Dátum hozzáadva: 2007.05.09 Mark: 1 2 3 4 5
A cikk szerzője: enaj
Nyelv: Szavak száma: 2 635
Alkalmas papír: Középiskola A4 száma: 7.7
Átlagos jegy: 2.99 Gyors olvasás: 12m 50-es évek
Lassú olvasás: 19m 15s

1. időszak - 1948

után

A tagokat aktiválták:
Nadrealizmus - a háború előtt alakult (Fábry, Žáry, Lenko, Reisel). Változások vannak a költészetben, álmok és fantáziák helyett a valóság ábrázolásához közelítettek.

Katolikus modernitás - (Silan, Dilong, Hlbina, Haranta) Két sajtótestük volt: New Job, Verbum. Nem vették figyelembe a társadalmi valóságot, tiszta szövegeket tartottak. Költészetük vallásos jellegű volt. Ezek a szerzők vagy emigráltak (Dilong), vagy szó szerint elhallgattak (Silan, Haranta).

Davisti - szocialista realizmust vallottak (Novomeský). A tömeg Daniel Okáli, Andrej Siracký és Vladimír Klementis kezdeti leveleiből fakadt.

Modernisták - (Luc) - a vitalizmus híve.

Az SNP-ben részt vevő szerzők

1948 - 1956 2. periódus

Az egyetlen irodalmi módszer - a szocialista realizmus - elfogadása. Tagadja a társadalom művészi képviseletének sokszínűségét. A sematizmus időszakának nevezték. A költészetet egy bizonyos szabály szerint, egy sablon szerint írták. Az egyes szerzők versei hasonlóak voltak, hiányzott belőlük a szerző egyéniségének pecsétje. Erre az időszakra jellemző a személyes dalszövegek hiánya, a szeretet témája. A DAV képviselőit igazságtalanul ítélték el.

3. időszak 1956 - 1963

A változások a társadalom kultuszának felfedezése után következnek be. A verset arra kérték, hogy befolyásolja az olvasót, hogy a forma megfeleljen a tartalomnak. A szerzők új generációja lép be az irodalomba. A legfontosabb képviselők: Rúfus(b. gyűjtemény: Amikor megérünk), Háború(b. gyűjtemény: Érintések). Éles ellentétet képviselnek a meglévő irodalommal. A szerző arra kíváncsi, vajon az emberek kiérleltek-e ahhoz, hogy képesek legyenek olyan társadalmat építeni, ahol az ember nem árt másoknak. Mindketten elutasították a kollektivista kérdést, és megünnepelték a szocializmus győzelmét. Az irodalomba való belépésük óta figyeljék meg a sematizmus visszavonulását.

A Mladá tvorba folyóirat körül a szerzők ún A nagyszombati csoportba tartoztak: Ján Stacho, Ján Ondruš, Ján Šimonovič, Ľubomír Feldek, Jozef Mihalkovič. Ezt a csoportot elnevezték Konkrét, kifejező érzékiségiek. Modern kifejezési eszközökkel akartak írni, elutasítva a konvencionalitást és a tradicionalizmust. Feliratkoztak az avantgárd művészi irányokra.

4. időszak 1963 - 1968

Kialakultak magányos futók: Štrbka, Rapka, Laučík. A háromlábú csalogányok előnyeinek kiáltványosan megírt manifesztuma elutasítja a hivatalos értékeket. A költészet önkifejezés volt. Lukáč visszatért az irodalomhoz. Az emberiség jövőjét az egyenlőség - testvériség - szabadság eszméjének megvalósításában látta. Összehasonlítja az ifjúság tapasztalatait a jelennel. Visszatértek a katolikus modernség képviselői - az ember iránti szeretet, az interperszonális kapcsolatok elmélyülésének motívuma. Félelem a veszélytől és az erőszaktól, a politikai liberalizációtól, valamint a kultúra és a művészetek szabad fejlődésétől.

5. időszak 1968-1989

Ez a normalizálás időszaka. A politikai hatalom ismét beleavatkozott a művészet fejlődésébe, a magányos futók eltűntek. A katolikus modernség tagjainak be kellett záródniuk. Azok a szerzők lépnek be az irodalomba, akik egyetértenek a szocializmus gondolatával.

Középgeneráció - Mihálik

A fiatalabb generáció - Hevier, Peteraj, Švantner, Richter.

1989 után 6. időszak

Pluralista költészet. A költészet egészében fejlődött, sok képviselője van a különböző költői generációknak. A költészet különböző áramlatokból, irányokból, perspektívákból és szerzői impulzusokból állt. Az ember költői látásmódjának sokfélesége jellemzi.

b. Gyűjtemény: Fészkek - debütálás, reagál a második világháborúra, elítéli a köztársaság felbomlását. Szülőföldje emlékeiben, gyermekkorában keresi a kiutat. Először jelenik meg egy nő motívuma. A művészileg legértékesebb vers, a Gyermekkor.

b. Gyűjtemény: A szülõm
Társadalmi események befolyásolják, müncheni árulás. A költő attól tart otthona miatt, mert háború felé indul, és ezáltal az értékek hierarchiája megváltozik. A gyűjtemény kontrasztra épül: falu - város, múlt - jelen. Föld - a talaj megadja a nő jellemzőit. A szerző kifejezte szeretetét szülővidéke iránt, a gyűjtemény az ún "Földi költészet". Polgári témájú verseket is mellékeltem. Az otthonnak több formája van ebben a gyűjteményben - a falu az otthon, a város a külföldiek szimbólumává válik.

vers: Ave Éva - a szerelem témája érvényesül. A szerző észreveszi a férfi és a nő kapcsolatát, de nem erotikus, hanem etikai szempontból. A nő az élet szimbólumává válik. A szerző kifejezi szeretetét egy nő iránt.

1948 után szül. az uralkodó ideológia által befolyásolt gyűjtemények. A sematizmus megjelenik a gyűjteményekben. A szerző kiemeli a szocializmus építését.

b. Gyűjtemény: Csipkebogyó és napraforgó - meghitt szövegek és természetes témák érvényesülnek.

b. Gyűjtemény: Vers, műve - a szerző értékeli irodalmi tevékenységét. Figyelembe veszi az író társadalmi helyzetét.

b. Gyűjtemény: Minden nap - a szerző értékeli az interperszonális kapcsolatokat. Az egész gyűjtemény az emberiség ünnepének hangzik. A szerző arra a következtetésre jut, hogy az élet értelmét veszti, ha az ember egyedül marad. A költő meg van győződve arról, hogy elveszett az a nap, amelyen nem találkozunk jó emberrel.

b. Gyűjtemény: Legyőzte bánatát - a háború alatt keletkezett, a versek első pillantásra pesszimistának tűnnek, a szerző pedig érzéketlennek tűnik. Az ember megvetésével, az emberektől való elhatárolódással és növény vagy állat preferálásával nyilvánul meg. De csak a háborút okozó emberektől távolodik el. Ez a humanizmus és a szeretet hozzáállása, valamint a szabadság vágya.
Pavol Horov
Zemplín költője.

b. Gyűjtemény: Áruló alsó vizek - szimpatizál a szuperrealizmussal. A személyes tragédiát összeköti az akkori problémákkal. Állást foglalt az ember és az egész emberiség nehéz sorsáról. Ennek 2. része van: 1. Mimosa - intim és természetes szövegek uralják
2. Végül az aktuális társadalmi eseményekkel foglalkozik

b. Gyűjtemény: Nioba, anyánk - ősi motívumot dolgozott fel. Nioba az anya (földanya, táj, otthon.) Szimbóluma. Nioba a görög mitológia egy alakja. Olyan nő, aki kigúnyolta az istennőt, mert nem született gyermeke. Az istennő 14 gyermeke halálával büntette meg a szeme láttára. Egy anya megőrül gyermekei halála miatt. A szerző szembeállította a gyűjteményt. Az életet okozó erőket szembeállítja a halál erőivel. Határozottan ellenzi azokat, akik a vérontást okozták. A háború előtt a gyermekkorhoz, a születéshez és az anyához kapcsolódó értékekben talál menedéket.
A gyűjtemény három részre oszlik: 1. rész: Nioba, édesanyánk - a balladizmus és a tragédia dominál benne
2. rész: A sírok feliratai - ábrázolta benne saját tapasztalatait, apja elvesztését az első világháborúban. Az uralkodó motívum az ólom és a sötétség.
3. rész: Vérrepedés - megjeleníti az ember érzelmi tapasztalatait és általánosan érvényes értékeit

b. Gyűjtemény: Visszatér - hasonló anyánk Nioba gyűjteményéhez. Olyan értékekben keres menedéket a háború előtt, mint a szülőhely, gyermekkor, anya. Zemplínt ábrázolja, és hangsúlyozza az emberi élet értelmét.
2 részből áll: 1. rész: Visszatérések - az önéletrajz elemei
2. rész: Zemplini variációk - Megvallja szeretetét szülő Zemplín iránt

b. Gyűjtemény: A nap felettünk - tematikusan feldolgozott természet. A szerző érzékeny megfigyelője a törvényeknek, jelenségeknek és azok lényegének. Gyermekjátékokat, mezőket, réteket jelenít meg. Bizonyságot tesz az emberről, az életről, az időről.

b. Gyűjtemény: Magas nyári ég - a hazatérés költészete, szülőföldjére. A vers dallamos. A versek bizonyosságot és a haza, a haza, az élet iránti szeretet vallomását hordozzák magukban. Képet ad Zemplínről és egyedi megjelenést kölcsönöz neki. A vers kijelentés az átalakulásokról, és gyermekkori emlékeket találunk benne. Retrospektívával mutat rá, hogy édesanyja nem mindig értett egyet a véleményével.

- Inspirációja édesanyja halála volt
- Az ember iránti vágy, az öngyőzelem.
- A régi és az új világ konfrontációja.
- Elgondolkodik azon, hogy az otthon mit jelent az ember számára.
- Leírja az ünnepet és a munkanapot.

KÖVETKEZTETÉS:
1. a háború alatt:
- a haza menedék és biztonság
- szülőföldje, Zemplín környezetében új erőre kap
- a haza összekapcsolódik az anyaképpel

2. a háború utáni időszakban
- Szlovákia szépségeiről, természetéről beszél
- rámutat az élet átalakulására