ÖSSZEFOGLALÁS

orvosi

Háttér: Az antraciklinek hatékony gyógyszerek, jól megalapozott kardiotoxicitással. A szubklinikai kardiotoxicitás echokardiográfiával történő kimutatásának lehetőségei korlátozottak. Úgy tűnik, hogy a BNP (agyi natriuretikus peptid) a doxorubicin által okozott szubklinikai miokardiális károsodás potenciális markere. A vizsgálat célja a BNP, a troponin I és a bal kamra ejekciós frakciójának (EF LV) echokardiográfiával mért szignifikáns változásának meghatározása volt, mint szubklinikai kardiotoxicitás markere az antraciklinnel végzett kemoterápia előtt és alatt.

Tárgy és módszerek: A kemoterápia előtt tíz beteg vett részt 45-74 éves korban (medián 58). A doxorubicin-kezelés megkezdése előtt és a 4. kemoterápia-sorozat előtt minden betegnél klinikai vizsgálatot, laboratóriumi vizsgálatokat (beleértve a BNP és a troponin I szintet) és echokardiográfiát végeztek.

Eredmények: A doxorubicin-kezelés előtt egyetlen beteg sem mutatott szívelégtelenség tüneteket. A kezelés előtt az EF LV minden betegnél több mint 50% -ban (55-72%, medián 64%) volt. A BNP koncentrációja 8 betegnél normális volt, 100 pg/ml határérték mellett (7,97-320,25, medián 42,24). Három antraciklin-kezelés után az EF LV átlagosan 1,3% -kal (52-69, medián 63) csökkent, a BNP átlagosan 78,3 pg/ml-rel nőtt (9,8-557,9, medián 68,16). Három betegnél a BNP koncentráció szignifikáns növekedését tapasztaltuk (átlagosan 495% -kal); bármely betegnél a szívelégtelenségnek voltak klinikai jelei.

Következtetések: Az antraciklin kemoterápiával végzett kezelés során 10 betegből 3-nál a BNP-koncentráció ötszörösére emelkedett, az ejekciós frakció jelentéktelen csökkenésével együtt. Az egyik betegnél, ahol a BNP emelkedése a legmagasabb, a troponin I koncentráció növekedését is megfigyelték. A jövőbeni prospektív tanulmány értékelni fogja a BNP és az echokardiográfia jelentőségét a késői kardiotoxicitás előrejelzésében.

Kulcsszavak: BNP - kardiotoxicitás - doxorubicin.

Az egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtásának elemzése a szociális ellátó intézményekben

ÖSSZEFOGLALÁS
Kiindulópont: A hosszú távú gondozás nagyon fontos kérdés az egészségügyi és szociális napirenden. Ez annak köszönhető, hogy a tartós ápolásra fordított állami kiadások folyamatosan nőnek, nemcsak a növekvő igények miatt, hanem a nyújtott szolgáltatások minőségének javítására irányuló folyamatos nyomás miatt is. Az elemzés célja egy felmérés volt a szlovákiai kiválasztott szociális létesítményekben nyújtott szolgáltatások szerkezetéről

Anyag és módszerek: A nyújtott szolgáltatások szerkezetére vonatkozó felmérésbe bevontuk az alkotmányos típusú szociális szolgáltatásokat (ZSS), amelyek célcsoportoknak nyújtottak szolgáltatásokat: nyugdíjas korú idős emberek, fogyatékkal élők és tartósan beteg, gazdaságilag aktív korú polgárok. Az eszköz adatainak összegyűjtésére kérdőíves űrlapot használtak. Kérdőíveket levél formájában küldtek el a kiválasztott létesítmények vezetésének. 405 szociális szolgáltató működött.

Az eredmények: A ZSS-ben a betegek korszerkezete a 76-85 éves korosztályban volt a legnagyobb (31%), a kliens 36% -ában az ügyfél tartózkodási ideje> 11 év volt. Az alkalmazottak számára a ZSS-ben leggyakrabban végzett tevékenység a kapcsolódó szolgáltatások és tevékenységek 31%, a szociális gondozás pedig 30% volt. A ZSS bevételeinek összetétele 2006-ban az állami költségvetés 72% -át tette ki. A kliens ZSS-ben töltött időtartama 83% -ban egészségi és társadalmi okok kombinációja. A betegek diagnosztikai összetétele szempontjából a leggyakoribb az ischaemiás szívbetegség, a miokardiális infarktus, az artériás magas vérnyomás (39%), az izom-csontrendszeri betegség (36%), a mentális fogyatékosság (27%) és a demencia (20%). A ZSS várakozási ideje 52% -ban több mint 1 év.

Következtetés: Az egészségügyi és szociális ellátás gyakran nagyon szoros, és a beteg ágyánál találkozik. Egy idős és tartósan beteg beteg nemcsak orvosilag, hanem társadalmilag is függ a társadalom segítségétől. Szlovákiának még mindig nincs világos stratégiája ezen esetek kezelésére. Elősegíteni kell a hosszú távú gondozásról szóló modern törvény megalkotását, valamint az állami egészségbiztosítás és a szociális alapok megfelelő forrásaiból származó vegyes finanszírozás támogatását. Ezen a területen nagyobb átláthatóságot kell biztosítani a pénzeszközök áramlásában, és tisztázni kell a szolgáltatói csoportok közötti kapcsolatokat.

Kulcsszavak: krónikus beteg beteg - hosszú távú gondozás - szociális ellátás - egészségügyi ellátás - idős emberek.

Hosszú távú gondozás Szlovákiában: Az egészségügyi és szociális szolgáltatások elemzése a szociális intézményekben

Háttér: A hosszú távú gondozás kérdései az egészségügyi és szociális menetrend előterében vannak. Ennek egyik oka, hogy a tartós ápolásra fordított közkiadások folyamatosan nőnek a megnövekedett igények miatt, de a szolgáltatások minőségének javítására irányuló folyamatos nyomás miatt is. Ez az elemzés felméri a kiválasztott szociális létesítményekben nyújtott szolgáltatások szerkezetét.

Anyag és módszerek: A nyújtott szolgáltatások struktúrájának felmérése az alábbi célcsoportokat kiszolgáló intézményi létesítményeket tartalmazza: nyugdíjas korú idősek, munkaképes korban fogyatékkal élő és krónikus betegek. Az egészségügyi és szociális intézményekből történő adatgyűjtéshez kérdőíves módszert használtunk. Az adatokat e létesítmények vezetőitől kaptuk. 405 szociális intézményt vizsgáltak.

Eredmények: A szociális intézményekben a legtöbb lakó 76-85 év közötti volt (31%); a tartózkodási idő a lakosok 36% -ában 11 év volt és hosszabb. Az intézményeknél a leggyakrabban végzett tevékenységek a szolgáltatások és tevékenységek (31%), valamint a szociális ellátás (30%) voltak. A szociális létesítmények 52% -ában a várakozási idő 1 év és hosszabb. A betegek szociális intézményekben való tartózkodásának időtartamát a lakók 83% -ában az egészségügyi és a szociális problémák kombinációja határozza meg. Diagnózis szerint a leggyakoribb az ischaemiás szívbetegség, a szívroham, a magas vérnyomás (39%), a mozgásszervi betegség (36%), a mentális fogyatékosság (27) és a demencia (20%). 2006-ban a szociális intézményt messze (72%) támogatta a kormány költségvetésének juttatása.

Következtetések: A tartós ápolás szorosan kapcsolódik vagy kiegészül más programokkal és rendszerekkel, amelyek csökkenthetik a tartós ápolás szükségességét. Kezdetben a hosszú távú gondozási politikákat az idősödő népességre adott válaszként fogalmazták meg, amely növekvő igényeket támasztott az idősek szociális ellátására és egészségügyi ellátására.

Kulcsszavak: tartósan beteg - hosszú távú gondozás - szociális ellátás - egészségügyi ellátás - idős emberek.

Mobilizálás a fluorokinolonokkal [ofloxacin] szembeni rezisztencia átadására két kórházi törzsből

ÖSSZEFOGLALÁS
Kiindulópont: A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy az USA-hoz és Kínához hasonlóan a Klebsiella pneumoniae multirezisztens kórházi törzsekben már átadódik-e a fluorokinolonokkal szembeni rezisztencia.

Fájl és módszerek: Két különösen multirezisztens Klebsiella pneumoniae törzsben, két nagy páciens kórházának különböző intenzív osztályaiban kórházba került páciensből izolálva, kísérleteket végeztünk az egyes antibiotikumokkal szembeni rezisztencia meghatározóinak átadására, és külön a fluorokinolonokkal szembeni rezisztencia jelenségének figyelemmel kísérésére. A rezisztencia átadását a K. pneumoniae donor törzsek és a rifampicinnel szemben rezisztens E. coli K-12 recipiens törzs együttes tenyésztésével vizsgáltuk. Az izolált E. coli rif + R + transzkonjugáns telepeket közvetett szelekcióval vizsgáltuk az átvitt rezisztencia teljes spektrumának elemzésével.

Az eredmények: A K. pneumoniae mindkét törzse, bár fluorokinolonrezisztencia géneket közvetítenek különböző klinikai körülmények között.

Következtetés: Megfelelő módszerek alkalmazásával a körülményeinkben a vizsgált K. pneumoniae törzsekben nemcsak az eddig ismert rezisztencia génekre, hanem a fluorokinolonokra is meg lehetett állapítani a rezisztencia transzfer képességét. Ez a tény különösen kedvezőtlen fejlődést jelent az átvitt rezisztencia spektrumának kiterjesztésében az említett, különösen gyakran alkalmazott és eddig jól hatásos antibakteriális anyagokkal szembeni rezisztenciát kódoló gének ellen is.

Kulcsszavak: Klebsiella pneumoniae - multirezisztencia - a fluorokinolonokkal szembeni rezisztencia átadása.

ÖSSZEFOGLALÁS

Háttér: A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy a kórházi baktériumok fluorokinolonnal szembeni rezisztenciája az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia genetikai meghatározóival együtt a mi területünkön is átterjed-e az USA-hoz és Kínához hasonlóan.

Baktériumtörzsek és módszerek: Egy nagy egyetemi kórház két intenzív terápiás osztályának két betegéből származó két kórházi, többszörös gyógyszerrezisztens Klebsiella pneumoniae törzset olyan kísérleteknek vetették alá, amelyek kimutatták, hogy a rezisztencia génjeinek átadása az antibakteriális szerek - köztük a fluorokinolonok - átvitelére a befogadó E. törzsbe történik. coli K-12. A donor és a recipiens törzsek vegyes tenyészetéből nyert E. coli rif + R + transzkonjugáns klónjait indirekt szelekciós eljárással elemeztük az egyes rezisztencia-determinánsok jelenlétére.

Eredmények: Bár a K. pneumoniae mindkét törzse különféle klinikai körülmények között izolálódott, a fluorokinolonokkal szembeni rezisztenciát a számos más gyógyszerrel szembeni rezisztencia meghatározóival együtt továbbította.

Következtetés: Optimális eljárások alkalmazásával sikerült kimutatni, hogy a fluorokinolonokkal szembeni rezisztencia a mi területünkön is átvihetővé vált. Ez veszélyes jelenség lehet a baktériumokban a fluorokinolon kemoterápiákkal szembeni rezisztencia terjedésének folyamatában.

Kulcsszavak: Klebsiella pneumoniae - többszörös gyógyszerrezisztencia - átvihető rezisztencia a fluorokinolonokkal szemben.

Marta BABÁLOVÁ, Nataša BARTONÍKOVÁ, Jana BLAHOVÁ, Kvetoslava KRÁLIKOVÁ, Vladimír KRČMÉRY, Radko MENKYNA, Ivan ROVNÝ

HIV-pozitív betegek egészségügyi kezelése Kambodzsában

Kiindulópont: A HIV-fertőzés vertikális átvitele továbbra is a gyermekek fertőzésének fő oka. Az antiretrovirális profilaxis előrehaladása, valamint a terhesség, a szülés és a gyermekágy kezelése drámai módon csökkentette a HIV vertikális átvitelének kockázatát. Kambodzsa az egyik délkelet-ázsiai ország, ahol magas a HIV-előfordulás, és az egészségügyben végrehajtotta az anya-gyermek HIV-fertőzés megelőzéséről szóló nemzeti jegyzőkönyvben (PMTCT) javasolt szabályokat. A vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsuk az összes olyan beteg egészségügyi ellátását, akik 2005 áprilisától 2007 augusztusáig 5 egészségügyi központban szültek, és a Nemzeti Megelőzési Jegyzőkönyv ajánlásaival. Ezt követően a vertikális HIV-átvitel százalékos arányát értékelték az ellátás során alkalmazott eljárások hatékonyságának markerként.

Dosszié és módszertan: Ez egy 44 HIV-pozitív beteg és újszülöttjük adatainak retrospektív elemzése, amelyeket a 2007. szeptember és december közötti időszakra vonatkozó orvosi dokumentumok átírásával nyertek. Táplálkozás és újszülöttek HIV-státusza. A HIV prevalenciáját az 5 egészségügyi központból 3 vizsgált populációban értékelték.

Az eredmények: A HIV prevalenciája a terhes nők csoportjában 1,18% (0,25 - 1,77) és 1,54% (0,68 - 2,70) volt a férfiak csoportjában. A 44 újszülött közül egy született és 4 meghalt a következő hónapokban. A 2008 decemberéig tesztelt 20 újszülött 15% -a HIV-pozitív és 85% -a HIV-negatív volt. Mind a 44 újszülött 16% -a nem érte el a teszt korát - 18 hónapot és 39% -át még nem tesztelték.

Következtetés: A HIV-pozitív anyák és újszülötteik gondozásának kezelése általában összhangban volt az anya-gyermek HIV-fertőzés megelőzéséről szóló nemzeti jegyzőkönyv ajánlásaival. Ennek ellenére magas újszülöttkori halálozásról és a vertikális HIV-fertőzés magas százalékáról számoltak be. A fentiekre való tekintettel helyénvaló lenne egy új, hatékonyabb eljárási rendszert javasolni a vertikális átvitel megakadályozására.

Kulcsszavak: HIV - a vertikális terjedés megelőzése - terhesség - a HIV prevalenciája.

ÖSSZEFOGLALÁS

Háttér: A gyermekek vertikális átvitele továbbra is a HIV-fertőzés legfőbb oka. Az antiretrovirális profilaxis és a terhesség, a szülés és a gyermekágy kezelésének előrehaladása drámai mértékben csökkentette a vertikális átvitel sebességét. Kambodzsa az egyik délkelet-ázsiai ország, ahol magas a HIV-elterjedtség, és amely az anya-gyermek átterjedésének megelőzésére vonatkozó nemzeti iránymutatásokat (PMTCT) végrehajtotta a HIV-pozitív terhes nők klinikai ellátásában. A tanulmány célja az volt, hogy értékelje és összehasonlítsa az összes HIV-pozitív nő számára nyújtott egészségügyi ellátást, akik 2005 áprilisától 2007 augusztusáig Kambodzsában 5 egészségügyi intézményben láttak el, összhangban az anya-gyermek HIV-fertőzés megelőzésének nemzeti irányelveivel ( PMTCT) protokoll. A klinikai gyakorlatok értékelése érdekében meghatároztuk a HIV vertikális átviteli sebességét.

Betegek és módszerek: Retrospektív elemzést 44 HIV-pozitív terhes nő és csecsemőjükön végeztek 2007. szeptember és december között. Orvosi aktáikat áttekintették, különös figyelmet fordítva a HIV-tesztelés módszereire, a terhesség alatti antiretrovirális terápiára, a szülésre és a gyermekágyra, a szülés módjára, a csecsemőre. csecsemők táplálása és HIV-állapota. A HIV prevalenciáját az 5 egészségügyi intézményből 3-ban határozták meg.

Eredmények: A HIV átlagos prevalenciája a vizsgált nők körében 1,18% (0,25-1,77) és 1,54% (0,68-2,70) volt a vizsgált férfiak körében. 44 újszülött közül egy holtan, négy pedig nem sokkal a szülés után halt meg. 2008 decemberéig a HIV-vel tesztelt 20 csecsemő közül 15% pozitívnak és 85% negatívnak bizonyult. A 44 újszülött 16% -a még nem érte el a 18 hónapos tesztet, és 39% -uk még nem tesztelt.

Következtetés: Általában a HIV-pozitív terhes nők és csecsemőik kezelése ezekben az egészségügyi intézményekben összhangban volt a Nemzeti Irányelvekkel (PMTCT). Ennek ellenére a HIV és a csecsemőhalandóság vertikális terjedése nagyon magas volt. Ezért tanácsos lenne hatékonyabb irányelveket végrehajtani.

Kulcsszavak: HIV - a vertikális terjedés megelőzése - terhesség - a HIV prevalenciája.