyamatokra gyakorolt hatása. Autoimmun betegségekhez való kapcsolódását vizsgálják, leírja pl. pozitív hatás az anyagcserére 2-es típusú cukorbetegségben vagy depresszióban. A pontos hatásmechanizmus nem teljesen világos, és jelenleg nem mondhatjuk biztosan, hogy a D-vitamin gyógyír ezekre a betegségekre.
A D-vitamin hiány gyermekeknél rachitot, felnőtteknél metabolikus csontbetegséget, osteomalaciát okoz. A betegséget a csont mineralizációjának zavara jellemzi, és csontdeformitások, mozgászavarok és csontfájdalom nyilvánul meg. A csonttömeg legfeljebb 65% -a szervetlen anyag, főleg hidroxi-apatit. A D-vitamin-hiány alacsony kalciumbevitelt vagy -veszteséget okoz, amely a hidroxi-apatit fő alkotóeleme. Valószínűleg mindenki hallott már arról, hogy nagyszüleink hogyan fogyasztottak halolajat a téli hónapokban. Ennek oka a D-vitamin-készletek feltöltése volt, amikor alacsonyabb volt a napfény, és megakadályozták az angolkórt a gyermekeknél.
A D-vitamin-hiány gyakori, különösen az idős lakosság körében. Egyes források szerint Európa népességének legfeljebb 13% -a alacsony. Ha kevésbé szigorú (50 nmol/l alatti) kritériumok alapján értékelnénk a prevalenciát, akkor ez az európai népesség 40% -a lenne. A nem ebben az esetben nem játszik szerepet. (1) Általában napi 1000-4000 NE (25-100 mikrogramm) D-vitaminnak elegendőnek kell lennie a test szükségleteinek kielégítésére. 4000 NE dózist tekintenek a biztonságos dózis felső határának. Igen, a vitaminok is károsak lehetnek.
D-hipervitaminózis vagy hogyan mérgezhetünk meg vitaminokat
A D-vitamin vízben nem oldódik, ezért felhalmozódhat a szervezetben, és elméletileg túladagolható. Az igazság azonban az, hogy a D-vitamin mérgezés valódi kockázata nagyon alacsony. (2) Egészséges felnőtt, aki kéthetente 50 000 NE-t (azaz napi körülbelül 3300 NE-t) kap 6 éven keresztül, nem haladja meg a 60 ng/ml-t, és mérgezési jelei sem jelentkeznek. (3)
Ha D-vitamin mérgezés lép fel, a fő kockázat a hiperkalcémia kialakulása, az emelkedett kalciumszint. Súlyos hiperkalcémia neuropszichiátriai változásokat (apátia, depresszió, zavartság, csökkent koncentráció) eredményez, gyomor-bélrendszeri megnyilvánulások (hányás, hasi fájdalom, székrekedés, hasnyálmirigy-gyulladás, gyomorfekély), kardiovaszkuláris megnyilvánulások (hipertónia, aritmiák és vesekárosodás), nephrocalcinosis stb.)
Amint testünk felgyülemli a D-vitamin készletét, a tünetek abbahagyása után hónapokig tarthatnak.
Bizonyos veszélyeztetett betegcsoportok veszélyeztethetik az amúgy is alacsony D-vitamin-dózist, ha annak beadását nem indokolják megfelelően, vagy nem rendszeresen ellenőrzik. A dialízisben szenvedő betegek 1-4% -ánál potenciálisan végzetes állapot alakul ki, az úgynevezett calcifylaxis. (4) Ez a kalcium lerakódása a kis erekben a zsírszövetben. Az erek és a nekrózis károsodnak, amelyet nagyon nehéz gyógyítani. Az ilyen betegek nem szedhetnek D-vitamint vagy kalciumot. A kalcifilaxis rossz prognózis, jellemzően 1 évnél rövidebb várható túléléssel. (5)
Az alap tehát a D-vitamin kiegészítése, de nem fejetlen és vak minden emberben. Ha nincs laboratóriumban diagnosztizált D-vitamin-hiány, csak gazdag, racionális étrendre és rendszeres testmozgásra van szüksége a napsütésben.
Kezeli a D-vitamin COVID-19-et?
Az interneten széles körben elterjedt információ arról, hogy alacsony D-vitamin-szintet találtak a COVID-19-ben szenvedő betegeknél, és hogy a D-vitamin.
Az igazság az, hogy a D-vitamin elegendő szintje fontosnak tűnik a fertőzések leküzdésében. D-vitamin-hiány esetén az epidemiológiai vizsgálatok a vírusfertőzések rosszabb lefolyását írták le, mint pl influenza, HIV, hepatitis C. Egyesek szerint a D-vitamin-hiányt az influenza szezonalitás egyik tényezőjének tekintik. (6, 7, 8) Úgy tűnik, hogy a D-vitamin pótlása védő tényező az akut légúti fertőzéseknél. (9)
A legfrissebb torinói információk rámutattak az alacsony D-vitamin-szint gyakori megállapítására a COVID-19-ben szenvedő olasz betegeknél. (10) Ez arra késztette egyeseket, hogy bátran mérlegeljék a D-vitamin lehetséges terápiás hatásait a COVID-19 kezelésében. Mielőtt idő előtt elkezdünk örülni, hangsúlyozni kell, hogy ezek egyelőre előzetes adatok. Ugyanakkor nincsenek adatok arról, hogy összehasonlították-e a nem kórházi és kórházi betegek prevalenciáját. Nem tudjuk értékelni az alacsony D-vitamin-szint megállapításának súlyosságát.
Természetesen a D-vitamin hiányát pótolni kell, de a COVID-19 terápia várható klinikailag jelentős terápiás hatását jelenleg nem támasztják alá tudományos bizonyítékok. Mint sok más esetben, a korreláció és az okozati összefüggés is összetéveszthető. Más szavakkal, bizonyosan sok kórházban tartózkodó COVID-19 betegnek artériás hipertóniája, hiperlipoproteinémiája vagy elhízása is van, de nem helyes automatikusan ok-okozati összefüggést feltételezni. A magas vérnyomás kezelése nincs hatással a COVID-19-re, a D-vitamin helyettesítésnek sincs hatása, és csak mellékhatás lehet, amely gyakori ebben a korcsoportban. Talán a jövőbeni tanulmányok többet fognak felfedni.
Következtetés
A D-vitamin elégtelen szintje népességünkben gyakori, és valószínűleg nagyobb hatással lesz az egészségre, mint azt a közelmúltig gondoltuk. Célul kell kitűzni az ilyen betegek aktív felkutatását és ezt követően a helyettesítő kezelés bevezetését.
Helyénvaló pótolni a D-vitamint hiányában és a jelenlegi COVID-19 betegségben is, de terápiás hatása még nem bizonyított. Ugyanakkor nincs bizonyíték a D-vitamin közvetlen vírusellenes hatására.
A D-vitamin tömeges felhasználásának kritikátlan ajánlásában rejlő kockázat a mérgezés veszélyében rejlik. Egy ilyen kockázat kialakulásának valószínűsége egészséges embereknél minimális, de egyes magas kockázatú betegeknél, például dialízisben szenvedő betegeknél a szabályozatlan D-vitamin bevitele szintén súlyos egészségügyi szövődményeket okozhat.
Mint mindig, itt is minden ésszerű.
-
A Patreone támogatásának köszönhetően el tudtuk hozni ezt a cikket. A szimbolikus hozzájárulás további minőségi cikkek közzétételében is segít.