szlovák

Egy hónappal ezelőtt megjelent egy cikkünk A hosszú szülői szabadság csapdája című cikkben, amely tartalmazta azt az állítást is, hogy a nők gyenge részmunkaidős munkavállalási lehetőségei negatívan befolyásolják a gyermekek számát. Mivel a mai munkaötlet arra kényszeríti a nőket, hogy válasszanak a teljes munkaidős munka vagy a viszonylag hosszú időre szóló teljes megszakítás között (a szlovák hároméves szülői élet szokatlan dolog a világon).

A munkaidő rugalmatlansága elriasztja a nőket attól, hogy újabb gyermek születéséről döntsenek - mondja a cikk szerzője, Kristína Visolajská.

Vitatott válaszban Zuzana Hanusová kolléga, aki más országokban, különösen Németországban figyelemmel kíséri a családpolitikát, részletesen leírta, hogyan tett Németország tíz évvel ezelőtt több intézkedést, hogy ösztönözze az anyákat több gyermek választására. Beleértve a részmunkaidős munkahelyek létrehozásának támogatását és az anyák támogatását az ilyen típusú foglalkoztatáshoz. Meggyőződve arról, hogy ha megengedik a nőknek, hogy a gyermekeikkel együtt legyenek, mint amennyit teljes munkaidejük megenged, és ezzel egyidejűleg dolgozzanak, akkor nem érzik úgy, hogy elveszítik a gyermek karrierjét. És még több gyereket akarnak.

Évek után azonban kiderült, hogy a kívánt hatás nem, vagy ha igen, csak nagyon csekély mértékben jelentkezett.

Tehát a részmunkaidős elmélet hülyeség a nők számára?

Rekombináns termékenység

Ma már lehetetlen, hogy a szakértők kibontsák azokat a hatásgömböket, amelyek alakítják az ország általános demográfiáját és megfelelő súlyt adnak neki. Egyesek a szociális biztonság fontosságára, mások a fiatal családok és anyák gyakorlati támogatására, mások az ország kultúrájára vagy vallásosságára utalnak. És tucatnyi más hipotetikus hatás jelentkezik. Minden érv ekkor (látszólag) kudarcot vall egy "helyességi teszten", amikor valaki kiválaszt egy adott paramétert, és ellenőrzi annak összefüggését a termékenységgel az OECD vagy az EU országaiban, ahol mindig elegendő indokot talál az ilyen hatás tagadására.

De ez bonyolultabb. Példa erre a vallásosság hatása a termékenységre. Ha külön paraméterként vesszük, és összehasonlítanánk a vallásosság szintjét (a gyakorló hívők aránya a népességben) az egyes országok termékenységével, az eredmények mintha cáfolnák az ilyen függőséget. Szlovákiában, Lengyelországban és Olaszországban az átlagon felüli vallásosság jellemző Európában, de a születési ráta mélyen az átlag alatt van. A vallásosság és a születési arány összefüggése azonban létezik és könnyen bizonyítható: ha a nőket összehasonlítjuk, ill. családok egy országban, régióban vagy városban és egy szocio-demográfiai csoportban egyértelműen érezhető a vallásosság termékenységre gyakorolt ​​hatása, bár ez korábban nem volt így.

A vallásosság és a termékenység közötti összefüggés értékelése viszonylag könnyű, más intézkedések hatását sokkal rosszabbul értékelik, pl. az óvoda lerövidítése vagy meghosszabbítása, óvodák, bölcsődék, aupaires pótlékok és hasonlók megnyitása és bezárása.

Szlovákiában például a hároméves korig tartó anyák hosszú támogatásának kultúrája van, ami ritka hosszúságú. Rekord alacsony születési arány mellett annál is inkább aggasztó tényező, hogy nincs hiteles értékelésünk arról, hogy ez ösztönzi-e vagy elriasztja-e a nőket a terhesség folytatásától. Sok nő számára ez azt jelenti, hogy öt vagy hat évet kell vállalnia munkáján kívül. Kristína Visolajská azt állítja, hogy az így meghatározott társadalmi norma sok nőt megrémít és befolyásolhatja a következő gyermekkel kapcsolatos döntéseket.

(Műhelyünkből származó anekdota hozzáadásával a bestsellerek közé tartoznak azok a cikkek, amelyek arról szólnak, hogyan ne "tönkretehesse" az életét a kismama és a szülői gondozás alatt.)

Amit ma tudunk a partnerekről és a termékenységről?

Először nézzük meg, van-e részmunkaidős kultúra a magasabb termékenységű országokban. Mindkét érték egyszerű felvétele azt mutatja, hogy igen, a magasabb termékenységű országokban sok olyan van, ahol a nők részmunkaidős foglalkoztatása sokkal szélesebb körű, mint nálunk.

Nagy gondot kell azonban fordítani arra, hogy ne csúsztassunk túl gyorsan a felajánlott sietős következtetésekbe. Az összefüggés nem okozati összefüggés, ráadásul más kulturális hatások azonnal láthatók (északi országok, német kultúrájú országok vagy posztkommunista országok csoportja). De ez jó példa arra, hogy a jobb termékenység és a részmunkaidős kultúra a nők számára nem szokatlan.

Azonban mélyebb nézetek is rendelkezésre állnak. A legismertebbek az olasz trió művei, a Daniela Del Boca professzor körül, akik közvetlenül értékelték a nők részmunkaidős munkájának Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban gyakorolt ​​születési arányát. A szakértők érdekes következtetésre jutottak: Ha azok a nők, akiknek nehézségeik vannak az álláskeresésben, részmunkaidősek, akkor csökken a gyermekvállalási hajlandóságuk. Ezzel szemben, ha azoknak a nőknek, akik tudnak belépni a munkaerőpiacra, lehetőséget nyújtanak részmunkaidős munkavégzésre, nő a gyermekvállalási hajlandóságuk.

Hirdető

Így, ha egy nő csak azért dolgozik részmunkaidőben, mert nem tud teljes munkaidőben dolgozni, a gyermekvállalás esélye még alacsonyabb, mintha egyáltalán nem dolgozna. Ha azonban nincs gondja az elhelyezkedéssel, akkor a részmunkaidőben való részvételt megkönnyíti az a döntés, hogy újabb gyermeket vállal.

És mint Szlovákiában?

Ezért, ha a szlovák helyzetre vonatkozó hipotézist szeretnénk felvázolni, képesnek kell lennünk arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen típusú nők dolgoznak részmunkaidőben hazánkban. Akár azok, akik nem találnak más munkát, de szeretnék, vagy azok, akik részmunkaidős munkát választanak, ezért teljes helyet választanak, hogy emellett a gyerekekkel is gondoskodhassanak.

A kötelező adatgyűjtés részeként a statisztikai hivatal megvizsgálja az "alulfoglalkoztatottság" kategóriáját is, ahol a részmunkaidőben dolgozó válaszadók azt válaszolják, hogy inkább részmunkaidőben dolgoznak, nem pedig részmunkaidőben. Míg a részmunkaidőben dolgozó szlovák férfiak többséggel azt válaszolták, hogy igen, ők inkább teljes munkaidőt vesznek igénybe, a nők esetében ez nem így van, kétharmaduk elégedett a részmunkaidővel, bár számuk viszonylag gyorsan növekszik.

Zuzana Siebertová, a Költségvetési Felelősség Tanácsának elemzője szerint, amely a politikák munkaerő-piaci hatásával foglalkozik, elmondható tehát, hogy a szlovák nők nyilvánvalóan egyre inkább keresik a részmunkaidős munkavégzés módjait. Ezért, ha a politikai döntéshozók azt kérdezik, hogy a részmunkaidős munka olyan téma, amely a már dolgozó szlovák nők jelentős részét foglalkoztatja, akkor a válasz igen.

A szlovákok sokat dolgoznak

Ha megnézzük, hogyan működnek a nők hazánkban, kiderül, hogy a szlovák nők túl gyakran teljes munkaidőben dolgoznak az EU-ban élőkhöz képest. Noha a dolgozó nők aránya még valamivel alacsonyabb is az EU átlagánál, hazánkban a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők aránya lényegesen magasabb. Ez a paradoxon a részmunkaidőben dolgozó nők alacsony arányának tudható be. Úgy tűnik, hogy ez a helyzet más posztkommunista országokban is. A nők csupán nyolc százaléka dolgozik részmunkaidőben, ez az EU átlagának négyszerese.

A nők által ledolgozott órák átlagos száma, összehasonlítás az EU átlagával és az eurózóna átlagával. Forrás: Eurostat

És egy ilyen Hollandiában a nők legfeljebb háromnegyede részmunkaidőben dolgozik. Mint az Economist kifejti, ez is egy olyan örökség része, amikor a közpolitikát erősen befolyásolták a keresztény értékek.

Ugyanakkor egy olyan végzettséggel rendelkező nő, amely részmunkaidőben is érdekes jövedelmet fog biztosítani számára, másképp nézheti meg a részmunkaidőben történő munkavégzés lehetőségét, mint egy olyan nő, akinek a részmunkaidős munka egzisztenciális problémát jelentene családok.

A dolgozó anyákról szóló vita természetesen más témákat is felölel, mint a részmunkaidős munka termékenységre gyakorolt ​​hatása. Valószínűleg ezek közül a legfontosabb az, hogy jó-e, ha a gyerekek minél tovább együtt vannak az anyjukkal. És nem igaz, hogy a teljes szülői szabadságon lévő anya jelenlegi modellje nem nyomta el az egykor működő modellt, hogy a gyermekeket a tágabb családban nevelik, ill. a közösségben, ill. azon túl, hogy az anya hogyan kezel egyéb tevékenységeket, például a háztartást.

A paradoxon az, hogy míg nálunk ez a vita abból a szempontból zajlik, hogy az anyák magasabb munkaerő-piaci részvétele, például részmunkaidős munka formájában, nem károsítja-e a gyermekek fejlődését, addig Nyugat-Európában a részmunkaidős munka mert a gyermekes nőket sok csoport éppen az ellenkező oka miatt kárhoztatja: korlátozzák a nőket. A részmunkaidős munka megnehezíti a karrierben való elmozdulást, például a vezető, a csapat vezetője és más vezetői pozíciók szintjére.

Szlovákiában azonban egyre több olyan nő és anya van, akik kevesebb órát szeretnének tölteni a munkában, de a "teljes munkaidőben vagy egyáltalán nem végzett" módon létrehozott rendszerünk nem teszi lehetővé őket így és a legtöbben, amint az összes szám mutatja, végül a lehetőséget választják - hogy több legyen a robotban és kevesebb legyen a családdal.

Ezért érdemes odafigyelni a részmunkaidős munkavégzés lehetőségének javítására.

A cikk a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával jelent meg.