34 találat (1 oldal)
értékcsökkenés törlesztés rendszeres részletekkel • törlesztés: amortizáció, adósságtörlesztés
halál 1. az élet minden megnyilvánulásának teljes megszűnése, főleg az embernél (op. élet) • halál: halál napja, halál • vége: a beteg fellélegzett, elérkezett a vége • kihalás: kihalásra ítélt • veszteség: tragikus veszteség a szülők • könyvek. halál: tragikus halál • finomított. távozás: távozása elszomorított minket • elavulás. halál (istálló) • könyv. elavult. pusztulás • lek. kijárat
2. pís. i A halál halálának megszemélyesítése és megjelenése különféle formákban, pl. csontvázak kaszával • halál: fél a haláltól, a haláltól • beszélgetés. kifejez: fogazott • fogazott • szőrös: fogas után jöttél, fogazott, szőrös
halál 1. o. fáradtság 2. o. amortizáció 3. o. halál 1
a test fáradtságos állapota, amelyet hosszan tartó megterhelés, kényelmetlenség stb. okoz: fáradtság hosszú vonatúton, tavaszi fáradtság • fáradtság: fáradtságot okoz • kimerültség • kitartás • befejezés
megölt s. fáradt
kimerült erőhiány, fáradt érzés • kimerült • túlterhelt • fáradt • megállt • befejezett: kimerült, kimerült, fáradt; megállt, megszakadt utazástól megszakítva • leszakadt • foltos • elhasználódott • született. kovácsolt: teljesen lebontják, foltosítják, amortizálják • elkészítik • feldolgozzák • átdolgozzák • pl. zavart (nagy mennyiségű vagy nagy munkaintenzitással kimerült): kész, feldolgozott, figyelemelterelt emberek; túlhajszolt vezető • pl.: töltve • kész • összenyomva • megölték • megölték • hívás. kifejez: húzott • húzott • csiszolt • lédús: húzott, húzott, csiszolt ló; a tesztből lédús • lomha • unalmas (a fáradtság miatt gyengén reagál): legyen lassú; halk mozdulatok • pl. makacs (kimerült, általában a kényelmetlen utazás miatt): minden botlás leszállt a vonatról • hívás. kifejez piszkos (elég kimerült): a meccs után teljesen piszkos volt • pl. nem kormányzati • pren. kifejez félholt • könyv.: ájult • halvány • hívás. elavult.: unuvaný • unovanovaný (Tajovský) • költő.: halvány • halvány (Hviezdoslav, Plávka)
kínos szenvedés fájt mentális al. testi egészség • meghalni: szerencsétlenség zavarta, meghalt (halálra) • ártani • ártani (lelkileg károsítani): elszenvedte édesanyját, szenvedte a tudatot, hogy elveszítette fiát • híg.: sanyargat • sanyargat • gyötri: gondok sújtják • megölik • kérik • őrlik (megfosztják a mentális erőket): a magány megöli őket, suttogja; bizonytalanság, az emberek nyomorúsága megszakítja a hívást.: megnyomorítani • bebörtönözni (állandó cselekvéssel, kishitűséggel, a szellemi erőtől való szabadulás aránytalan követeléseivel): a családi félreértések megbénították; nem engedi, hogy a robotban kirúgják • megkínozták • megharapták • kitörölték • kínozták • letörölték • összevissza (fizikailag vagy szellemileg károsak; kínokat okoztak): a betegség teljesen zaklatta a gyereket; a bűntudat megtörölte, megharapta • pl. rothadni: a sors rothadásra hívta • hívni. kifejez: ölés • érintés • érintés (fizikailag): egy ló megérintése hosszú úton • ölés • beszélgetés. kifejez ölni • lebontani (különösen fizikailag kimeríteni): egy hosszú betegség megölte • összetörte • megérkezik • elpusztít • tönkretesz: a rossz hírek összetörtek, elpusztítottak, elrontottak • szleng.: gurult • hengerelt: pletyka gurította meg • pl. zabálja: ha nem védekezünk, akkor felfalnak minket
leeresztés az 1. szivattyúval távolítsa el • szivattyúzza ki: szivattyúzza ki, pumpálja ki a vizet a pincéből • szivattyúzza ki: pumpálja ki a benzint a tartályból • húzza ki: húzza ki a vizet a kútból
2. válasszon valamit valahonnan teljesen (egy bizonyos cél érdekében) • költeni • elfogyasztani • elfogyasztani: kifogytak az építkezésből, elköltötték, minden megtakarításukat felhasználták • hívást. kormányzás: kifizetés az utolsó fillérig • csere • kihagyás • hívás. kontroll (fokozatosan): kicseréli, elég feleslegesen kihagyja erőit; az élelmiszer-készletek már kifogytak
3. megszabadulni a fizikai al. mentális erő • kimerült: a betegség kimerítette, kimerítette a szervezetet • abbahagyta • elfáradt • meghalott • eltévedt: az éjszakai szolgálat mindig véget vet neki, elfárad, meghal • beszél. kifejez: meghúzás • sztrájk • húzás • eloltás: reggeltől a gyerekek megrángattak, zaklattak, eloltottak • elvékonyodtak. szívás • kifej.: őröl • megöl • megöl • zaklat: melegíti az öreget, őrli, megöli • lehúzza • üldözi: nagy ütemben a lovat teljesen letépték, elűzték • kihúzták • kifej.: kinyomni • kinyomni: kihúzza, kinyomja belőle az összes erőt • gyengül (az erő elvesztésével gyengévé teszi): az intrika gyengíti az ellenfelet • kifejez. elpusztítani: a bizonytalanság teljesen elpusztítja
megölni p. fáradj el
kipufogó fizikai al. szellemi erőfeszítés, hogy megszabaduljon az erőtől • kimerül: semmilyen terhet nem bír el, azonnal kimerül, elfáradsz • megállsz • kilépsz • elfáradsz • könyv. elfáradni: könnyedén állítsa le a robotot, lépjen ki, fáradjon el • fáradjon • tévedjen el (általában mentálisan): fáradjon el a gyerekekkel kapcsolatos aggodalmaktól • túlterhelés • végezzen (túl keményen dolgozzon) • beszéljen. kifejez: meghúzni • húzni • állást foglalni • megölni • megölni • megölni magunkat: mozgáskor valóban meghúzódtunk, megmozdultunk és befejeztük; tartson egy kis szünetet a vásárlásban • szálljon el: tanulás közben vigye el magát, házépítés közben • könyveket.: halvány • halvány (nagyon kimerült): halvány • pl. beleszeretni: fájdalmas tanár • elpusztítani: gyermekekben teljesen megsemmisült • kifej. szakítani (túl sok robot kimeríti): szakítani ment a munkahelyén • megélhetést (erő, termékenység elvesztése; általában a talaj körül): a föld már élt, nem született
szorongva kimerült fizikai al. mentális szenvedés; • szorongott • szorongott • hígítás bizonyítékai. zaklatott: találkozni egy sanyargatott, szorongatott, sanyargatott baráttal; zaklatott szív (Hviezdoslav) • aggódó • aggódó • elavult (aggasztja a gondok): aggódó, aggódó anya • depressziós • könyv. depressziós (fizikailag vagy mentálisan gyenge): depressziós, depressziós arc lemondást fejezett ki • fáradt • kimerült • kimerült • fertőzött • sérült: betegség nézete fáradt, kimerült, kimerült, fertőzött, sanyargatott gyermek • szakadt • beszélgetés. letöltve • pl.: elpusztult • összetört (nagyon szorongatott, látható szorongás nyomaival): szakadtnak, lehúzottnak, megsemmisültnek látszott; összezúzott megjelenés • szegény • elszegényedett • elavult. elcsábított (nagyon szegénynek, nyomorultnak tűnik): elszegényedett, elszegényedett test; ubedovaná hlavička (J. Kráľ) • fájó • expr. hígított.: fájó • fájó • pren. törött (fájdalmas, fáradt): fájó lélek; fájó, fájó szemek; alig törte végtagokat ágyba • pl.: megkínozták • megkínozták • korcsolyázott • letörölték • letörölték • hígították. elgyötört (kínzással, kínzással gyötört): tehetetlen, megkínzott, megkínzott, korcsolyázott, elhasználódott test; sírva, remegő, letörölt, szakadt mellkasa megfeszült
amortizált p. fáradt
összetört mentálisan nagyon fájdalmasan megérintett • megrendült: a csapatot összetörte, megrázta a vereség • megsebesült • lehangolt • lehangolt • megtört • meggyengült • megsebesült: megsebesült, távozása miatt megsebesült; teljesen megtört, gyengítette a betegség • könyveket. depressziós: depressziós személy • depressziós • depressziós • tizedelt • összetört • pl. elpusztult (az elhagyatottság uralta): depressziós, kudarc által elpusztított • mutáns • megalázott • szorongott • szorongatott (hosszan tartó gyász miatt összetörte): sanyargatott, sanyargatott anya
elpusztult 1. amely károsodott működésben, amely elvesztette eredeti formáját, funkcióját stb. • sérült: megsemmisült, sérült rádió • sérült • sérült: sérült, sérült gép • megsemmisült • megsemmisült: megsemmisült, megsemmisített régió • kifej.: megtizedelt • felpumpált • elpusztított • kifosztott • tönkrement: a háború megtizedelte, elpusztította, tönkretette Európát
2. kifej. mentális al. fizikailag megtört • pl. megsemmisült • sújtott • sújtott: a nyergek teljesen megsemmisülnek, megsínylettek • sanyargatottak • sújtottak • összetörtek • nyomorultak • elszegényedtek • elnyomottak: kemény munkával sújtottak • kimerültek • fáradtak • kiléptek • balra • kimondták.: feltöltött • dokkolt • hamisított • hamisított • tizedelt • hívás. kifejez: csöpögött • meggyilkolva: az egészet feltöltik, csöpögtetik • hívás.: kész • törölve • hívás. trop (osztályozatlan) • pl. szutykos (osztályozatlan) • subšt. kaput (eladatlan): a meccs után kész volt, szutykos
amortizálja a törlesztést rendszeres törlesztőrészletekkel • törleszt: amortizál, adósságot törleszt
megváltja 1. o. gyötrelem 2. o. becsmérel
depressziós lelki erő, optimizmus • depressziós • pl.: verés • kérdezés: (z) depressziós, verés, kudarc által taposott • hívás. kifejez . Anyám halála elbátortalanított • undorodott • kifej.: őröl • mocorog: az eredmény megőrölt minket, elherdált minket • törni • törni • elpusztítani (nagy mértékben): a kudarc teljesen összetörte, összetörte, elpusztította
megváltsa p. fáradni, kimerülni, megszabadulni 1-től
megszabadulni 1. megerőltető munkaszokástól. véglegesen elveszíti a fizikai erőt; telesne al. mentálisan is kimerült • kimerült • ütött • rohant: az anya hasított, kimerült, ütött, rohant a gyerekekben • elpusztult: a betegek és a teljesen elpusztultak hazajöttek • a beszélgetés. kifejez: lenyelni • lebontani • kifej. . elfárad • hív. kifejez: meghúzni • visszahúzni (általában ideiglenesen) • elfáradni • felidegesíteni (főleg mentálisan) • edzeni • edzeni • felöltözni • felidegesíteni • sok más kemény munkát és általában a következmények viselésére)
2. vö. érik 1, elpusztítják
nehéz 1. nagy súllyal (op. könnyű) • nehézség (op. könnyű): nehéz, nehezen érhető el a föld
2. megfeszített erőkkel, nagy erőfeszítéssel, erőfeszítéssel, akadályokkal (op. Könnyű) • nehézség (op. Könnyen) • megerőltetően: nehéz, nehezen emelhető le a földről; küzdött fel a lépcsőn • nem könnyen • nehezen • alig: alig, alig, alig ért el a legkisebb sikert sem • alig: nehéz volt elutasítani a meghívást • fáradt • könyvek.: nehéz • nehéz • pl.: lapátos • vérszomjas • szemcsés • lehetséges: fáradt, kemény, a tetejére lapátolt; vérszomjas, szemcsés, talán egészen estig megtették • kifej.: meleg-kemény • alacsony-kemény: forró-kemény, kemény-kemény megszokta az új környezetet • pl. terigavo (menet közben): terigavo felszállt a vonatra • elavult. hrubo (Šoltésová) • nemzeti nehézségek (Rázus) • nehéz (túl nehéz) • pl. túlterhelés (nagyon nehéz) • helytelen. perne
vö. sőt nehéz 3
3. intenzív, szokásos. negatív hatás • súlyosan • súlyosan • súlyosan • nagyon: télen komolyan, súlyosan beteg; a bomló hús erősen, nagyon büdös • nehéz • szorongott • rossz: egy ilyen helyzet súlyosan, szorosan, rosszul terheli őt • fájdalmasan • fájdalmasan: fájdalmasan, fájdalmasan tűrte apja • költő elvesztését. bányászat • elavult. nehéz
4. nem gyors • lassú • hosszú • hosszú: a motor nehéz, lassan indul; egy ilyen seb keményen, hosszan, hosszan gyógyul meg
fáradt p. nehéz 2, vö. sőt fárasztó
megerőltető, nagy (általában fizikai) erők alkalmazását igényli (op. könnyű) • nehéz • nem nehéz • nehéz: a gyakorlók megerőltető, nehéz, nehéz gyakorlatokat végeznek; az ökölvívás megerőltető, nehéz sport; a győzelem nehéz, nehéz mérkőzés eredménye volt • kimerítő • meggyengítő (ami veszteséghez, erőgyengüléshez vezet): a bányász kimerítő, meggyengítő munkája • fárasztó • fárasztó • fáradt • elavult. megerőltető (ami fáradtságot okoz): a hegymászók fárasztó, fárasztó emelkedést hajtottak végre; minden mozdulat fárasztó; megerőltető vezetés (Šoltésová) • kitartó (hosszú távú erő alkalmazásával): az orvosok megerőltető, kitartó küzdelmet folytattak a sérültek életéért • fáradságos • pl.: lapátolás • vérszomjas • kalózos (nagy, általában munkaerőt igénylő): fáradságos ásványi anyagok gyűjtése; a kút ásása fáradságos, vérszomjas munkakönyv volt. al. kifejez Sizyfian (nagyon megerőltető és általában a várt eredmény nélkül): vezetni egy Sizyfa szabadságharcot • pl. hígított.: szemcsés • izzadt • vékony. menzák
nehéz 1. amelynek nagy a súlya, súlya (op. könnyű): hordjon nehéz táskákat • pl.: száz font • száz cent (általában egy férfiról): száz font, száz cent ember • nagy teherbírású (nagyon nehéz, még ex hatalmas, hatalmas kőzetek • nehéz (túl nehéz) • pren. cent: cent bilincs • vékony. komoly: súlyos vászondarabok (Kukučín)
2. amely nehéz anyagokból készül (op. Könnyű) • masszív (tömeges benyomást kelt): nehéz, masszív bársonyfüggöny; masszív vaskapu • masszív: masszív antik bútorok • légtelen: nehéz, levegőtlen anyag
4. (a levegőről), mivel egy zárt, nem szellőző térben van (ismét friss) • ólom • kilélegzett • nem lélegző: nehéz, ólom, kilélegzett, nem lélegző levegő kábította meg a helyiségben
5. o. nagy, komoly 1 4 6. o. súlyosbító 7. o. fontos 2, nagy
fáradt p. fárasztó, nehéz 3
fárasztó ami fáradtságot okoz • fárasztó • kimerítő: fárasztó, fárasztó előadás; fárasztó, kimerítő gyakori utazás • megerőltető • nehéz • pl. szorgalmas: megerőltető, kemény munka • legyengítő • fárasztó: meggyengítő, fárasztó meleg • érdektelen • monoton • unalmas • unalmas • sztereotip • monoton (aki belefárad monotonitásába, sztereotípiájába stb.): érdektelen, egyhangú, unalmas táj; unalmas, sztereotip, monoton tevékenység
kimerítő 1. kimerítő, fáradtságot okozó • fárasztó • fárasztó: a tanítás kimerítő, fárasztó szakma; fárasztó utazás • megerőltető • nehéz • nem könnyű (op. könnyű): megerőltető, nehéz, nem könnyű munka • fárasztó • legyengítő: fárasztó, gyengítő hőség • pl. lapát: lapátos élet