A parenterális táplálkozás helyettesíti a vizet, az ásványi anyagokat, a nyomelemeket, a vitaminokat és az energiaforrásokat: zsírokat, cukrokat, fehérjéket. Az energiaoldatok energiaforrás, tiszta víz, közeg gyógyszerek számára, hipoglikémiában és nagyobb koncentrációban ozmotikus vizelethajtó funkcióval rendelkeznek. A zsíremulziók energiaforrást jelentenek.
A parenterális táplálkozást olyan beteg kapja, aki:
• nem tud enni: kóma, étvágytalanság, súlyos szepszis, GIT-szűkület, nyelési problémák,
• a szájüreg érintettsége, égési sérülések, égési sérülések, sérülések, az enterális táplálkozás képtelensége,
• nem eszik: vastagbélgyulladás, hirtelen hasi események, preoperatív és posztoperatív állapotok,
• nem akar enni: étvágytalanság, pszichózis.
A parenterális táplálás indikációi:
• fehérje-energia alultápláltság (akut súlyvesztés több mint 10%; szérumalbumin kevesebb, mint 35 g/l; a beteg 5 napnál tovább nem kap semmit),
• krónikus gyulladásos bélbetegség (fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség),
• égési sérülések, szepszis, politrauma,
• preoperatív és posztoperatív ellátás,
• rövid bél szindróma,
• az oropharynx és a felső GIT szűkülete,
• hosszú távú neurológiai indikációk: nyelési rendellenességek pl. myasthenia gravis, cerebrovascularis betegségek esetén,
• aktinoterápia, standard kemoterápia.
A parenterális táplálás típusai
1. Összesen (teljes, teljes) - a természetes táplálkozás, vagy az ún i.v. hiperalimentáció (IVH),
2. Részleges (részleges, kiegészítő) - enterális vagy orális táplálkozással kombinálva.
Parenterális táplálkozási rendek
1. Multi-bootlle rendszer: több infúziós palack.
2. Minden az egyben rendszer: alkotmányosan előkészített zsákok.
3. Két-három-több rekeszes rendszerek: kereskedelmi forgalomban gyártva. Előnyük a hibák minimalizálása az összetétel vagy az oldatok és az aszepszis kompatibilitása szempontjából.