AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Ecansya 150 mg filmtabletta
Ecansya 300 mg filmtabletta
Ecansya 500 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden filmtabletta 150 mg, 300 mg vagy 500 mg kapecitabint tartalmaz. Ismert hatású segédanyag:
Ecansya 150 mg filmtabletta
Minden filmtabletta 7 mg vízmentes laktózt tartalmaz.
Ecansya 300 mg filmtabletta
Minden filmtabletta 15 mg vízmentes laktózt tartalmaz.
Ecansya 500 mg filmtabletta
Minden filmtabletta 25 mg vízmentes laktózt tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta (tabletta)
Az Ecansya 150 mg filmtabletta mindkét oldalán domború, világos vörös, hosszúkás, 11,4 mm hosszú és 5,3 mm széles, egyik oldalán „150” jelzéssel, a másikon sima színnel.
Az Ecansya 300 mg filmtabletta fehér vagy törtfehér, hosszúkás alakú, mindkét oldalán domború, 14,6 mm hosszú és 6,7 mm széles tabletta, egyik oldalán „300” jelöléssel, a másik oldalán sima.
Az Ecansya 500 mg filmtabletta mindkét oldalán domború, barack alakú, hosszúkás tabletta, 15,9 mm hosszú és 8,4 mm széles, egyik oldalán „500” jelzéssel, a másikon sima színnel.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Az Ecansya javallt a vastagbélrákos műtétet követő betegek adjuváns kezelésére III. szakasz (Dukes C fokozat szerint) (lásd az 5.1. szakaszt).
Az Ecansya áttétes vastagbélrák kezelésére javallt (lásd 5.1 pont).
Az Ecansya elsőrendű gyógyszerként javallt előrehaladott gyomorrák kezelésére, platina alapú kezeléssel kombinálva (lásd 5.1 pont).
A docetaxellel kombinálva (lásd 5.1 pont) az Ecansya lokálisan előrehaladott vagy áttétes emlőrákban szenvedő betegek kezelésére javallt antraciklint tartalmazó citotoxikus kemoterápia sikertelensége után. Az Ecansya monoterápiaként javallt lokálisan előrehaladott vagy áttétes emlőrákban szenvedő betegeknél is a taxánok és antraciklinek sikertelensége után, vagy olyan betegeknél, akiknél nincs szükség további antraciklinekkel történő kezelésre.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
Az Ecansyut csak képzett orvos írhatja fel, aki rendelkezik tapasztalattal a rákellenes gyógyszerek alkalmazásában. A kezelés első ciklusában minden beteget gondosan ellenőrizni kell.
Ha a betegség előrehaladása vagy olyan toxicitás lép fel, amelyet a beteg nem tud tolerálni, a kezelést abba kell hagyni. Az Ecansye standard és csökkentett dózisú számításai a testfelület alapján az 1250 mg/m2 kezdő dózisra az 1. táblázatban, az 1.000 mg/m2 kezdeti dózisra pedig a 2. táblázatban találhatók.
Ajánlott adagolás (lásd 5.1 pont):
A vastagbélrák, a vastagbélrák és az emlőrák
Ha a kapecitabint monoterápiában adják be, akkor a vastagbélrák, az áttétes vastagbélrák vagy a lokálisan előrehaladott vagy áttétes emlőrák adjuváns kezelésének ajánlott kezdő dózisa 1250 mg/m2 naponta kétszer (reggel és este; azaz a teljes napi adag 2500). mg/m2) 14 napon keresztül, majd 7 nap kezelés nélkül. A vastagbélrák III. Stádiumában szenvedő betegek adjuváns kezelésének összesen 6 hónapig kell tartania.
A vastagbélrák, a vastagbélrák és a gyomorrák
Kombinált terápia esetén a kapecitabin ajánlott kezdő adagját 800-1000 mg/m ). Irinotekánnal kombinálva 800 mg/m2 kezdő adag ajánlott, ha naponta kétszer adják be 14 napig, majd 7 napig tartó kezelés nélkül 200 mg/m2 irinotekánnal kombinálva az 1. napon.
A bevacizumab bevonása a kombinációs rendbe nincs hatással a kapecitabin kezdeti adagjára. A ciszplatin jellemzőinek összefoglalása szerint a premedikációt a cisplatin-kezelés előtt, tehát a kapecitabin és a cisplatin kombinációjával történő kezelés előtt kell elvégezni, a megfelelő hidratáció fenntartása és a hányás megelőzése érdekében. Kapecitabin és oxaliplatin kombinált kezelésben részesülő betegeknél antiemetikumokkal történő premedikáció javasolt az oxaliplatin alkalmazási előírása szerint.
A vastagbélrákban szenvedő betegeknél a III. Ebben a szakaszban 6 hónapos adjuváns kezelés javasolt.
Docetaxellel kombinálva, metasztatikus emlőrák kezelésére napi kétszer 1250 mg/m2 kapecitabin kezdő adag ajánlott 14 napig, majd 7 napig kezelés nélkül, 1 órán át adott 75 mg/m2 docetaxellel kombinálva. én. ban ben. infúzió, 3 hetente egyszer. A docetaxel alkalmazási előírása szerint orális kortikoszteroidokkal végzett premedikáció, pl. dexametazon.
Ecansye dózisszámítás
1. táblázat: A kapecitabin standard és csökkentett dózisú számításai a testfelület alapján, 1250 mg/m2 kezdeti dózis esetén
1 250 mg/m2 adag (naponta kétszer)
Teljes dózis 1250 mg/m2
150 mg-os, 300 mg-os és/vagy 500 mg-os tabletták száma egy adagra (minden egyes adagot reggel és este kell beadni)
Csökkentett dózis (75%) 950 mg/m2
Csökkentett dózis (50%) 625 mg/m2
Testfelület (m2)
Egyszeri adag (mg)
Egyszeri adag (mg)
Egyszeri adag (mg)
2. táblázat: A kapecitabin standard és csökkentett dózisú számításai a testfelület alapján, 1000 mg/m2 kezdeti dózis esetén
1000 mg/m2 adag (naponta kétszer)
1000 mg/m2 teljes adag
150 mg-os, 300 mg-os és/vagy 500 mg-os tabletták száma egy adagra (minden egyes adagot reggel és este kell beadni)
Csökkentett dózis (75%) 750 mg/m2
Csökkentett dózis (50%) 500 mg/m2
Testfelület (m2)
Egyszeri adag (mg)
Egyszeri adag (mg)
Egyszeri adag (mg)
Az adag módosítása a kezelés alatt:
A kapecitabin toxicitása tüneti kezeléssel és/vagy dózismódosítással (dóziscsökkentés vagy abbahagyás) kezelhető. Az adag csökkentése után azt később nem szabad újra növelni. Olyan toxicitásokra, amelyek az orvos véleménye szerint valószínűleg nem válnak súlyosakká vagy életveszélyessé, pl. alopecia, ízzavar, körömváltozások, a kezelés ugyanazzal az adaggal folytatható a kezelés csökkentése vagy megszakítása nélkül. A kapecitabint szedő betegeket arra kell utasítani, hogy haladéktalanul hagyják abba a kezelést, ha mérsékelt vagy súlyos toxicitást tapasztalnak. A toxicitás miatt kihagyott kapecitabin adagokat nem térítik meg. A toxicitás jelei esetén a következő dózismódosítás ajánlott:
3. táblázat Kapecitabin dóziscsökkentési séma (3 hetes kezelési ciklus vagy folyamatos kezelés)
A toxicitás fokai *
Az adag módosítása a kezelési ciklus alatt
Az adag módosítása a következő ciklusra/adagra (a kezdeti adag% -a)
Tartsa fenn az adag szintjét
Tartsa fenn az adag szintjét
Addig kell abbahagyni a kezelést, amíg a toxicitás 0 vagy I fokozatra nem áll
A toxicitás fokai *
Az adag módosítása a kezelési ciklus alatt
Az adag módosítása a következő ciklusra/adagra (a kezdeti adag% -a)
A kezelést véglegesen hagyja abba
Addig kell abbahagyni a kezelést, amíg a toxicitás 0 vagy I fokozatra nem áll
A kezelést véglegesen hagyja abba
A kezelést véglegesen hagyja abba
abbahagyja a kezelést, amíg a toxicitás 0 vagy I fokozatra nem áll, ha az orvos úgy véli, hogy ez a beteg érdekét szolgálja
A kezelést véglegesen hagyja abba
* A National Cancer Institute of Canada Clinical Trials Group (NCIC CTG) általánosan használt toxicitási kritériumai (1. verzió) vagy a Egyesült Államok, 4.0 verzió. Kéz-láb szindróma és hyperbilirubinaemia, lásd a 4.4 pontot.
Azok a betegek, akiknek a kiindulási neutrofil száma 2,5 x ULN volt. A kapecitabin monoterápiája folytatható, ha a bilirubinszint 3 x x ULN-re csökken, vagy a máj aminotranszferázai 2,5 x ULN-re csökkennek.
Vesekárosodás. A 3. vagy 4. fokozatú mellékhatások előfordulása közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) magasabb, mint az általános populációban (lásd 4.2 és 4.3 pont).
Dihidropirimidin-dehidrogenáz (DPD) hiány: Az 5-FU-val összefüggésben ritkán váratlan, súlyos toxicitást (pl. Szájgyulladás, hasmenés, mukozitisz, neutropenia és neurotoxicitás) tulajdonítanak a DPD aktivitásának hiányának.
A fluorouracil lebomlását befolyásoló enzim alacsony DPD-aktivitású vagy hiányzó betegeknél fokozott a fluorouracil súlyos, életveszélyes vagy halálos mellékhatásainak kockázata. Bár a DPD-hiány nem biztos, hogy pontosan meghatározható, ismert, hogy a DPYD-gén bizonyos homozigóta vagy heterozigóta mutációinak bizonyos vegyületeivel rendelkező betegek, amelyek a DPD enzimatikus aktivitásának teljes vagy csaknem teljes hiányát okozhatják (laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározva), a legmagasabbak életveszélyes vagy halálos toxicitás kockázata, ezért nem szabad Ecansya-val kezelni (lásd 4.3 pont). A DPD-aktivitás teljes hiányában szenvedő betegeknél egyetlen dózis sem bizonyult biztonságosnak.
A részleges DPD-hiányban szenvedő betegeket (pl. A DPYD génben heterozigóta mutációval rendelkező betegeket) és azokat, akik számára az Ecansye előnyei meghaladják a kockázatot (figyelembe kell venni a fluoropirimidin nélküli alternatív kemoterápia megfelelőségét is), fokozott óvatossággal kell kezelni. gyakori nyomon követés a dózisnak a toxicitás mértékének megfelelő kiigazításával. Nem áll rendelkezésre elegendő adat egy adott dózis ajánlásához olyan betegeknél, akiknek részleges DPD-aktivitása van specifikus vizsgálatokkal meghatározva.
Kapecitabinnal kezelt, ismeretlen DPD-hiányos betegeknél életveszélyes toxicitás, például akut túladagolás fordulhat elő (lásd 4.9 pont). A 2.-4. fokú akut toxicitás esetén a kezelést azonnal le kell állítani. A megfigyelt toxicitás kezdetének, időtartamának és súlyosságának klinikai értékelése alapján mérlegelni kell a kezelés végleges leállítását.
Szemészeti szövődmények: A betegeket szorosan figyelemmel kell kísérni a szemészeti szövődmények, például a keratitis és a szaruhártya rendellenességei miatt, különösen akkor, ha kórtörténetében van szembetegség. A szembetegségek kezelését klinikailag indokolt esetben kell elkezdeni.
Súlyos bőrreakciók: Az Ecansya súlyos bőrreakciókat okozhat, pl. Stevens-Johnson szindróma és toxikus epidermális nekrolízis. Az Ecansya-kezelést végleg le kell állítani azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés során súlyos bőrreakció alakul ki.
Mivel ez a gyógyszer segédanyagként vízmentes laktózt tartalmaz, ritka, örökletes galaktóz-intoleranciában, Lapp-laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteknél végeztek. Kölcsönhatások más gyógyszerekkel
Citokróm P-450 2C9 szubsztrátok: A warfarin kívül formális interakciós vizsgálatokat nem végeztek a kapecitabin és más CYP2C9 szubsztrátok között. Óvatosan kell eljárni, ha a kapecitabint 2C9 szubsztrátokkal (pl. Fenitoin) adják. Lásd még a kumarin antikoagulánsokkal való kölcsönhatásokat az alábbiakban és a 4.4 pontban.
Kumarin antikoagulánsok: Kapecitabint és kumarin típusú antikoagulánsokat, pl. warfarinról és fenprokumonról, a koagulációs paraméterek eltéréseiről és/vagy vérzésről számoltak be. Ezek a mellékhatások a kapecitabin-kezelés megkezdését követően néhány napon vagy hónapon belül, néhány esetben a kapecitabin-kezelés leállítását követő egy hónapon belül jelentkeztek. Egy klinikai farmakokinetikai interakciós vizsgálatban a kapecitabin-kezelés egyetlen 20 mg-os warfarin-dózis után 57% -kal növelte az S-warfarin AUC-ját, az INR pedig 91% -kal. Mivel az R-warfarin anyagcseréjét nem befolyásolta, az eredmények arra utalnak, hogy a kapecitabin negatívan befolyásolja a 2C9 izoenzimet, de nem befolyásolja az 1A2 és 3A4 izoenzimeket. A kapecitabint és a kumarin típusú antikoagulánsokat egyidejűleg szedő betegeket rendszeresen ellenőrizni kell a koagulációs paraméterek (PT vagy INR) rendellenességei szempontjából, és az antikoaguláns dózisukat ennek megfelelően kell beállítani.
Fenitoin: A kapecitabinnal és a fenitoint egyidejű kezelés során egyedi esetekben megemelkedett fenitoin-koncentrációról számoltak be, a későbbi fenitoin-mérgezés tüneteivel. A kapecitabint és fenitoint kombinációban szedő betegeket rendszeresen ellenőrizni kell a fenitoin plazmaszintjének emelkedése szempontjából.
Folsav/folinsav: A kapecitabinnal és a folsavval kombinált terápia vizsgálata azt mutatta, hogy a folsav nem befolyásolja jelentősen a kapecitabin és metabolitjainak farmakokinetikáját. Másrészt a folsav befolyásolja a kapecitabin farmakodinamikáját, és a folsav növelheti a kapecitabin toxicitását: a kapecitabin önmagában adott, szakaszos kezelésben alkalmazott maximális tolerált dózisa (MTD) napi 3000 mg/m2, míg folsavval kombinálva ( 2 x 30 mg naponta) ez az érték csak 2000 mg/m2 naponta. A fokozott toxicitás összefüggésbe hozható az 5-FU/LV adagolásról a kapecitabin kezelésre történő áttéréssel. A folinsav hiányában a folsav kiegészítéssel is összefüggésbe hozható a folinsav és a folsav hasonlósága miatt.
Sorivudin és analógjai: klinikailag szignifikáns gyógyszerkölcsönhatást figyeltek meg a szorivudin és az 5-FU között, ami a dihidropirimidin-dehidrogenáz szorivudin által kiváltott gátlásának következménye.
Ez a kölcsönhatás a fluor-pirimidinek magasabb toxicitásához vezet, és végzetes lehet. Ezért a kapecitabint nem szabad együtt adni szorivudinnal vagy annak kémiailag rokon analógjaival, pl. brivudin (lásd 4.3 pont). A szorbivudin vagy kémiailag rokon analógjai, pl. brivudin, és legalább 4 hétnek el kell telnie a kapecitabin-kezelés megkezdése előtt.
Antacidok: Alumínium-hidroxidot és magnézium-hidroxidot tartalmazó antacidok hatását vizsgálták a kapecitabin farmakokinetikájára. A kapecitabin és egy metabolit (5'-DFCR) plazmakoncentrációja kissé növekedett, de a kapecitabin 3 fő metabolitjára (5'-DFUR, 5-FU és FBAL) nem figyeltek meg hatást.
Allopurinol: Az 5-FU és az allopurinol kölcsönhatásait figyelték meg, ami az 5-FU alacsonyabb hatékonyságához vezethet. Az allopurinolt nem szabad együtt adni a kapecitabinnal.
Alfa-interferon: A kapecitabin és az alfa-2a-interferon (3 MIU/m2 naponta) kombinációban adott MTD értéke 2000 mg/m2 volt, míg a kapecitabin monoterápiájának MTD-je napi 3000 mg/m2 volt.
Radioterápia: A kapecitabin monoterápiájának MTD-je intermittáló adagolási rend szerint napi 3000 mg/m2, míg végbélrákos sugárterápiával kombinálva a kapecitabin MTD-je napi 2000 mg/m2 folyamatos adagolásban vagy hétfőtől péntekig 6 hét kezelés - sugárkezelés.
Oxaliplatin: Amikor a kapecitabint oxaliplatinnal kombinálva, vagy oxaliplatinnal és bevacizumabbal kombinálva adták, a kapecitabin vagy metabolitjai, szabad (nem kötött) platina vagy teljes platina expozíciója klinikailag nem volt lényeges.
Bevacizumab: Oxaliplatin jelenlétében a bevacizumabnak nincs klinikailag releváns hatása a kapecitabin vagy metabolitjainak farmakokinetikai paramétereire.
Élelmiszer kölcsönhatások
Minden klinikai vizsgálatban a betegek étkezés után 30 percen belül kaptak kapecitabint. Mivel a jelenlegi biztonságossági és hatékonysági adatok a kapecitabin étellel történő beadásán alapulnak, javasoljuk, hogy ezt a gyógyszert étkezés közben vegyék be. Étellel együtt történő alkalmazás csökkenti a kapecitabin felszívódásának sebességét (lásd 5.2 pont).
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Fogamzóképes nők/Fogamzásgátlás férfiaknál és nőknél
Az Ecansya ellenjavallt terhesség alatt. A fogamzóképes nőket arra kell utasítani, hogy kerüljék el a teherbe esést a kapecitabin-kezelés alatt. Ha a beteg teherbe esik a kapecitabin szedése alatt, meg kell magyarázni a magzatra gyakorolt lehetséges kockázatot. A kezelés során hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazni.
Terhes nőkön nem végeztek klinikai vizsgálatokat a kapecitabinnal; azonban lehetséges, hogy ha a kapecitabint terhes nőknek adják, az magzati károsodást okozhat. Állati reproduktív toxicitási vizsgálatokban kimutatták, hogy a kapecitabin embriotoxicitáshoz és teratogenitáshoz vezet. Ezek az eredmények a fluor-pirimidin-származékok várható hatásai közé tartoznak. A kapecitabin terhesség alatt ellenjavallt.
Nem ismert, hogy a kapecitabin kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Nagy mennyiségű kapecitabint és metabolitjait találták a szoptató egerek tejében. A kapecitabin-kezelés alatt a szoptatást le kell állítani.
Az Ecansya-ról és a termékenységre gyakorolt hatásról nincsenek adatok. Az Ecansya-val végzett sarkalatos vizsgálatok csak abban az esetben vették figyelembe a fogamzóképes nőket és a férfiakat, ha megállapodtak abban, hogy elfogadható fogamzásgátló módszert alkalmaznak a terhesség megelőzésére a vizsgálat alatt és a kezelés után ésszerű ideig.
Az állatokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A kapecitabin kismértékben vagy mérsékelten befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A kapecitabin szédülést, fáradtságot és hányingert okozhat.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonsági profil összefoglalása
A kapecitabin átfogó biztonsági profilja több mint 3000 olyan beteg adatain alapszik, akiket kapecitabinnal önmagában vagy kapecitabinnal kombináltak különféle kemoterápiás kezelési rendekkel több indikációban. A kapecitabin hasonló biztonságossági profillal rendelkezik, ha metasztatikus emlőrák, metasztatikus vastagbélrák monoterápiájában és vastagbélrákos betegek adjuváns kezelésében alkalmazzák. A legfontosabb vizsgálatok részleteiről, ideértve a tanulmány tervezését és a fő hatékonysági eredményeket, lásd az 5.1. Szakaszt.
A leggyakrabban jelentett és/vagy klinikailag szignifikáns, a kezeléssel összefüggő mellékhatások (gyomor-bélrendszeri rendellenességek) voltak a gyomor-bélrendszeri rendellenességek (különösen hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom, szájgyulladás), a kéz-láb szindróma (tenyér-plantáris eritródiasztézia)., anorexia, kardiotoxicitás, fokozott veseműködési zavar olyan betegeknél, akiknek már fennálló vesekárosodásuk van, és trombózis/embólia.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása
Azok a mellékhatások, amelyeket a kutatók a kapecitabin alkalmazásával összefüggő lehetséges, valószínű vagy közvetett összefüggésnek tulajdonítottak, a 4. táblázatban szerepelnek a monoterápiaként adott kapecitabin esetében, az 5. táblázat pedig a különböző kemoterápiás sémákkal kombináltan adott kapecitabin esetében, több indikációban. A következő kategóriákat használják az ADR előfordulásának jelzésére: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100-ig a kapcsolatfelvételhez Felhasználási feltételek Segítség Visszajelzés Adatvédelmi sütik