Korának filmközönségét felvillanyozta, mint egy orrú Cyrano, egy zömök Obelix vagy egy emigráns Georges a Zöld Kártyában. Gérard Depardieu francia színész nem tagadja a tehetséget és az óriási szorgalmat. A hetvenes éveiben, amelyet december 27-én, csütörtökön ünnepel, több mint 200 filmet készített, köztük számos díjat.

Ugyanakkor provokálja az alkoholos befolyásoltság vezetését, az orosz állampolgárság elfogadását, Vlagyimir Putyin orosz elnök dicséretét vagy az alacsonyabb adók miatt Franciaországból való kiköltözést. Depardieu 2012 végén úgy döntött, hogy elhagyja szülőföldjét a gazdagok magas adói miatt.

Orosz útlevelet is kapott, hivatalosan az orosz kultúrához való hozzájárulásáért, amikor például Rasputint ábrázolta a 2013-as azonos nevű filmben. És jelentősen dicséri Oroszországot. A Krímben 2014-ben történt orosz annektálás támogatásával annyira feldühítette az ukrán hatóságokat, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető emberek ukrán feketelistájára került.

gérard

Gérard Depardieu Vlagyimir Putyinnal

1998-ban Depardieu a választások előtt más filmsztárokkal együtt jött Szlovákiába, hogy támogassa a vitatott vezetőt, Vladimír Mečiart. Borát ebbe az országba akarta exportálni, amelyet termesztett és előállított. A világmozi egykori sajátos nemi szimbólumának önreflexiója azonban nem hiányzik. A MetroNews francia napilapnak adott legutóbbi interjúban elismerte, hogy sok hibája van és ostobaságokat követ el.

Filmdicsőség már a nyolcvanas években

A film hírnevét az 1980-as években már Depardei hozta el az Utolsó mérő, a Rendőrség, a Jean által Floretta vagy a Cyran de Bergerac szerepéért, amelyekért megkapta első Oscar-jelölését.

A zöld kártya (1990) vígjátékkal kúszott be az amerikai közönségbe, majd számos játékfilmben szerepelt, például 1492: A paradicsom meghódítása (1992), Kenneth Branagh Hamletje (1996), A vasmaszkember (1998) és Pi és élete (2012). Hatalmas testének gall érzékiségével és jellegzetes fallikus orrával sikeresen versenyezhetett egy gyönyörű hollywoodi szexszimbólummal.

Gérard Depardieu Obelix szerepében

Depardieu összehasonlítja magát egy megszelídítetlen állattal. A színjátszásból azonban bármi lehet - lehet ügyetlen majom, fenyegető Hulk, szerető, hős, tolvaj, pap, meleg és jó apa.

Engedelmes gyermek? Hol

1948 december 27-én látta meg a napvilágot Chateauroux kisváros zord környezetében, mint egy szegény írástudatlan vízvezeték-szerelő fia. Tizenkét évesen elmenekült az iskolából, és apró lopásokkal, csempészéssel és csatákkal foglalkozott. Egy ideig börtönben töltött, végül egy párizsi barát elkezdett fizetni Párizsban a színjátszásért. Makacs szorgalmat és meglepő tehetséget mutatott.

A huligánok szerepével kezdett, hajthatatlan arckifejezéssel. A Buzica (1974) című filmben kapott lehetőséget. Két botrány és egy fodrász szerelmi háromszögéről készült botrányos film újfajta filmhősnek adott életet és tette híressé.

Fokozatosan azonban sikerült meggyőznie a filmben, hogy nemcsak visszataszító lehet, hanem szelíd, kétségbeesett és lelkesen szerető is. François Truffaut rendező gyönyörű romantikus szerepeket adott neki az utolsó méterben (1980) és a szomszéd nőben (1981).

A forgatás néhányszor Csehországba is vitte - 1998 novemberében Karlovy Vary-ban televíziós sorozatot forgatott Honoré de Balzak íróról, egy évvel később a bedeni sorozatban dolgozott Pilsenben. 2012 márciusában pedig ismét a Pilsen melletti chotěšovi kolostorban készített új filmet Viktor Hugo Az ember, aki nevet című regénye alapján.

Gérard Depardieu és Romain Morelli A nevető ember című filmben

Wild Gege évekig együtt élt Elisabeth Guignot színésznővel. 1970-ben vette feleségül, és 26 év után szakítottak, van egy lányuk, Julia, aki szintén színésznő, és egy fia Guillaume, aki 2008 októberében halt meg. Gérard szintén Carole Bouquet francia színésznőnél lakott. Következő lánya, Roxanne 1992 januárjában született, édesanyja szenegáli modell és színésznő, Karine Syllas.