Pozsony, 2020. április 15. (HSP/Fotó: Képernyőkép: YouTube)

hallgasson

Egy szép tavaszon kívül ezek a furcsa koronavírus idők általában nem sok okot adnak az optimizmusra. Néha azonban találnak valamit, ami a szívnek tetszeni fog. Például egy dalt, amelyet sokan Szlovákiámnak, hazámnak neveznek. Most itt van egy új ruhában

A régi elszegényedett Szlovákia, én, apám háza című, méltóságteljes, klasszikusan teljes himnikus változatban szereplő dalt a KDH évekkel ezelőtt himnuszként használta.

Egy hónappal ezelőtt az eperjesi Hrdza csoport új verziójával sikert aratott, amikor a "Sviňa" film szerzői címadó dalként használták.

Ez a verzió is gyönyörű, az énekesnő csodálatos hangjának néha cigány felhangot adnak, ez egy első osztályú zenész robot. Kár, hogy egy depressziós film kontextusában, amelyben minden szlovák és nemzeti nevetséget lehet érezni, amelyet a film szerzői és közösségük emberei hagyományosan terjesztenek, ez a gyönyörű dal kínosan hangozhat. Egyébként a Hrdza csoport igazán nagyszerű, modern népzenét játszik a padlótól, nem marad le semmiben, például a fenomenális szentpétervári Otava Jo társaság mögött.

De most van egy másik gyönyörű változata a Slovensko moje, otčina moja dalnak. Az a gondolat, hogy most egy ilyen dalt bátorításra készítsen, a nemrégiben létrehozott Moje Slovensko civil egyesület. Martin Pechovský aktuális szövegével Szlovák Paradicsom címmel fiatal besztercebányai és környékbeli zenészek vették fel, hogy a koronavírus elleni küzdelem során egy kis optimizmust és örömet öntsenek szép hazánkból az emberek ereibe.

Miután meghallotta ezt a gyönyörű kompozíciót, sokan elgondolkodnak azon, vajon ez lehet-e az új szlovák himnusz. Nos, végül is - miért ne? Igaz, valakit zavarhat, hogy az ősi dal eredetileg Vårvindar Friska volt, és eredetileg valószínűleg svéd volt.

De érdekel ma valakit? Ki emlékszik ma például arra, hogy a mai német himnusz dallama, vagyis ugyanaz, amellyel Hitler csapatai Moszkvába vonultak, eredetileg Ausztria-Magyarország, vagyis a miénk (szlovák, cseh, magyar…) himnusza volt. Dédszüleink nem ismertek más nemzeti himnuszt, mint a császári himnuszt, amelyet egy pozsonyi (Rohrau faluból származó) Joseph Haydn alkotott a bécsi udvar számára.