készült

Nem kell semmi extra ezekhez a csodálatos, ropogós kenyerekhez vagy kekszekhez. Csak jó élesztő, rozsliszt, ideje pihenni. A palacsintákat gyermekekkel is tekerheti, átviheti egy tepsibe, felvághatja, megsózhatja vagy megszórhatja ízlés és ötlet szerint - mák, rasca, fekete szezám vagy len. Keverhet valamit az úton. Újra a "mákomra" gondolok. 🙂

Nincs gyúrás, nincs hajtogatási út, nincs erjedés.

Szükségünk van:

200 g aktív élesztő, már erjesztett (élesztő erjesztésével nyerjük 100 g rozs teljes kiőrlésű liszttel és 100 ml vízzel)

2 evőkanál vaj (lehet kókuszolaj is)

1 nagyobb csésze rozs teljes kiőrlésű liszt (kipróbálhat másikat is, pl. Tönköly teljes kiőrlésű)

1 teáskanál Himalája só

megszórni bármit, ami eszébe jut: mákra, szezámra, különféle szárított gyógynövényekre

Keverjük össze mindezt alaposan, olyan vastag és puha tésztát kell kapnunk, mint a gyurma, és legalább néhány órán át pihentetni kell a hűtőben. Megszokom az egész éjszakát. Kiválasztjuk a tésztát, felosztjuk, tekercseket készítünk, és egy kevés liszttel ellátott szilikon párnán egy vékony palacsintába nyújtjuk őket. Hajtogattam lepedőkre, amelyeket fél órától egy óráig letakartam egy törülközővel - eddig sikerült egy gyönyörű futás a közeli erdőnkben 🙂

Aztán csak a tányérokat vágtam a kívánt darabokra, óvatosan megszórtam vízzel, és megszórtam mákkal és szezámmal. Még mindig enyhén sózták durva szemcsés Himalája sóval.

Forró sütőben addig sütjük, amíg kellően színesek vagy ropogósak leszünk. Lehet, hogy a szélsőségesek hamarabb sütnek minket, ezért választottam néhányat, és a többit még néhány percig sütöttem.

Nagyon finomak, ropogósak, csak a borhoz vagy köretként - például lencseleves.

Ennek a receptnek az egyetlen hibája, hogy kevés van belőlük. Azonnal eltűntek, ezért legközelebb két adagot teszek! 🙂