oldat

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

Ez a gyógyszer további ellenőrzés alatt áll. Ez lehetővé teszi az új biztonsági információk gyors megszerzését. Az egészségügyi szakembereknek be kell jelenteniük a feltételezett mellékhatásokat. A mellékhatások bejelentésének módjáról lásd a 4.8 szakaszt.

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

Pelgraz 6 mg oldatos injekció előretöltött fecskendőben

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden előretöltött fecskendő 6 mg pegfilgrasztim * -t tartalmaz 0,6 ml oldatos injekcióban. A koncentráció 10 mg/ml csak fehérje alapján **.

* Escherichia coli sejtek termelik rekombináns DNS technológiával, majd polietilénglikollal (PEG) konjugálják.

** A koncentráció 20 mg/ml, ha PEG-t is tartalmaz.

Ennek a gyógyszernek a hatékonyságát nem szabad összehasonlítani egy ugyanezen terápiás osztályba tartozó másik pegilezett vagy nem pegilezett fehérjével. További információkért lásd az 5.1 szakaszt.

Ismert hatású segédanyagok

Minden előretöltött fecskendő 30 mg szorbitot (E420) tartalmaz (lásd 4.4 pont).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. Tiszta, színtelen oldatos injekció.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A neutropenia időtartamának lerövidítése és a lázas neutropenia előfordulásának csökkentése citotoxikus kemoterápiával kezelt rosszindulatú daganatos felnőtt betegeknél (kivéve a krónikus myeloid leukémiát és myelodysplasticus szindrómákat).

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

A Pelgraz-kezelést az onkológiában és/vagy a hematológiában jártas orvosnak kell elkezdenie és felügyelnie.

A kemoterápia minden ciklusához egy 6 mg-os Pelgraz adag (egy előretöltött fecskendő) ajánlott, amelyet legalább 24 órával a citotoxikus kemoterápia után kell beadni.

A Pelgraz biztonságosságát és hatásosságát gyermekeknél és serdülőknél nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatokat a 4.8, 5.1 és 5.2 szakasz ismerteti, de nem adnak javaslatot a dózissal kapcsolatban.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél, beleértve a végstádiumú vesebetegségben szenvedőket is, az adag módosítása nem ajánlott.

A Pelgraz szubkután alkalmazásra szolgál.

Az injekciókat szubkután kell beadni a combban, a hasban vagy a vállban. Az alkalmazás előtti kezelésre vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 szakaszban.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt ​​bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A biológiai gyógyszerek nyomon követhetőségének javítása érdekében az alkalmazandó gyógyszer kereskedelmi nevét világosan fel kell jegyezni.

Akut myeloid leukémia (AML)

Korlátozott klinikai adatok szerint a súlyos neutropenia felépüléséhez szükséges időre hasonló hatás várható a pegfilgrastim és a filgrastim esetében AML de novo betegeknél (lásd 5.1 pont). A pegfilgrasztim hosszú távú hatásait azonban nem vizsgálták AML-ben, ezért körültekintően kell alkalmazni ebben a betegcsoportban.

A G-CSF in vitro felgyorsíthatja a mieloid sejtek növekedését, és hasonló hatások figyelhetők meg egyes nem myeloid sejtekben in vitro.

A pegfilgrasztim biztonságosságát és hatékonyságát nem vizsgálták myelodysplasticus szindrómában, krónikus myeloid leukémiában és másodlagos AML-ben szenvedő betegeknél, ezért ezeknél a betegeknél nem alkalmazható. Különös figyelmet kell fordítani a krónikus myeloid leukémia robbanásváltásának megkülönböztetésére az AML-től.

A pegfilgrasztim biztonságossága és hatásossága 100 x 109/l, de novo AML-ben szenvedő betegeknél (lásd 4.4 pont).

A húgysav és az alkalikus foszfatáz szint reverzibilis, enyhe vagy mérsékelt emelkedése, összefüggő klinikai hatások nélkül, ritkábban fordult elő; A laktát-dehidrogenáz szintjének reverzibilis, enyhe vagy mérsékelt emelkedése társult klinikai hatások nélkül ritkábban fordult elő olyan betegeknél, akik citotoxikus kemoterápiát követően pegfilgrasztimot kaptak.

A kemoterápiában részesülő betegeknél nagyon gyakran jelentettek hányingert és fejfájást.

Az alanin-aminotranszferáz (ALT) vagy az aszpartát-aminotranszferáz (AST) májfunkciós tesztjeinek emelkedését ritkán figyelték meg olyan betegeknél, akik pegfilgrasztimot kaptak citotoxikus kemoterápiát követően. Ezek az emelkedések átmeneti jellegűek voltak, és visszatértek eredeti értékeikhez.

Gyakori thrombocytopenia esetekről számoltak be.

Kapilláris szivárgás szindróma eseteiről számoltak be a forgalomba hozatalt követően a granulocita kolónia stimuláló faktorral. Általában előrehaladott rákos, szepszisben szenvedő betegeknél, kombinált kemoterápiában részesülő vagy aferézist végző betegeknél jelentették (lásd 4.4 pont).

Gyermekek tapasztalata korlátozott. A 6-11 éves (80%) és a 12-21 éves (67%) idősebb gyermekekkel és a felnőttekkel összehasonlítva a súlyos mellékhatások gyakoribb előfordulását figyelték meg a 0-5 éves fiatalabb gyermekeknél (92%). A leggyakrabban jelentett mellékhatás a csontfájdalom volt (lásd 5.1 és 5.2 pont).

A feltételezett mellékhatások bejelentése

A forgalomba hozatalt követően fontos jelenteni a feltételezett mellékhatásokat. Ez lehetővé teszi a gyógyszer előny-kockázat egyensúlyának folyamatos nyomon követését. Az egészségügyi szakembereknek minden feltételezett mellékhatást be kell jelenteniük az V. mellékletben felsorolt ​​nemzeti jelentéstételi központnak.

4.9 Túladagolás

Egyetlen 300 mikrogramm/kg-os dózist szubkután adtak be korlátozott számú egészséges önkéntesnek és nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegnek súlyos mellékhatások nélkül. A mellékhatások hasonlóak voltak az alacsonyabb pegfilgrasztim dózist kapó betegeknél tapasztaltakkal.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: immunstimulánsok, kolóniastimuláló faktorok; ATC kód: L03AA13

A Pelgraz biológiailag hasonló gyógyszer. Részletes információk a weboldalon érhetők el

Európai Gyógyszerügynökség a http://www.ema.europa.eu címen.

Az emberi granulocita kolónia stimuláló faktor (G-CSF) egy olyan glikoprotein, amely szabályozza a neutrofilek termelését és felszabadulását a csontvelőben. A pegfilgrasztim a rekombináns humán G-CSF (r-metHuG-CSF) és egy 20 kd PEG molekula kovalens konjugátuma. A pegfilgrasztim a filgrasztim tartósabb formája a csökkent vese clearance miatt.

Kimutatták, hogy a pegfilgrasztim és a filgrasztim hatásmechanizmusa azonos, ami 24 órán belül a perifériás vér neutrofiljeinek számának jelentős növekedését eredményezi, a monocita és/vagy limfocita szint enyhe növekedésével. A filgrasztimhoz hasonlóan a pegfilgrasztimra válaszként termelődő neutrofilek normális vagy erős funkciókat mutatnak, amint azt a kemotaktikus és a fagocita funkciós tesztek bizonyítják. A többi hematopoietikus növekedési faktorhoz hasonlóan a G-CSF in vitro stimuláló tulajdonságokkal rendelkezik az emberi endothel sejteken. A G-CSF in vitro elősegítheti a mieloid sejtek, beleértve a rosszindulatú sejteket is. Hasonló hatások figyelhetőek meg in vitro egyes nem myeloid sejteken.

Egy emlőrákos betegeknél végzett, placebo-kontrollos, kettős-vak vizsgálatban a kemoterápiás kezelést követően a pegfilgrasztim hatását a lázas neutropenia előfordulására 10-20% -os kockázattal értékelték a febrilis neutropenia kialakulásában (3 mg-os docetaxel héten 4 cikluson át). 928 beteget randomizáltak, hogy a kemoterápia után körülbelül 24 órával (2. napon) kapjanak egyetlen adag pegfilgrasztimot vagy placebót minden ciklusban. A lázas neutropenia előfordulása alacsonyabb volt a pegfilgrasztim csoportba randomizált betegeknél a placebóhoz képest (1% vs. 17%, p 65 év), és hasonló a felnőttekhez.

A pegfilgrasztim farmakokinetikáját 37 gyermek szarkómás betegen vizsgálták, akik 100 mikrogramm/kg pegfilgrasztimot kaptak a VAdriaC/IE kemoterápia abbahagyása után. A legfiatalabb korcsoportban (0-5 év) magasabb volt a pegfilgrasztim átlagos expozíciója (AUC) (± SD) (47,9 ± 22,5 mikrogramm/h/ml), mint az idősebb 6-11 éves gyermekeknél (22,0 ± 13, 1 mikrogramm/óra)/ml) és 12-21 évig (29,3 ± 23,2 mikrogramm/óra/ml) (lásd 5.1 pont). A legfiatalabb korosztály (0-5 év) kivételével az átlagos AUC hasonlónak tűnt gyermekkorú betegeknél, mint a magas kockázatú, II-IV. Stádiumú emlőrákban szenvedő betegeknél, akik 100 mikrogramm/kg pegfilgrasztimot kaptak kemoterápia után. doxorubicin/docetaxel (lásd 4.8 és 5.1 pont).

5.3 A preklinikai biztonságossági adatok

A preklinikai adatok az ismételt dózisú toxicitás, beleértve a leukocita számot, a csontvelő myeloid hiperpláziáját, az extramedulláris haematopoiesist és a lép megnagyobbodását, konvencionális vizsgálatok alapján nem jelentenek különleges veszélyt az emberre.

A vemhesség alatt szubkután pegfilgrasztimot kapó patkánykölyköknél semmilyen káros hatást nem figyeltek meg, de nyulakban a pegfilgrastim kumulatív dózisának kb. Nem figyeltek meg embrionális/magzati toxicitást (embrióvesztést), amikor a vemhes patkányokat az embereknél ajánlott dózisnak tették ki. Patkányokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a pegfilgrasztim átjuthat a placentán. Patkányokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a szubkután beadott pegfilgrasztim nem befolyásolja a reproduktív teljesítményt, a termékenységet, az ösztrikus ciklust, a párzástól a nemi életig tartó napokat és az intrauterin túlélést. Ezeknek a megállapításoknak az emberekre gyakorolt ​​jelentősége nem ismert.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

injekcióhoz való víz

* A nátrium-acetát jégecet nátrium-hidroxiddal történő titrálásával képződik.