szlovákiában

Az élelmiszer-pazarlás kérdése ma sokszor visszhangzik az országban. Az ezzel kapcsolatos helyzet siralmas, és a kormányzati körök kezdik ezt felismerni. A számok tonnában vannak, és Szlovákia sem kivétel. Míg a világon emberek milliói éheznek, évente hihetetlenül 600 000 tonnát dobunk ki.

Az egyik alapvető kérdés, amelyet sokan felteszünk magunknak, hogy hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe. Több százezer tonna élelmiszer, amelyet egy olyan kis ország dobott el, mint Szlovákia, túl sok. Milyen magasságokban mozognak más, nagyobb államok, ebben az esetben még félni is elképzelni kell.

Az európai átlag ebben a tekintetben évi 173 kilogramm/fő volt. Mondhatnád, hogy jobbak vagyunk ebben, de ez egyáltalán nem igaz. Azon a kontinensen belül, ahol élünk, a szánalmas 8. helyen vagyunk. Ebben az esetben meg kell próbálnunk a lehető legtávolabb lenni az első lépcsőtől.

A bonyolult élelmiszer-labirintusba azonban gyakran olyan kedvezmények vezetnek be minket, amelyek a szupermarketek minden polcáról, de a kisebb üzletekből is ránk kiabálnak. Az élelmiszer jobb áron történő beszerzésének víziójával többet vásárolunk, mint amennyit fel tudunk érteni, és így gyakran a fel nem használt élelmiszerek kerülnek a kosárba. Elég lenne, ha csak azt vásárolnánk, amit valójában fogyasztunk.

De mi történik az élelmiszerekkel az üzletekben, amelyeket senki sem vásárol, és az eltarthatóságuk könyörtelenül véget ér? Franciaországban olyan rendszert alakítottak ki, amely teret enged azoknak az élelmiszereknek, amelyek emiatt a boltban már nem értékesíthetők a vásárlóknak.

Három évvel ezelőtt tettek egy nagy lépést, megtiltva az élelmiszerláncok 400 négyzetméter feletti kidobását. A törvény értelmében ezek az eladók kötelesek átadni a termékeket jótékonysági szervezeteknek vagy más szervezeteknek, amelyek az emberek megsegítésére összpontosítanak. Megsértése esetén végzetes pénzbírság fenyeget.