Hallgató a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán. Hobbija a könyvek, a nyelvek és az utazás.
Mennyi a próbaidő maximális hossza és mikor hosszabbítható meg? Milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak a próbaidő alatt?
A próbaidő a munkaviszony időtartamának része. Arra használják, hogy a munkáltató megismerje egymást az alkalmazottal. Időtartama alatt a munkáltató ellenőrzi, hogy helyénvaló-e hosszabb időre munkaviszonyt kötni. Éppen ellenkezőleg, a munkavállaló megtudja, hogy az adott pozíció alkalmas-e számára, élvezi-e és így tovább.
Milyen bekezdés és a törvény szabályozza a próbaidőt?
A Munka Törvénykönyve (45. §) szerint a próbaidő csak a munkaszerződésben és legfeljebb három hónapig állapodhat meg, míg annak meghosszabbítása nem lehetséges. Ez a megállapodás csak írásban történhet. Eltérő megállapodás esetén pl. szóban érvénytelen lenne. Érvénytelen lenne az is, ha a munkaszerződést csak a munkaviszony létrejötte után kötnék írásban.
A próbaidő alatt a munkaviszonyt a munkavállaló és a munkáltató is felmondhatja, indoklás nélkül. Ha a megfelelően megállapított próbaidő lejár, a munkaviszony automatikusan folytatódik. Ugyanannál az alkalmazottnál történő újbóli alkalmazás esetén a próbaidőszakban nem lehet többször megállapodni.
Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei a próbaidő alatt
A próbaidő alatt a munkavállaló bármikor felmondhatja a munkaviszonyt. Nem szükséges neki megindokolnia azt az okot, amely miatt úgy döntött, hogy felmondja a munkaviszonyát a munkaadójával.
A munkavállalót zavaró másik kérdés a szabadságra való jogosultság. Alapértelmezés szerint a próbaidő alatt az alkalmazott nem vehet szabadságot. Ha azonban a munkáltató egyetért vele, hogy bizonyos számú szabadnapot vehet igénybe, akkor jogosult szabadságra.
Ami a munkaidő hosszát illeti, ez ismét a két fél közötti megállapodástól függ. Ez eltarthat egy hónapig, kettőig, de legfeljebb három hónapig.
A fent említett jogok mellett a próbaidő alatt a munkavállalónak több olyan feladata is van, amelyeket nem szabad elfelejteni. Mindenekelőtt a próbaidő megegyezésének módja. Csak írásban lehet, és azt a munkaszerződésben meg kell határozni.
Bár a munkavállaló indokolás nélkül a próbaidő alatt bármikor megszüntetheti munkaviszonyát, döntését írásban kell kézbesítenie a munkáltatónak, legalább három nappal a munkából való távozása előtt. A három napos időszak azonban csak rendszeres jellegű. Ez azt jelenti, hogy valójában a próbaidő megszüntetéséről kevesebb mint három nappal a próbaidő lejárta előtt lehet értesíteni a másik felet.
A munkavállaló másik kötelessége, még ha csak próbaidő is, az, hogy időben és késedelem nélkül menjen dolgozni. A próbaidő alatt nagyon fontos meggyőzni a munkáltatót felelősségéről és képességéről, hogy lelkiismeretesen és a munkáltató előírásai szerint végezze a munkát.
Összegzés:
Jogok:Feladatok:• a munkaviszony indoklás nélküli bármikor történő felmondásának lehetősége | • kizárólag írásban állapodjon meg a próbaidővel a munkáltatóval |
• szabadság a munkáltató beleegyezésével | • a próbaidő alatt írásban felmondja a munkaviszonyt, és a próbaidő lejárta előtt legalább három nappal eljuttatja a munkáltatóhoz |
• a próbaidő időtartamának a munkáltatóval történő megegyezéssel történő kiigazításának lehetősége, de legfeljebb három hónap | • a próbaidő ellenére időben és késedelem nélkül dolgozni |
A munkáltató jogai és kötelezettségei a próbaidő alatt
A próbaidő alatt nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltatója is felmerül a jogokkal és kötelezettségekkel. Jogosult, valamint a munkavállaló, bármikor és indokolás nélkül felmondani a munkaviszonyt. Kivételt csak a keresőképtelen vagy várandós munkavállalók jelentenek, akik számára a munkáltatónak meg kell mondania a felmondás jogi okát a munkaviszony megszűnése esetén.
A munkáltató másik joga, hogy a munkaidő hosszát saját maguk szerint módosítsák, de legfeljebb három hónapra.
Kötelessége, hogy a munkavállalóval csak írásban állapodjon meg a próbaidőről a munkaszerződésben. A próbaidőt a munkáltató nem hosszabbíthatja meg. Kivételt képeznek azonban a munka akadályai, amelyek a munkavállaló részéről felmerültek. Ezután meghosszabbítható az idő, ameddig a munkavállaló nem tudott dolgozni.
A próbaidő megkötésekor a munkáltatónak szem előtt kell tartania, hogy nem állapodhat meg a megállapodással foglalkozó alkalmazottal.
Összegzés:
Jogok:Feladatok:• a próbaidő alatt bármikor megszakíthatja a munkaviszonyt indoklás nélkül, valamint a munkavállalót | • írásban állapodjon meg a próbaidővel a munkavállalóval, és szüntesse meg a munkaviszonyt |
• értesítsen egy olyan munkavállalót is, aki nem képes dolgozni, vagy egy alkalmazottat terhesség alatt a próbaidő alatt, ha döntését írásban megfelelően indokolja, t. j. a törvénynek megfelelően kell eljárnia (ZP 72. §) | • meghosszabbítja a munkavállaló próbaidejét addig az időtartamig, amikor a munkahelyi akadályokba ütközik (pl. Munkaképtelenség, beteg családtag kezelése stb.) |
• módosítsa a próbaidő időtartamát, de legfeljebb három hónapot | • nem állapodhat meg a próbaidőszakban az alkalmazottakkal, akik megállapodás alapján dolgoznak (pl. Megállapodás a hallgató ideiglenes munkájáról, megállapodás a munkavégzésről stb.) |
Próbaidő alatt távozzon
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló akkor jogosult szabadságra, ha legalább 60 napig dolgozott. Akkor legalább 20 nap szabadságot vehet igénybe. A próbaidő alatt azonban a munkavállaló szabadsága a próbaidő alatt lejár. Ha azonban a munkáltatóval megállapodtak abban, hogy nem kell bizonyos számú napot dolgoznia, akkor szabadságot vehet igénybe.
A próbaidőszak hossza - az áramlás kiszámításának módja
A próbaidőszak az első napon kezdődik és az utoljára elfogadott napon ér véget (ZP 37. §). Hónapok szerint számolják. Ennek a számításnak mindig azon a napon kell végződnie, amely egybeesik azzal a számmal, amelyen a megbeszélt időszak futni kezd. Ha egy ilyen nap nem szerepel a naptárban, annak vége az adott naptári hónap utolsó napjára esik.
Példa a próbaidőszak számlálására:
A munkavállaló írásos próbaidőre szóló megállapodást kötött munkáltatójával, amelynek időtartamát három hónapban határozták meg. 2020. március 31-én kezdte meg működését. A próbaidőszak utolsó napja tehát 2020. június 30. lesz.
A próbaidő meghosszabbítása - lehetséges vagy nem?
A törvény (45. § (1) bekezdés) szerint a próbaidő meghosszabbítása nem lehetséges. Ugyanakkor a munkavállaló részéről a munka akadályai esetén lehetővé teszi annak meghosszabbítását addig az időtartamig, amely alatt az akadályok fennálltak (45. § (2) bekezdés). Ilyen akadályok például a munkaképtelenség, a szülési szabadság, a házasság, a temetés és hasonlók.
Annak érdekében, hogy a próbaidőt ilyen módon meghosszabbíthassák, kizárólag a munkavállaló részéről történő munkavégzés akadályának kell lennie. Ha a munkáltató részéről merültek fel (pl. A munkavállaló a berendezés meghibásodása miatt nem tudott dolgozni stb.), Akkor a próbaidő nem hosszabbodik meg azzal az idővel, amely alatt a munkavállaló nem dolgozott.
Példa a próbaidő meghosszabbítására a munkavállaló akadálya miatt:
2020. április 1-jén a munkavállaló két hónap próbaidőre állapodott meg a munkáltatóval. Ennek le kellett járnia 2020. június 1-jén. Májusban azonban az alkalmazott 2 napig nem dolgozott egyik családtagja temetése miatt. Munkahelyi akadálya miatt a próbaidő 2020. június 3-án ér véget.
Megszüntetés a próbaidőszak alatt
A próbaidő alatt történő munkaviszony megszüntetése a munkaviszony megszüntetésének egyik szokásos módja, amelyet törvény is szabályoz (Munka Törvénykönyve 59. §). Ily módon az együttműködést mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszakíthatja, bármilyen okból, vagy ok nélkül.
A próbaidő alatt fel kell készíteni a munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli értesítést, amelyet vagy személyesen a munkahelyen, vagy ajánlott levélben kell eljuttatnia a másik félnek a felmondás előtt legalább három nappal. A munkaviszony ilyen módon történő felmondása azonban csak a próbaidő alatt lehetséges. Abban az esetben, ha a próbaidő lejár, és a munkavállaló meg akarja szüntetni az együttműködést a munkáltatóval, ezt a törvény által meghatározott más módon kell megtennie (pl. Felmondás, megállapodás, azonnali felmondás, a megbeszélt időszak lejárta).
A munkaviszony felmondásának a következőket kell tartalmaznia:
- a munkaszerződés megkötésének napja,
- a megbeszélt próbaidő hossza,
- a munkaviszony megszűnésének napja,
- a munkaviszony megszüntetésének oka - ez az információ nem kötelező.
Példa a munkaviszony felmondására a próbaidő alatt:
Az alkalmazottat asszisztensnek vették fel egy pénzügyi társaságba. Megállapodtak a munkáltatóval a szokásos három hónapos próbaidőszakban. 2020 március 1-jén kezdett folyni. Egy hónappal később azonban az alkalmazott megtudta, hogy nem tetszik neki a munka, és úgy döntött, hogy kilép. Személyesen írásban értesítette a munkáltatót a munkaviszony felmondásáról a próbaidő alatt, 2020. március 5-én, és 2020. március 10-én távozott a munkából.
A munkaviszony érvénytelen megszüntetése
A munkaviszony megszűnésének érvénytelensége különösen a próbaidő időtartamának helytelen kiszámításában és annak vége helytelen meghatározásában nyilvánul meg.
Ha a munkavállaló érvénytelenítette a próbaidő alatt a munkaviszonyt, és a munkáltató ragaszkodik ahhoz, hogy nem ért egyet a felmondással, akkor munkaviszonya folytatódik. Ugyanakkor a munkáltató megkövetelheti tőle az általa elszenvedett kár megtérítését attól a pillanattól kezdve, amikor a munkavállaló megszüntette munkáját. Ha azonban a munkáltató nem ragaszkodik munkája elvégzéséhez, akkor az együttműködés a cselekmény érvénytelensége miatt megszűnik, és a munkáltató nem követelhet kártérítést a munkavállalótól.
Ha a munkáltató érvénytelenül mondja fel a munkaviszonyt, és a munkavállaló ragaszkodik ahhoz, hogy a munkáltató továbbra is alkalmazza, a munkaviszony nem szűnik meg. Ha a munkavállaló nem ragaszkodik a további munkához, akkor a munkaviszony megszűnik, és a munkavállaló nem jogosult a bérek kompenzációjára.
Példa a munkavállaló munkaviszonyának érvénytelen megszüntetésére:
Az alkalmazott 2020. január 1-jén kezdte meg munkáját, és ezen a napon kezdődött három hónapos próbaideje. 2020. április 15-én úgy döntött, hogy megszünteti a munkaviszonyt, és írásban értesítette a munkáltatót a próbaidő alatt a munkaviszony megszüntetéséről. Ez azonban 2020. április 1-jén véget ért, ezért a munkaviszony megszüntetésének ez a módja érvénytelen, és a munkavállalónak a törvényben meghatározott másik módszert kell alkalmaznia (pl. Felmondás, megállapodás stb.).
Példa a munkáltató érvénytelen felmondására:
A munkavállaló és a munkáltató között megállapodott próbaidő májusban kezdődött, és 2020 augusztusának kellett volna véget érnie. Július hónapban azonban a munkáltató úgy döntött, hogy felmondja vele a munkaviszonyt, mert nem volt alkalmas erre a munkára. Szóval szóban közölte vele, hogy munkaviszonya véget ér. Az alkalmazott ezért otthagyta a munkát. Ebben az esetben érvénytelen cselekményről van szó, mivel a felmondási értesítést sem írásban, sem előre nem értesítették. Mivel azonban a munkavállaló nem emelt kifogást és felmondta a munkát, kapcsolata a felmondás felmondásának napján ér véget, és kártérítésre nem jogosult.