Az izomtömeg-gyarapodás kapcsán sokszor említik a nitrogénegyensúly kifejezést. Különösen a táplálék-kiegészítőkre vonatkozó utasítások elolvasása során gyakran találkozunk az ún pozitív nitrogénmérleg. Valószínűleg sokan ismerik már ezt a kifejezést, sőt helyesen is osztályozni tudják. Ha azonban a nitrogénmérleg továbbra is kérdéseket vet fel, akkor a hozzájárulás csak neked szól.

Pozitív nitrogénmérleg

Az aminosavak szerkezete különböző, és nagy számban ismerjük őket. Azonban mindig van bennük valami közös, ez a nitrogén. Mint tudják, az aminosavak alkotják a fehérjéket, és fontos összetevői az ételnek. A fehérje az egyetlen, ezért nagyon fontos nitrogénforrás.

Mennyi nitrogént tartalmaznak a fehérjék?

Teljes térfogatuk körülbelül 16% -a nitrogén. Ellenben, ha 1 g nitrogént akarunk a szervezetbe juttatni, 6,25 g fehérjét kell bevennünk. Az adatok átlagosak, és bizonyos összegű tartalékkal kell őket megfogadni.

A bevitt fehérje és így a nitrogén teljes mennyisége alapján a test három állapotát ismerjük fel:

  • Nitrogénmérleg
  • Pozitív nitrogénmérleg
  • Negatív nitrogénmérleg

Ha már ismeri a fehérjéket, akkor az olyan alapvető fogalmak, mint az egyensúly, az anabolizmus és a katabolizmus, biztosan nem kerülik el a figyelmét. Ez a három állapot megfelel a fenti pontokban említett nitrogénfolyamatoknak.

Nitrogénmérleg

Az emberi testnek napi körülbelül 3 g nitrogénre van szüksége a megfelelő működéshez. Ha a bevitel egybeesik a test általános napi szükségletével, akkor ezt az állapotot nitrogén egyensúlynak nevezzük. Az egyensúly során az összes kapott nitrogént felhasználják, semmi sem halmozódik fel és nem ürül ki.

3 gramm nagyon általános szám. Ha egy adott egyén szerint akarunk értékeket elérni, akkor a testtömegéből kell kiindulnunk. 0,8 g - 1 g fehérje/testtömeg-kilogramm a test összes nitrogénigényét fedezi. Ez a minimum azonban nem vesz figyelembe számos fontos tényezőt.

Mi ronthatja fel az egyensúlyt? Gyakorlatilag minden olyan esemény, amely meghaladja a normális, már megállapított normális értéket. Például. Egy nem sportoló egyensúlyi állapotban ez megnövekedett nitrogénigényt jelenthet, ha sportolni kezd.

Pozitív nitrogénmérleg

Ez egy olyan állapot, amelyre törekednünk kell, ha megerősödünk. A nitrogénbevitel nagyobb, mint a nitrogénfogyasztás. A test megkapja a szükséges anyagokat, amelyek szükségesek a fontos folyamatok elindításához a testben. Pontosan ezekre a változásokra törekszünk a testmozgás során.

Pozitív nitrogénmérleg társul az anabolizmussal, azaz izomnövekedéssel. A szöveti fejlődés állapota nem csak erősítés kérdése. Ez a jelenség természetes, és előfordulhat növekvő gyermeknél, terhes nőknél vagy műtét utáni embereknél.

A fehérjetöredékek testben történő felhalmozódásának előidézéséhez bevitelüknek meg kell felelnie ennek. Javaslom, hogy nézze át a kapcsolódó cikkeket, ahol ezt a kérdést részletesebben tárgyalják. Itt csak emlékeztetlek benneteket arra, hogy a bevitel szórása 1-3 g/ttkg között mozog.

Negatív nitrogénmérleg

A negatív nitrogénmérleg helyesre és hamisra oszlik. Mindkét esetben ez egy olyan állapot, amikor a szervezetnek magasabb igénye van a nitrogénre, mint amit mi biztosítunk.

  • Igaz negatív nitrogénmérleg - ha megbetegszünk, a nitrogénfogyasztás növekszik a betegség elleni küzdelemben. Az étvágy nem növekszik, ezért a bevitel nem fog növekedni. Ennek eredménye a szervezetben lévő katabolikus események.
  • Hamis negatív nitrogénmérleg esetén élesíteni kell a különféle csodás étrendek (pl. Rizsdiéta) híveit. Csökken a fehérjebevitel és a test fogyasztásának fenntartása. Különösen alacsony fehérjetartalmú étrend esetén nem jut elegendő nitrogén a szervezetbe. A test nitrogénellátásának folytatása érdekében a test az egyetlen számára maradt nitrogénforráshoz = izmokhoz nyúl. Lebontja a test aktív tömegét, hogy működni tudjon. A fogyás diéta és súlygyarapodás után figyelhető meg. De vajon a hiányzó kilogramm valóban kövér? Talán részben igen, de sok fontos izomzatot is elveszítünk.