(PR-cikk) - A szauna emberi egészségre, különösen a szívre gyakorolt ​​hatásáról MUDr kardiológus szakemberrel beszélgettünk. Petra Poliačiková, a nyitrai Wellness Zoborská szakmai tanácsadója.

hogy

Szerinted hogyan befolyásolja az életmód a szívünket?

A szív- és érrendszeri betegségeket civilizációnak hívják. Ezek olyan adók, amelyeket megfizettünk (nem csak) a gazdasági kényelemért, amelyet a társadalom iparosodása és informatizálása hozott. Az étrend könnyen elérhetővé vált, anélkül, hogy fizikai aktivitásra lett volna szükség, megnőtt a túlfogyasztás és az ülő életmód. Másrészt az élet felgyorsult, különösen a mobil technológiák megjelenésével, és megnőtt a munkatempó, az egyén iránti igények és az ezzel járó stresszszint. Ezt gyakran rosszul alkalmazkodó magatartások szellőztetik, például túlevés és szerhasználat, pl. nikotin.

Finn szauna. Fotó: Barbora Šterdasová

A hírhedt Framingham-tanulmány már a múlt század második felében egyértelműen meghatározta a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása és az ún. kockázati tényezők - dohányzás, elhízás, fizikai inaktivitás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint - ma már tudjuk, hogy vannak pszichoszociális tényezők is (alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, társadalmi elszigeteltség, depresszió, munkahelyi és családi stressz).

Az életmóddal kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységek, beleértve a dohányzás elleni szisztémás küzdelmet, sok országban (főleg Nyugat-Európában) az 1980-as évekhez képest kevesebb mint felére csökkentették a szívkoszorúér-megbetegedések előfordulását. Becslések szerint a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések 80% -a megelőzheti az egészségtelen életmódot.

Hogy néz ki valójában egy jó egészséges életmód?

Ne dohányozzon, ne egyél egészségesen, végezzen rendszeres fizikai aktivitást, kerülje a stresszt, vezessen békés családot és megfelelő közösségi életet. Talán a különböző népszerű forrásokkal szembesülő információk összetévesztése kapcsán érdemes tisztázni, hogy az egészséges táplálkozás csökkentett zsírtartalmat, telített zsírok (vaj, kenőcs) helyettesítését többszörösen telítetlen (olívaolaj), rendszeres hal (ideális esetben hetente háromszor).), magas rosttartalom - a fehér kenyér cseréje teljes kiőrlésű, napi 5 adag gyümölcs vagy zöldség bevitele. A mediterrán étrend áll hozzá a legközelebb. Ezenkívül rendszeres közepes vagy igényes fizikai aktivitás hetente 5-7 alkalommal. És természetesen ne dohányozzon.

Melegfürdő. Fotó: Barbora Šterdasová

A szauna is az egészséges életmód része?

Vannak olyan országok, mint Skandinávia és Japán, ahol a szauna a mindennapi élet szerves része, és ennek számos jótékony hatása van a testi és lelki egészségre. A szauna gyermekkorban kezdődik, a szauna családi és társas összejövetelek helyszíne. A gyerekeknek már megtanítják a szauna illemtanát - ez a kikapcsolódás, a béke helyszíne, amely nem tartalmaz ellentmondásos témákat a beszélgetésre és a stresszre. Visszatérve a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szakmai nyelvére, a szaunának természetes lehetősége van egyikük - pszichoszociális - módosítására. Az ember szocializálódik, csökkenti a stresszt, bizonyíthatóan csökkenti a szorongás és depresszió előfordulását.

Pihenőhelyiség. Fotó: Barbora Šterdasová

Mi tehát a szauna hatása az emberi egészségre?

Az irodalomban számos olyan mű található, amely leírja a szauna szív- és érrendszerre gyakorolt ​​jótékony hatását. A magas hőmérséklet a szaunában a hőszabályozó mechanizmusok aktiválódását idézi elő, ami az erek kitágulását és a keringés testfelszín alatti átirányulását, a vérnyomás csökkentésére való hajlamot, ennek következtében a pulzus és a teljes szívteljesítmény gyorsulását eredményezi, amelyek eltérnek az eltéréstől a fizikai aktivitás változásai. Nem javaslom, hogy a fizikai aktivitást szaunával helyettesítsék, de a fizikai aktivitás kombinációja, amelyet szauna követ, nagyon kívánatos.

Számos tanulmány azt sugallja, hogy a hosszú távú rendszeres szauna csökkenti az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegség kockázatát azáltal, hogy jótékony hatással van az endothel működésére (érrendszeri bélés), csökkenti a magas vérnyomásban szenvedők vérnyomását és javítja a krónikus szívvel rendelkező emberek szívműködését kudarc. 2015-ben még egy kiterjedt finn tanulmány is megjelent, amely megerősítette a szív- és érrendszeri mortalitás (a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás) csökkenését azokban az emberekben, akik rendszeresen átesnek egy finn szaunán.

A sportorvoslásban a szauna regenerálódásra, gyógyulásra és fájdalomcsillapításra gyakorolt ​​jótékony hatása ismert. Eddig főleg a finn szauna hatásairól beszéltem. Gőzszauna (törökfürdő, hammam) esetén a légzőrendszerre gyakorolt ​​jótékony hatás kíséri őket, ami a krónikus légzőszervi megbetegedésekben szenvedők számára előnyös lehet.

Gőzszauna. Fotó: Barbora Šterdasová

Szívproblémákkal küzdők is szaunázhatnak?

Mint már említettem, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára is hasznos lehet a rendszeres szauna, amelyhez kedvezően módosíthatják a betegség lefolyását. Néha azonban problémájuk van, hogy szubjektíven elviselik a finn szaunában a nagyon magas hőmérsékletet. Megfelelő alternatíva ezekben az esetekben az ún infraszauna (FIRS), ahol hasonló hatás érhető el sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, infravörös sugárzással. Tanulmányokat tettek közzé megerősített előnyökkel magas vérnyomásban szenvedőknél és enyhe krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.

Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy bizonyos állapotok, mint például akut dekompenzált szívelégtelenség, dekompenzált hipertónia, aorta szűkület (szűkült szívbillentyű), abszolút ellenjavallat a szaunában. Bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, nitrátok) szedése során is óvatosságra van szükség.

Rendszeresen szaunáznia kell? És milyen gyakran?

Egyszerűen fogalmazva: minél gyakrabban és hosszabb ideig szaunázik, annál jobb. Ezt bizonyítja a fent említett finn tanulmány is, amely kimutatta, hogy a hirtelen szívhalál kockázata heti 2–3 alkalommal szaunával 22% -kal, heti 4–7 alkalommal pedig szaunával 63% -kal csökkent. Az összhalandóság szaunával heti 2–3 alkalommal 23% -kal, szaunával pedig heti 4–7 alkalommal csökkent 40% -kal. A szaunában töltött idő szintén fontosnak tűnik - a hirtelen szívhalál kockázata 52% -kal csökken, ha a tartózkodás több mint 19 percig tart (szemben kevesebb, mint 11 perc).