7 találat (1 oldal)
hatalmas 1. akinek nagy hatalma van (op. gyenge) • erős • nagy: hatalmas, erős, nagy uralkodó • despotikus (akinek korlátlan hatalma van): hatalmas, despotikus uralkodó • befolyásos (akinek nagy befolyása van): befolyásos politikai alak
3. aminek nagy hatása van (op. Gyenge) • hatékony • lenyűgöző • erős: valakinek erőteljes, erős varázslata; hatékony, lenyűgöző, erős szavak • ellenállhatatlan (ellenállhatatlan): erős, ellenállhatatlan vágy érzése • nagyszerű: nagy hatással van valakire
erős 1. akinek nagy fizikai ereje van; az erőt jelzi (op. gyenge) • erőteljes: erősnek lenni, hatalmasnak, mint egy oroszlán, mint egy bükk • erős • erős • izmos • izmos (jól felépített): erős nő; erőteljes, izmos, izmos alak • tömzsi • robusztus • hatalmas (nagy, terjedelmes): egy testes, robusztus srác kezébe kerül; hatalmas vállak • feszesek: az izmok szilárdak • mag • földes • hívás. hosszú: mag, hosszú falusi legények • képesek • pren. ritka (egészséges és erőteljes): tehetséges fiatal generáció, kímélő fiúk • pren. kifejez Góliát • Hercules • Herculean (az ember alakjáról) • kifej.: túlzott • erős • híg. kemény (Jesenský) • elavult. játék (Kukučín, Tajovský) • erőszakos (túl erős)
2. akinek nagy intenzitása van (op. Gyenge) • nagy • hatalmas • intenzív: erős, nagy hit; erős, nagy, erőteljes benyomást gyakorol valakire; erős hó; intenzív szag • könyv. erős: erős ütés • kemény • tüzes: kemény kávé, kemény fagy, tüzes pálinka • ropogás • tartós (télen fagy) • gazdag • erős: mély színű, erős fokhagymaillat • lek. akut (erős és hirtelen): akut vakbélgyulladás • behatoló • éles • meredek • égő • kifej. izzó (ami erős hatással van az érzékekre): átható, éles hang; éles, égő, izzó, súlyos fájdalom • szenvedélyes: szenvedélyes dohányos • kifej.: dühös • vad • vad • szörnyű • szörnyű (nagyon erős): dühös önmegtagadás; dühös, vad, vad szél • erős (amelynek nagy ereje és sebessége van): erős ütés után a földre zuhant • zengő • kifej.: mennydörgő • huronos • híg. sötét (hangos): hangos, mennydörgő basszus; Huron sikoly; sötét zúgás • csillapíthatatlan • csillapíthatatlan • vigasztalhatatlan • megszelídítetlen • ellenőrizhetetlen • könyv. telhetetlen: olthatatlan, kielégíthetetlen vágy; megszelídítetlen, ellenőrizhetetlen szenvedély • pl.: őrült • őrült (általában nagyon erős érzések, érzések stb. miatt): őrült öröm, őrült szenvedély • lenyűgöző: lenyűgöző ütés • kifej. maró • súlyos (túl erős)
3. amelyet (létfontosságú, mentális) erő, erő, tartósság jellemez; ezt jelzi (op. gyenge) • határozott • merev: fontos az erős, erős akarat; merev gyökere van • szívós • piercing (amelyből hiányzik az erőfeszítés és a kitartás): szívós, szúró szellem • ellenálló (amit nem fog lebeszélni kudarc, akadály stb.): nem aggódott az anyja miatt - ő erős, ellenálló nő • állhatatos • hajthatatlan törés, vereség): törhetetlen, hajthatatlan karakter • pren.: vas • acél • gránit (erős és szilárd, mint a vas, mint a gránit): vasidegek; gránit, acél barátság alapjai • állandó • elpusztíthatatlan • megkülönböztethetetlen: állandó, elpusztíthatatlan kötelék, elpusztíthatatlan kapcsolatok • sziklaszilárd • könyv. megrendíthetetlen: sziklaszilárd, megingathatatlan hit • könyv. földes • erőszakos (túl erős)
4. amelynek bármilyen fokú vagyona van; akit erősen érdekel valami, valami iránt • buzgó • nagy: erős, buzgó, nagy hazafi • kifej.: kemény • kemény: kemény dohányos; kemény, kemény nacionalista • bigott • ortodox • fanatikus (nagyon erős, következetes): bigott, ortodox, fanatikus hívő
5. o. számos 6. o. durva 1 7. o. kiállítás
vaskos p. formás, erős 1, erőteljes 2
jól megtermett, jól megtermett; akinek szép, fejlett alakja van • fáradságos • mechanikus: agglegények, fáradságos, mechanikus, mint egy fenyő • vaskos (magas és erős): vaskos ember • könyv. jó: jó lánynak nőtt fel • kezek • magasak (növekedés, alak szempontjából megfelelőek) • kihúzottak (magasak) • magasak: kihúzott, magas fiúk • kibontakozott • kiterjedt (vállban) • vállig érő; hígított. szobrászati (szoborként szép és tökéletes alak)
2. o. kiváló 1 3. o. egy felnőtt
az állam tulajdonában lévő állam, amely állami vagyonból származik (op. magántulajdon) • hívás.: kincstár • jutalék: az államtól fizetik, pénztár; állami, kincstári ruházat beszerzése • hívás.: általános • közös: általános, közös tulajdon; általános, közös kincstár