absztrakt

A CÉL: Vizsgálja meg az alkalmazott módszereket, valamint az Európában a túlsúlyról és az elhízásról szóló rendelkezésre álló publikációk eredményeit és következtetéseit.

FELMÉRÉSEK: Ez a cikk két publikált publikációt hasonlít össze a túlsúlyos gyermekek és serdülők és az elhízás prevalenciájával kapcsolatban Európában. Az első dokumentum 2003 novemberében jelent meg, és 20 korábban elvégzett felmérésen alapult, 1992 és 2001 között. A második dokumentum 2004 januárjában jelent meg, és a WHO "Egészségügyi magatartás az iskolás gyermekeknél" felmérésén alapult. adatok 1997-1998-ban 9 hónapon belül. A magasság és a súly opcionális kérdésekként szerepelt, és 13 európai ország, Izrael és az Egyesült Államok vett részt rajta.

Mód: Testtömeg-indexet (BMI) használtak mindkét dokumentumban. Az első tanulmányban a mért BMI-t használtuk, és a túlsúly prevalenciáját az IOTF cut-off pontjaival számoltuk ki. Egy másik cikkben a túlsúly és az elhízás prevalenciáját az önállóan jelentett magasság és súly alapján számították ki egy belső vizsgálati referencia-standard alkalmazásával.

AZ EREDMÉNYEK: Az első dokumentum megállapította az észak-déli túlsúly trendjét Európában, a második pedig a túlsúly egyenletesebb eloszlását az európai gyermekek körében. Így a túlsúly jelentősen megnőtt mindkét nemben a 13 éves áldozatok körében Finnországban, Írországban és Görögországban, valamint a portugál lányok körében. A 15 évesek közül a túlsúly elterjedtsége jelentősen megnőtt a görög fiúk, valamint a dán és a portugál lányok körében. Éppen ellenkezőleg, Litvániában szignifikánsan alacsony volt a túlsúly előfordulása mindkét korcsoportban és mindkét nemnél.

KÖVETKEZTETÉS: Két publikált munka eredményeinek kritikai áttekintése azt mutatja, hogy az adatgyűjtés éve, a releváns statisztikák módszerei és felhasználása döntő fontosságú a túlsúly előfordulására vonatkozó összehasonlító epidemiológiai felmérések lezárása szempontjából.

A túlsúly és az elhízás a tinédzserek körében nagyon fontos, mert a túlsúlyos tizenévesek többsége felnőttkorban túlsúlyos. A szakirodalom azt mutatja, hogy 10 vagy annál több országban nincs sok publikált mű a gyermekkori elhízásról. A mai napig csak két cikk jelent meg a gyermekek túlsúlyának és elhízásának elterjedtségéről Európában legalább 10 országban, beleértve az északi, középső, déli, keleti és nyugati országokat is. Mindkét tanulmány a közelmúltban jelent meg. 1, 2 cikket publikáltak a Lobstein és Frelut 1 tanulmányokban (Lobstein Paper/IOTF) és Lissau, Overpeck, Ruan, Due, Holstein, Hediger és az egészségügyi viselkedés az iskolai gyermekkori elhízás munkacsoportban (Lissau/HBSC tanulmány).,

E két dokumentum következtetéseinek elolvasása egészen más képet ad az európai helyzetről. Az első tanulmány észak-déli túlsúly tendenciákat talált Európában1, míg a második a túlsúly egyenletesebb eloszlását találta az európai gyermekekben. 2

E dokumentum következtetése 2 azt mutatta, hogy a túlsúly jelentősen megnőtt mindkét nem 13 éves áldozatai között Finnországban, Írországban és Görögországban, valamint a portugál lányok körében. A 15 évesek körében a túlsúly elterjedtsége jelentősen megnőtt a görög fiúk, valamint a dán és a portugál lányok körében. Ezzel szemben Litvániában mindkét nemnél szignifikánsan alacsony volt a túlsúly előfordulása mind a 13, mind a 15 éves korcsoportban. 2

Lényegében a túlsúly és az elhízás prevalenciájáról szóló jelentések egyedi keresztmetszeti vagy ismételt keresztmetszeti vizsgálatokon alapulnak. Egy keresztmetszeti adatkészletből megismerhetünk egy bizonyos eredmény prevalenciáját. Ismételt keresztmetszeti vizsgálatokból megvizsgálhatjuk a prevalencia időbeli változását.

A felnőttek között egyetértés van a túlsúly és az elhízás meghatározásában. 3 A 25 kg/m2 vagy annál nagyobb testtömeg-index (BMI) túlsúlyt jelent. A 30 kg/m2 vagy azt meghaladó BMI az elhízás kategóriába tartozik. A gyermekek és serdülők túlsúlyának és elhízásának nincs egyeztetett meghatározása. Gyermekeknél a BMI születésétől 1 éves korig növekszik. Ezután a BMI 5-9 éves korig csökken. Azt az életkort nevezzük, amikor a BMI növekedni kezd Az adipozitás visszapattan. Ezért szükség van életkor- és nemspecifikus BMI-korlátokra a 17 év alatti gyermekek és serdülők számára.

Ennek a problémának a leküzdésére a gyermekkori elhízással foglalkozó nemzetközi munkacsoport (IOTF) kiadott egy dokumentumot, amelynek BMI-korlátja az életkor és a nem. A szinteket két európai ország (Egyesült Királyság és Hollandia), két ázsiai (Hong Kong és Szingapúr), Brazília és az Egyesült Államok gyermekek mért magassága és súlya alapján határozták meg a korábbi felmérések során.

Ennek a munkának az volt a célja, hogy összehasonlítsa azokat a módszereket, eredményeket és következtetéseket, amelyeket két korábban publikált cikk ismertet a gyermekkori túlsúlyról Európában, legalább 10 országban.

Anyagok és metódusok

Az adatokat Lobstein tanulmányából közzétett hozzászólások válogatásával, valamint a gyermekkori elhízással foglalkozó európai csoport és az EASO gyermekkori elhízással foglalkozó munkacsoportjának tagjainak küldött levelekkel és e-mailekkel gyűjtötték. 1 A Lissau 2 adatai a WHO "Egészségügyi magatartás az iskolás gyermekeknél" felméréséből származnak. 6 Az 1. táblázat felsorolja a két dokumentumban szereplő országokat és a minta nagyságát. 1, 2

Asztal teljes méretben

Két rendelkezésre álló dokumentum összehasonlítása

Nehéz összehasonlítani a különböző dokumentumokból származó gyermekek és serdülők túlsúly és elhízás gyakoriságának eredményeit. Annak érdekében, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek, sok szempontból hasonlóaknak kell lenniük: ugyanabban az évben a nemzeti képviselőnek van egy bizonyos mintamérete, és összehasonlítható korcsoport és nem tekintetében, véletlenszerű kiválasztással. Ugyanolyan típusú antropometriai adatokat (BMI, pondereal index, derékbőség, bőrráncok), valamint a túlsúly és az elhízás definícióit (kritériumok, cut-off pont, referenciapopuláció) kell használniuk, a fentiek szerint. 7, 8

A két vizsgálat eredményei összehasonlíthatók-e vagy sem? Végigmegyek a felsorolt ​​különféle témákon.

Az újságban szereplő nemzetiségek: A Lobstein/IOTF tanulmány 20 európai országot, a Lissau/HBSC könyv pedig 13 európai országot tartalmaz (plusz két nem Európán kívüli országot: Izraelt és az USA-t).

A felmérés éve: A Lobstein/IOTF tanulmányban a felméréseket 1992 és 2001 között végezték - 9 éves periódus alatt. A Lissau/HBSC papíron bemutatott adatokat az 1997/98-as HBSC felméréshez gyűjtötték 9 hónapos időtartam alatt.

Reprezentativitás és a minta nagysága: A Lobstein-tanulmányban az adatok többsége Horvátországtól és Görögországtól eltérő országokból származott. A HBSC vizsgálatban lehetőség szerint nemzeti képviselőként nemzeti felméréseket végeztek. A regionális képviselők csak flamand Belgium és Franciaország adatai voltak. 6 Mindkét dokumentum legalább 1000 gyermek mintaméretén alapul, kivéve Máltát, Svájcot (IOTF) és Írországot (HBSC).

Életkor: A Lissau-levélben csak a 13 vagy 15 éves gyermekek adatait szerepeltették (a 12 éves és fiatalabb, 14 és 16 éves tanulókat kizárták). A Lobstein-vizsgálat során az adatokat két csoportra osztották: 7-11 éves vagy 14-17 éves gyermekek (más korcsoportokat kizártak).

Nem: Mindkét nem szerepel mindkét cikkben.

Antropometriai adatok: Mindkét tanulmány a BMI-t használja a zsír mérésére. Csak a mért magasságot és súlyt használják a Lobstein/IOTF papírban, míg a HBSC vizsgálat során felhasznált adatok önmaguk által megadott magasság és súly.

Célpont: A Lobstein/IOTF papír IOTF-határértéket használ két európai és négy tengerentúli ország alapján. A Lissau/HBSC tanulmány belső tanulmányi referencia-szabványt 2 használ, 13 európai ország (plusz Izrael és az USA) adatain alapulva.

Súlycsoportok: A Lobstein/IOTF papír csak a túlsúly, míg a Lissau/HBSC a túlsúly és az elhízás adatait mutatja be.

Az eredmények bemutatása: Az IOTF dokumentumban a nem és az életkor összeomlott; tehát egy vagy két szám jelenik meg az országra vonatkozóan: egy 7-11 éves és egy 14-17 éves korra. A Lissau/HBSC tanulmány országonként nyolc számadatot mutat be, a túlsúly és az elhízás prevalenciáját, az életkorot (13 vagy 15 év) és a nemet.

Statisztika: A Lobstein/IOTF cikkben nincsenek megbízhatósági intervallumok. Lissau/HBSC tanulmányban a prevalenciák 95% -os konfidenciaintervallumát számítják ki; ezért fel lehet mérni, hogy az adatok jelentősen különböznek-e egymástól vagy sem.

Következtetések: Lobstein és Frelut 1 arra a következtetésre jutottak, hogy Európában észak-déli irányzat figyelhető meg megfelelő statisztikai jelentőségű tesztek nélkül. Lissau és mtsai tanulmányának következtetése. Az, hogy a túlsúly jelentősen elterjedt Görögországban, Írországban és Finnországban mindkét nemnél, valamint a dán (15 éves) és a portugál lányoknál (13 és 15 évesek), és hogy a prevalencia lényegesen magasabb. alacsonyabb Litvániában; ez 95% -os konfidencia intervallumokkal számított prevalencián alapul.

az eredmény

A felmérés éve: Drámai különbség van a két dokumentum között. A Lobstein/IOTF vizsgálat adatai 9 év alatt gyűjtött felmérésekből származnak, míg Lissau/HBSC papíron 9 hónapos időszak alatt gyűjtötték az adatokat.

Reprezentativitás és mintaméret: Mindkét dokumentum főként megfelelő méretű nemzeti mintákon alapul. A lapok ebben a tekintetben nem különböznek egymástól.

Kor: Lobstein/IOTF papíradatok két csoport, 7-11 és 14-17 éves eredményeit mutatják be. Más korosztályokat kizártunk. A Lissau/HBSC papíron csak 13 vagy 15 év adatait vették fel.

Nem: Mindkét cikk mindkét nem adatait tartalmazza. A Lobstein/IOTF tanulmányban nem használnak nemekre jellemző adatokat, ahogyan azokat a Lissau/HBSC tanulmányban használták.

Antropometriai adatok: A Lobstein/IOTF papírban használt mért magasságot és súlyt előnyben részesítjük a tényleges magassággal és tömeggel szemben, ahogyan azt Lissau/HBSC papírban használjuk.

Vágási pont: A Lobstein/IOTF papír az eddigi legszélesebb körben alkalmazott globális módszert használja a túlsúly globális elterjedtségének becslésére, nevezetesen az IOTF Threshold 5 értékét két európai és négy tengerentúli ország (Szingapúr, Hong Kong, Brazília és az Egyesült Államok) alapján. ). A Lissau/HBSC tanulmány egy belső tanulmányi referencia-szabványt használ, amelyet kifejezetten egy WHO együttműködési felmérés adatainak összehasonlítására fejlesztettek ki 13 európai ország (plusz Izrael és az Egyesült Államok) adatai alapján.

Súlycsoportok: A Lobstein/IOTF papír csak a túlsúly, míg a Lissau/HBSC papír a túlsúly és az elhízás adatait mutatja be.

Az eredmények bemutatása: Az IOTF dokumentumban a nem és az életkor összeomlott; ezért egy országra vonatkozóan legfeljebb két számot adnak meg: 7-11 és 14-17 évre. A HBSC/Lissau újság nyolc számot mutat be az ország elterjedtségéről, a túlsúlyról és az elhízásról (13 vagy 15 év) és a nemekről. A 2. táblázat összehasonlítja az adatok bemutatásának módját a két dokumentumban.

Asztal teljes méretben

Statisztika: A Lobstein/IOTF vizsgálatban a prevalencia adatait releváns statisztikák nélkül mutatták be. Epidemiológiai statisztikákat (a prevalencia 95% -os konfidenciaintervallumait) gyakran alkalmaznak Lissau/HBSC papíron annak megállapítására, hogy az adatok jelentősen különböznek-e egymástól.

Eredmények: Két európai térkép alapján (az egyik 7-11 éves, a másik a 14-17 éves gyermekek számára készült) Lobstein és Frelut országonként egy számot mutatott. Ez alapján Lobstein és Frelut arra a következtetésre jutottak, hogy Európában észak-déli tendencia figyelhető meg a túlsúly elterjedtségében. Lissau és munkatársai cikkének 3. táblázatából. Látható, hogy a túlsúly jelentősen megnőtt mindkét nemű 13 éves korosztályban Finnországban (fiúk: 19, 4 (15, 5-23, 3); lányok: 22, 6 (18, 8-26, 3)), Görögország (fiúk: 28, 7 (24, 8–32, 6); lányok: 18, 9 (15, 1–22, 6)), Írország (fiúk: 24, 7 (18, 5–30, 8), lányok 21, 4 (15, 2–27, 6) és Portugália (lányok: 22, 8 (16, 1–29, 6)). )). 15 éves korában a prevalencia szignifikánsan nőtt a görög fiúk (28, 9 (24, 5–33, 3) és a dán (18, 2 (15, 1–21, 4) és portugál lányok (20, 8 ( 18, 0 –23, 6)) (Lissau és mtsai 2 összes adata) (1a – d. Ábra).

Asztal teljes méretben

túlsúly

Túlsúly és elhízás serdülőkorban hatból (az összes adat Lissau és mtsai 2-től származik) európai országok és az Egyesült Államok.

Teljes méretű kép

Következtetések: A Lobstein/IOTF tanulmány észak-déli trendre vonatkozó következtetését megfelelő statisztikai szignifikancia-teszt nélkül végzik el. A Lissau/HBSC dokumentumban szereplő következtetés, miszerint Görögországban, Írországban, Finnországban, Dániában és Portugáliában a túlsúly szignifikánsan elterjedt bizonyos kor- és nemcsoportokban, 95% -os konfidencia intervallummal számított prevalencián alapul (1a - d. Ábra).

A két dokumentum összehasonlítható adatai: Mindkét hozzászólás számos európai országra kiterjed. Mindkét dokumentumban és az egyes államok reprezentatív mintái alapján csak hat ország képviselteti magát. Ezek a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Szlovákia és Svédország. Ezen adatok között szerepelnek a 3. táblázat mindkét cikkében szereplő serdülők adatai Csehország, Dánia, Németország és Görögország esetében. Mivel a korcsoport és a tanulmányi év különbözik, az adatokat nem lehet közvetlenül összehasonlítani.

vita

Mindkét rendelkezésre álló dokumentum jó kiindulópont a túlsúly prevalenciájára vonatkozó adatok összehasonlításához Európában. Felnőtteknél a túlsúlyról és az elhízásról sokkal szisztematikusabban végeznek adatokat a WHO MONICA tanulmányainak részeként. E tanulmányok nemrégiben készült dokumentuma azt mutatja, hogy a BMI és a túlsúly prevalenciája (BMI> vagy = 25 kg/m2) gyakorlatilag minden nyugat-európai országban növekedett, míg Közép- és Kelet-Európában csökkenő BMI-trendeket figyeltek meg. országok. 9.

Számos tanulmány kimutatta a gyermekkori elhízás jelentős növekedését az európai gyermekek és serdülők körében. 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16. Ezért fontos lehet a referencia görbék fagyasztása a korábban ajánlottak szerint. 17 Ezért nem ajánlott összehasonlítani a 9 év alatt gyűjtött túlsúly prevalenciáját. Ezenkívül a fiatal férfiak körében az elhízás (BMI 30 felett) elterjedtsége Dániában a 16–24 éves férfiak körében hétszeresére nőtt 1987 és 2000 között 18.

Nemzetek: Az érintett nemzetek közül csak néhány tanulmány rendelkezik országos reprezentatív adatokkal mindkét dokumentumban. Ezek a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország és Svédország.

A felmérés éve: A felmérés éve kritikus, ha más dokumentumokból tudhatjuk a járvány előfordulását gyermekeknél és serdülőknél. 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 Ezért valóban kérdéses összehasonlítani azokat az adatokat, amelyeket olyan nagy időintervallummal gyűjtöttünk, mint a Lobstein/IOTF cikkben.

Reprezentativitás és a minta nagysága: A dolgozatok ebben a tekintetben nem különböznek egymástól.

Kor: Mindkét dokumentumból nincsenek közvetlenül összehasonlítható adatok.

Nem: Mindkét nemből származnak adatok mindkét dokumentumban.

Antropometriai adatok: Mindkét tanulmány BMI-t használt a zsír mérésére. A Lobstein/IOTF papírban csak a mért magasságot és súlyt használják, míg a HBSC vizsgálat a külön megadott magasságot és súlyt használja. 2, 19 Köztudott, hogy a mért magasságot és súlyt részesítik előnyben a tényleges adatokkal szemben. Saját magasságukkal és súlyukkal az a probléma, hogy az elhízott emberek általában alábecsülik a súlyukat. További probléma, hogy a serdülő nem biztos, hogy tisztában van jelenlegi magasságával és súlyával, amely ebben a korban jelentősen megváltozik. Ezt a problémát a Lissau/HBSC cikk tovább tárgyalja. 2

Vágási pont: Mivel a túlsúly és az elhízás prevalenciája a HBSC felmérésben az ön által megadott magasságon és súlyon alapul, az IOTF cut-off pontjainak használata alábecsülheti az elhízás prevalenciáját. A Lissau/HBSC vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a túlsúly és az elhízás prevalenciája mindkét korcsoportban és mindkét nemnél jelentősen megnőtt az Egyesült Államokban. 2 Ezért egyértelmű, hogy az Egyesült Államok referenciagörbéje nem használható európai gyermekek esetében. 20 Ezért javasoljuk, hogy ne használja a WHO által az amerikai gyermekek alapján korábban ajánlott referenciákat. 20

Súlycsoportok: A Lobstein/IOTF papír csak a túlsúly, míg a Lissau/HBSC papír a túlsúly és az elhízás adatait mutatja be. A túlsúlyra és az elhízásra vonatkozó adatok egyaránt fontosak.

Zsírmérés: Mindkét tanulmány a BMI-t használja a túlsúly (és az elhízás) felmérésére. A papírok tehát e tekintetben megegyeznek.

Az eredmények bemutatása: A Lobstein/IOTF tanulmányban az eredményeket Európa térképeivel mutatjuk be, országonként egy számmal. A Lissau/HBSC tanulmányban az eredményeket nyolc országonkénti adatokkal mutatják be, a túlsúlyról és az elhízásról, az életkorról (13 vagy 15 év), és hagyományosan több tudományos információt szolgáltattak.

Statisztika: A konfidencia intervallumok nélküli vagy hasonló prevalenciaértékeket nem gyakran figyelik meg, mint a Lobstein/IOTF vizsgálatban. Lissau/HBSC tanulmányában gyakran használják az epidemiológiai statisztikákat (95% -os megbízhatósági intervallumokat alkalmazva) annak felmérésére, hogy az adatok jelentősen eltérnek-e egymástól. Az epidemiológiai statisztikák általában szükségesek egy nemzetközi folyóiratban megjelent publikáció megszerzéséhez.

Az eredmények bemutatása: Egy 7-11 és 14-17 év közötti országonként egy számmal ellátott európai térkép alapján Lobstein és Frelut arra a következtetésre jutottak, hogy észak-dél irányú tendencia mutatkozik a túlsúly elterjedtségében. A Lissau/HBSC újság egyenletesebb terjesztést mutat Európában.

Következtetések: A Lobstein/IOTF tanulmány észak-déli trendre vonatkozó következtetése megfelelő statisztikai szignifikancia-teszt nélkül történik. A Lissau/HBSC dokumentumban levont következtetés, miszerint a túlsúly jelentősen előfordul Görögországban, Írországban, Írországban, Finnországban, Dániában és Portugáliában meghatározott életkor- és nemcsoportokban, Litvániában pedig lényegesen alacsonyabb, 95% -os konfidencia intervallummal számított prevalencián alapul (1a. Ábra) ). -d).

következtetés

E munka következtetése az, hogy ebben a két dokumentumban számos fontos epidemiológiai jellemző tekintetében jelentős különbségek vannak. A Lobstein/IOTF papír fő szempontja, hogy a túlsúly előfordulása a mért magasságon és súlyon alapul, és belső beállított határértéket használ. A fő hiányosság az adatgyűjtés legfeljebb 9 éves időeltéréssel, és az eredményeket megfelelő statisztikák nélkül mutatják be. A Lissau/HBSC dokumentum fő szempontja, hogy az adatokat 9 hónapon belül minden országban azonos módon gyűjtsék össze, és hogy a helyes statisztikákat használják. Ezenkívül egy másik szempont egy tanulmányi referencia-szabvány alkalmazása, amely főként európai adatokon alapul. A fő gyengeség az, hogy az adatokat külön jelentik. Ezt azonban főként a tanulmány referencia standardjának alkalmazásával lehet leküzdeni.