A terheket törvény szabályozza a 151n. A Polgári Törvénykönyvről: „A terhek korlátozzák az ingatlantulajdonost valaki más javára azzal, hogy köteles valamit elszenvedni, valamitől tartózkodni vagy tenni. A szolgalomnak megfelelő jogok vagy egy ingatlan tulajdonjogához kapcsolódnak, vagy egy személyhez tartoznak. "
Micsoda teher
A terhek általános meghatározásából egyértelműen kiderül, hogy a törvény nem határozza meg pontosan a konkrét terheket. A szolgalom leggyakrabban használt formái magukban foglalják az ingatlan élethosszig tartó használatának jogát, a föld keresztezésének vagy áthaladásának jogát, vagy a mérnöki hálózat tárolásának jogát.
Meg kell különböztetni felelős személy a szolgalom, a felhatalmazott személy a szolgalomtól. A szolgaléttel terhelt ingatlan tulajdonosa köteles. Kedvezményezett az, akinek a második ingatlanja van, amelynek javára a szolgalom létesült (egy bizonyos ingatlan tulajdonjogához kapcsolódó szolgalom), vagy az a személy, akinek a javára a szolgalom létesült (egy adott személy vagy személyek).
Ingatlanszerzés esetén figyelembe kell venni - maga az ingatlan állapota mellett - az esetleges terheket is. Ez a tény nemcsak gyakorlati szempontból elengedhetetlen (van-e valakinek joga átlépni a földet?), Hanem jogi szempontból is. A szolgalom joga, nem kötelessége a hitelezőnek. Bár a vásárláskor gyakorlatilag nem kell használnia, később elkezdheti élni a jogával. Végül, de nem utolsósorban a szolgalom negatív hatással van az ingatlanok piaci értékére.
Szolgáltatásként merülnek fel
A terhek írásban, végrendelet alapján, az örökösök megegyezésével vagy bíróság (vagy illetékes hatóság) határozatával merülnek fel. Nem kizárt, hogy kitartással szerezzük meg a szolgaságot.
Az anyagi valósághoz való jog felmerüléséhez szükség van a szolgalom letétbe helyezésére az ingatlan kataszterben. A terhek óhatatlanul megjelennek a tulajdoni lap kivonatán is.
A szolgalmi jogokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
A konkrét jogokat és kötelezettségeket lehetőleg az ügyfél és a kedvezményezett közötti megállapodás alapján határozzák meg. Ha ezekről nem állapodtak meg, vagy a szolgalmi jogot másként állapították meg, akkor a vagyon használatából származó jogosult ésszerű költségeket köteles viselni annak karbantartásáért és javításáért. A felhasználás intenzitása szerint ezeket a költségeket az együttes felhasználás mértéke szerint osztják el a kedvezményezett és az ügyfél között.
Teherként eltűnnek
A terhelés megszűnik, ha a bíróság vagy az illetékes hatóság úgy dönt. Az alkotáshoz hasonlóan a teher írásbeli szerződéssel is felmondható.
A megterhelés akkor is megszűnik, ha olyan állandó változások következnek be, amelyek miatt a dolog már nem tudja szolgálni a jogosult igényeit, vagy ingatlanának kedvezőbb felhasználását. Ez nem vonatkozik a megterhelésből eredő jog gyakorlásának ideiglenes lehetetlenségére.
A bíróság ésszerű kártérítésért megszüntetheti vagy korlátozhatja a terheket, ha a körülmények megváltoztak a teher keletkezése óta, és a teher és a kedvezményezett haszna között durva eltérés merül fel. Ha az anyagi megfontolás nem lenne lehetséges, ill. nem lenne igazságos ragaszkodni a természetbeni teljesítéshez, ehelyett a bíróság dönthet a vagyoni teljesítésről.
Ha a terhelés egy bizonyos személyre tartozik, akkor a terhelés halála után is eltűnik.
Viták a szolgalom miatt
Az adott kérdésen belül a gyakorlatban gyakran merülnek fel viták a szolgalom meglétének megkérdőjelezése során, olyan esetekben, amikor az ügyfélnek megvan a szándéka a szolgalom törlésére, a szolgalmi jog gyakorlása során megsértik vagy visszaélnek a jogosult jogával, és is.
Abban az esetben, ha a vita fenyeget, vagy már fennáll, a legtöbb esetben megállapodással lehet rendezni. Ha a másik fél nem kommunikál, vagy nem hajlandó maga megoldani a vitát, lehetőség van mediációt javasolni a viták peren kívüli rendezésének módjaként egy harmadik, független és pártatlan személy - közvetítő - részvételével.
Ha az ügyfél nem válaszol a közvetítési javaslatra, vagy nem lehet közvetlenül ilyen javaslatot benyújtani, akkor lehetősége van kapcsolatba lépni a közvetítővel azzal a kéréssel, hogy közvetítési felhívást küldjön az ügyfélnek. Ilyen esetben a mediátor közvetlenül a partnerhez fordul, és a mediációhoz való kölcsönös beleegyezés esetén megtárgyalja a mediáció megkezdéséről szóló megállapodás feltételeit. Ha nem ért egyet a közvetítéssel, vagy nem válaszol a közvetítő kérésére, a közvetítő jelentést készít a bíróságon kívüli egyezség kísérletéről.