szlovákiában

A szlovákok fogyasztják a legtöbb halat az elmúlt 10 évben

A halfogyasztás Szlovákiában 2018-ban és 2017-ben elérte az 5,5 kg/fő/év szintet, ami az elmúlt 10 év legmagasabb értéke, és megközelítőleg megegyezik a marhahús fogyasztásával. Az édesvízi hal azonban csak kevesebb, mint egy kilogramm, és évente fejenként körülbelül 0,35 kg-ot fedez le a szabadidős horgászok fogása. A halhús fogyasztásának ajánlott adagja 17 kg/fő évente.

Az édesvízi halak közül a ponty áll az első helyen Szlovákiában a fogyasztásban, amelyet a pisztráng követ. A fogyasztók kedvelik a csukát, a fogat, a harcsa, a lepényhalat, az amurt és a szürkét. Egyéb édesvízi halfajok, amelyeket a fogyasztónak lehetősége van megkóstolni, az afrikai harcsa, sügér, angolna, kárász, tarka harcsa. A tengeri halak közül a legnépszerűbb a lazac, a makréla, a hering, a különböző tőkehal- és tonhalfajok. A feldolgozott tengeri halak közül füstölt makréla és lazac, a pácolt halak közül főleg hering. Édesvízi halakból a fogyasztók főleg élő halat és hűtött halat vásárolnak, a tenger gyümölcseiből főleg fagyasztott filét, fagyasztott halat, filét, kész fagyasztott hal félkész terméket.

Portugália vezeti az EU-t. Az átlagos portugál évente 55,9 kg halat fogyaszt

A hal és a tenger gyümölcseinek fogyasztása az elmúlt ötven évben megduplázódott, ami a tengerek és óceánok halállományának drasztikus csökkenését eredményezte. Globális szinten a hal és a tenger gyümölcseinek fogyasztása évről évre növekszik, a halfehérje iránti kereslet pedig növekszik. Az Európai Bizottság rendelkezésre álló adatai szerint az EU-ban az egy főre jutó átlagos halfogyasztás 2015-ben 25,1 kg volt. A portugál emberek büszkélkedhetnek az EU-ban a legnagyobb halfogyasztással, évente fejenként 55,9 kg-ot fogyasztanak, őket követik a spanyolok 45,2 kg-ot, a franciák pedig 33,9 kg-ot. A szárazfölddel rendelkező országok közül a luxemburgi fogyasztja a legnagyobb halfogyasztást, évente 32 kg halat fogyaszt, majd az osztrákok 13,2 kg-ot fogyasztanak. A szlovákok így továbbra is az EU farkán vannak a halfogyasztásban.

Hogyan lehet felismerni a friss és minőségi halhúst?

A hal kiválasztásakor a fogyasztónak inkább a helyi termelésre kell összpontosítania, amely elsősorban a frissességet garantálja, ami az édesvízi halak esetében nagyon fontos tényező, és csak nagyon kicsi a szénlábnyoma a termelésben, összehasonlítva az asztalunkhoz szállított tengeri halakkal. különböző kontinenseken. A fogyasztónak tisztában kell lennie azzal is, hogy helyi termékek vásárlásával támogatja a helyi régió fejlődését és elősegíti a foglalkoztatást ezen a területen. A halhús összetétele megfelel a racionális táplálkozás követelményeinek, könnyen emészthető és ezért alkalmas étrendre. Friss édesvízi halaknál ritkán találkozunk üvegezésükkel. A mázat gyakran használják a tengeri halak feldolgozásánál, amelynek következtében több víz szabadul fel a húsból, ha megolvad. Ezekért a termékekért valójában feleslegesen fizetünk a szállított sós vízért. Az ilyen halak hőkezelése során a hús minőségét nagymértékben befolyásolja, különösen a sótartalom. Ezeknek a termékeknek a máztartalma 10% és 40% között mozog. Fiziológiai szempontból a halhús nem tartalmaz inakat és szalagokat a nagyállatok húsához képest, ezért sokkal emészthetőbb. Főleg A- és D-vitamint és különféle mikroelemeket is tartalmaz. További előny a könnyű és gyors hőkezelés.

A halak fagyás közben is elveszítik a minőségüket, és az összes hús közül a leggyorsabbak. A fogyasztó szempontjából a friss hal vásárlásakor ezért különös figyelmet kell fordítani a szemekre, a kopoltyúkra és az általános jellemző halszagra. A halak szeme a friss halakon domború és tiszta, a kopoltyúk mélyvörösek. Ha a hal idősebb, a szem zavaros és a kopoltyúk színe barna, az ilyen halakat kellemetlen szag is kíséri.

Mi a haltermelés közvetlen előnye az ország számára?

A tavak, a kis víztározók és a halgazdaságok nemcsak termelési, hanem nem termelési funkciókat is ellátnak az országban. Ezek a funkciók elsősorban a következőket tartalmazzák:

  • vízfelhalmozódás az országban
  • vízvisszatartás az országban (árvízvédelem)
  • rekreációs funkció
  • a felszíni víz minőségének javítása
  • a biodiverzitás támogatása

További információk a Született az EU-ban weboldalon találhatók: http://www.zrodene.eu

A Born in the EU projektről:

A Born in the EU projekt a Cseh Agrárkamara mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek támogatására szolgáló tájékoztató és oktatási projektje. A projekt célja a nagyközönség tájékoztatása az élelmiszertermelés minőségéről az Európai Unióban. A Born in the EU projekt öt fő élelmiszer-kategóriát ölel fel: hús és húskészítmények, tej és tejtermékek, gyümölcs és zöldség, olaj és végül, de nem utolsósorban a bor. A kommunikációs tevékenységek a cseh és a szlovák fogyasztókat célozzák meg. A program tartalmazza a televízióban, a sajtóban, az interneten és a közösségi hálózatokon megjelenő hirdetéseket, valamint részvételt a Země živitelka vásáron, oktatási kirándulásokat tanyákra a középiskolák számára és tájékoztató rendezvényeket közvetlenül az iskolákban. A Született az EU-ban projektet 70% -ban pénzügyileg támogatta az Európai Unió.

E-mailben áttekintheti a legfrissebb híreket, az új trendeket és az ízletes recepteket.

Kérjük, olvassa el az adatvédelmi irányelveket és a sütik használatát, mielőtt megadná e-mail címét. Bármikor visszavonhatja előfizetését.