A zsigeri zsír láthatatlan, de ennek ellenére veszélyes
Az elhízás a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása. Az európai régió számos országában az elhízás előfordulása 1980 óta megháromszorozódott. Főleg gyerekekkel! Az elhízás felelős az egészségügyi kiadások 2-8 százalékáért és a halálesetek 10-13 százalékáért is Európa különböző részein. Ezért minden közösségnek és kormánynak lépéseket kell tennie az elhízási járvány visszaszorítása érdekében. A nemzeti stratégiáknak lehetőséget kell teremteniük és meg kell teremteniük a fizikai aktivitás javítására, valamint az egészséges ételek elérhetőségének és hozzáférhetőségének előmozdítására. Biztosítaniuk kell továbbá a különböző kormányzati szektorok, a társadalom, a magánszektor és más érdekelt felek vagy szervezetek bevonását.
Miért jelent nagy kihívást az elhízás?
Az európai régió felnőtt lakosságának 30-80 százaléka túlsúlyos (BMI 25 felett).
Az átlagos BMI-értékek a régióban megközelítik a 26,5-et. Az elhízás (BMI több mint 30) a régió felnőtt lakosságának több mint egyharmadát érinti.
Becslések szerint csaknem 400 millió felnőtt szenved túlsúlytól, és körülbelül 130 millió elhízott.
A gyermekkori elhízás akut egészségügyi válság.
Az elhízás egészségügyi hatásai
A túlsúly és az elhízás, valamint a dohányzás az egyik legkockázatosabb egészségügyi kockázat megakadályozza. A túlsúly és az elhízás a megnövekedett halálozással és morbiditással (morbiditással), a fizikai és szellemi jólét csökkenésével és a társadalmi elszigeteltséggel jár. A súlyos krónikus betegségek kockázata a túlsúly/elhízás mértékétől és a zsír eloszlásától függ a testben. A túlsúly és az elhízás befolyásolja a testi és lelki egészséget, és fontos szerepet játszik a legsúlyosabb krónikus, nem fertőző betegségek kialakulásában:
szív-és érrendszeri betegségek (iszkémiás szívbetegség, magas vérnyomás, stroke, visszérbetegség, tromboembóliás betegség)
anyagcsere-betegségek (metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia, csökkent glükóz tolerancia, 2-es típusú diabetes mellitus, dyslipidaemia, hyperuricaemia)
néhány onkológiai betegség (vastagbélrák, mell-, méh-, petefészekrák, epehólyag- és epevezeték-rák, hasnyálmirigy, máj)
néhány nőgyógyászati betegség (menstruációs rendellenességek, meddőség, terhesség és szülés alatti szövődmények, nőgyógyászati gyulladás)
az ízületek, a csontváz és az izomrendszer egyes betegségei (az ízületek és a gerinc degeneratív betegségei, különösen a gonarthrosis és a coxarthrosis)
néhány bőrbetegség (ekcéma, mycosis, cellulitis)
egyes pszichoszociális rendellenességek (alacsony önértékelés, önvád, motivációs rendellenességek, depresszió, étkezési rendellenességek, például kényszeres túlevés, bulimia, anorexia).
A cikk szerzője: TASR, Megjelenés dátuma: 2010.05.11