rossz 1. nem felel meg az erkölcsi normáknak; ilyen tulajdonságról tanúskodik (op. jó) • hiú • rossz: gonosz, hiú, rossz ember, szándék; gonosz tett • tisztességtelen • nem praktikus • igazságtalan • karakter nélküli • karakter nélküli • könyv. tisztességtelen: tisztességtelen, jellem nélküli viselkedés; tisztességtelen szándék • erkölcstelen • amorális • erkölcstelen • méltatlan: erkölcstelen srác • bűnöző • bűnöző • gazember • pejor.: Lothovian • Oplansky (súlyos bűnös az erkölcsi normák ellen): bűnügyi terv, Lotharian szervezet • híg. huncut (Sládkovič) • rosszindulatú • rosszindulatú (a gonosz terjesztésére összpontosít, a rossz helyett a jót részesíti előnyben): rosszindulatú, rosszindulatú emberek • ördögi • démoni • mefisztópiás • mefisztofeles • kifej. sötét: ördögi, mefistatikus arc; démoni, sötét erők • gyűlöletes: gyűlöletkeltő tekintet • embertelen • embertelen (az emberiség ellen irányul; embertelenségről tanúskodik) • szemtelen • szemtelen • undorító • undorító • undorító • szörnyű • csúnya • csúnya • elítélendő: undorító, elítélendő: undorító, undorító mostohaanyja gyermekkel • fekete: fekete lelkiismerettel bírni • pejor.: emelet • hátborzongató • könyv. alattomos: szemtelen viselkedés • aljas • undorító • szégyenteljes • szemérmetlen • aljas • haszontalan • elavult huncut: aljas, szégyenteljes ember; romboló, huncut szándékok • görbe: nem mondott róla görbe szót • alacsony: alacsony karakter • kifej.: piszkos • nyomorult • nyomorult • keserű • szuka (tisztátalan) • hívás.: igazságtalan • tisztességtelen • tisztességtelen (tisztátalan): keserű, ribanc srác; igazságtalan tőled, igazságtalan • korrupt • korrupt (aki gonosszá vált): korrupt karakter; elkényeztetett ifjúság • pejor.: csúszott • csúszott • kifej. szundi • hívás. kifejez: zuputý • zlumpáčený • zlumpaný • subšt.: marhahús • marhahús
2. nem megfelelő szakmai, munka, szociális al. egyéb követelmények; nem felel meg a minőség, a minőség követelményeinek (op. jó) • rossz • rossz minőségű • csapágy: rossz, rossz, rossz szakértő; rossz, rossz étel • alkalmatlan • értéktelen: képtelen művész, értéktelen film • kurva (keserű) • keserű • hiú • sikertelen • sikertelen: hiú, sikertelen fiú; vad étel; omlós robot; sikertelen előadás • gyenge • gyenge • gyenge • gyenge • nyomorult: gyenge kézműves; tetves javak • pl.: rövid • szivárgó (rossz memória) • hívás.: mínusz • nulla • nafigu, pis. i na figu • kifej.: haszontalan (nincs tárolva) • lehetetlen • pejor.: hátborzongató • tetves • vulgáris. szar, pis. és szar: nulla, lehetetlen játékos; mínusz, haszontalan program; a főnök nafigu, a fig • sürgősségi • kritikus • hívást.: katasztrofális • elhagyatott • hívás. kifejez: szörnyű • szörnyű (nagyon rossz): kritikus, katasztrofális helyzet; eszközök vészhelyzetben, sivár, szörnyű állapotban • pl.: hírhedt • boldogtalan • szánalmas: hírhedt, boldogtalan, szánalmas vég • sikertelen: sikertelen program • korrupt • kifej. kitömött (ami rossz lett): elrontott, kitömött levegő • tökéletlen • sérült • megsemmisült • hívás. kifejez: felvette • felvette • felvette: tökéletlen hallás, sérült fogak • rendetlen • pejor. hanyag • hívás. pejor.: laza • slendrián • felhajtás • beszélgetés. kifejez babrácky • szleng. hanyag (rosszul sikerült): rossz, rendetlen, nyűgös munka; hanyag javítás • pl.: szemfog • szemfog • alsó. telefon hívás.: poondiaty • poondený • vulg.: szar • szar • subst. néma
o. szintén idegesítő
3. kinek vannak hibái (op. Jó, hibátlan) • rossz: rossz, rossz eredmény • helytelen • hibás • hibás: hibás, hibás eljárás • egészségtelen: egészségtelen vélemények • pontatlan • hibás: pontatlan, hibás számítások • görbe • görbe • torz • nem megfelelő: görbe járdák; görbe, helytelen nevelés
4. akiben nincs kedvesség, barátságosság (op. Jó) • barátságtalan: gonosznak lenni a gyermekekkel szemben; rossz bánásmód, barátságtalan bánásmód • barátságtalan • kellemetlen: barátságtalan hangulatban; kellemetlen fogadtatás • ellenséges: gonosz, ellenséges nézet
5. o. kedvezőtlen 6. o. baljóslatú 1, 2 7. o. nem megfelelő
-
rossz a működés (jó) leállítása, működésképtelenség (a mechanizmusokról, szervekről stb.) • leállítás (szerviz): a motor meghibásodott, leállt; látása gyakran kudarcot vallott; érzékei azt mondták neki, hogy • álljon meg • ugorjon (álljon meg): a motor leállt, leállt • leáll: a szíve leállt • leállt • elakadt: a gép időről időre leáll, elakad; hangja elzárkózott az érzelmektől, elakadt • átugrás (a hangról): hangja elugrott az izgalomtól, a hívás nem sikerült. kifejez csapda: elakadt a szállítás • subšt. nyikorgás • csalódás: csalódott idegek; csalódás egy döntő pillanatban • könyv. kudarc • kudarc: a terv kudarcot vallott, nem sikerült; kapcsolatuk gyorsan megszakadt