Új kutatások szerint az emberek olyan génekkel születnek, amelyek eltérően viselkednek attól függően, hogy édesanyjuktól vagy apjuktól örökölték-e őket.
További vizsgálatok után rendkívül meglepő következtetésre jutottak utódaik intelligencia képességeinek öröklődésével kapcsolatban.
Megállapították, hogy a tőlük örökölt gének felelősek főleg gyermekeik intelligenciájáért anya.
A tudósok évek óta tudják, hogy az intelligencia öröklődő tulajdonság. A mai napig azonban azt gondolták, hogy az intelligenciát apától és anyától egyaránt örökölte.
Számos jelenlegi tanulmány azonban nem erősítette meg ezt a feltételezést. Éppen ellenkezőleg, bebizonyították, hogy a gyerekek az anyától kapják az intelligenciát.
Miért örökli meg az intelligenciát főleg az anyától
Ennek a jelenségnek az az oka, hogy az intelligenciáért felelős gének az X kromoszómán helyezkednek el (az anyáknak legfeljebb 2, az apáknak csak 1).
A német Ulmi Egyetem kutatói azt találták, hogy sok gén, különösen azok, amelyek felelősek a kognitív képességekért, az X kromoszómákon találhatók.
Az eredményeket megerősítő hasonló vizsgálatot végeztek a Glasgow Orvostudományi Kutató Intézet kutatói.
1994-ben a kutatók 12 686 14 és 22 év közötti fiatal felmérését végezték. Számos tényezőt vettek figyelembe, például a gyermek IQ-ját, faját, végzettségét és társadalmi-gazdasági helyzetét.
A következtetés az volt a gyermek intelligenciájának előrejelzésében a legjobb tényező az anyja intelligenciája. A kutatási mintában a gyermekek intelligenciája átlagosan csak 15 pont volt az anyjuktól.
A gyermek intelligenciáját meghatározó egyéb tényezők
A gyermek intelligenciája nem csak az anyjától függ.
További tanulmányok azt mutatják, hogy az anyák kulcsfontosságú, sőt intim szerepet játszanak gyermekeik érzelmi fejlődésében. Ez főként az oktatás alatti fizikai és szellemi útjuknak köszönhető.
Például a Minnesotai Egyetem kutatói azt találták, hogy azok a gyerekek, akik 2 éves korukra szoros kapcsolatot alakítottak ki anyjukkal, képesek komplex szimbólumjátékokat játszani.
Az eredmények arra utalnak az anyával való szoros kapcsolat elősegíti a természetes kíváncsiságot, valamint az önbizalmat a problémák megoldásában anélkül, hogy frusztrációt vagy hangulatváltozást mutatna.
Ez azt jelenti, hogy azok az anyák, akik gyermekeikkel oldják meg a problémákat, serkentik lehetőségeik kibontakozását is.
Egy másik, a washingtoni egyetemen végzett tanulmány megmutatta az érzelmi kapcsolat fontosságát az agy fejlődésében.
A kutatók 7 éven át elemezték, hogy az anyák hogyan viszonyulnak gyermekeikhez, és hogy ez a kapcsolat hogyan hat a gyermekekre.
Megállapították, hogy 13 éves korukban azoknak a gyermekeknek a hippokampusa (az agynak a része, amely az információk konszolidálásáért és feldolgozásáért felelős a rövid távú és a hosszú távú memória és térbeli orientáció között) 10% -kal nagyobb volt mint azoknak a gyerekeknek a hippokampusa, akiknek az anyja érzelmi távolságot tartott tőlük.
Az egereken végzett vizsgálatok megerősítik az emberek megfigyeléseit
Az egyik első tanulmányt ezen a területen 1984-ben a Cambridge-i Egyetemen végezték. Abban az időben mesterségesen létrehoztak olyan egerek embrióit (lényegében klónjait), amelyeknek csak az anyjuk vagy csak az apjuk génjei voltak.
Miután azonban ilyen embriókat beültetett a méhbe, az embriók elhaltak. Így felfedezték, hogy bizonyos géneket csak a tudomány aktivál, ha azokat az anyától, másokat pedig az apától kapták.
Például az apától származó gének is fontosak ahhoz, hogy a méhlepény növekedni kezdjen.
A kutatók feltételezték, hogy az embriófejlődés szempontjából fontos gének jelentős hatással lesznek más emlősök, köztük az emberek agyfunkcióinak fejlődésére is.
Nehezen tudták azonban bizonyítani ezt az elméletet, mert csak egy szülő génjeivel rendelkező embriók gyorsan elhaltak.
Ezt a problémát csak később, a géntechnológia fejlesztésével oldották meg. Amikor olyan genetikailag módosított embriókat hoztak létre, amelyeknek több génje volt anyjuktól, az egerek nagyobb fejet és agyat fejlesztettek ki.
Másrészt az apa által uralt egereknek kisebb az agyuk, de nagyobb a testük.
Az anya és az apa génjei hogyan befolyásolják az agy működését
Ezek a megállapítások segítettek a tudósoknak azonosítani azokat a sejteket, amelyek csak az anyától vagy csak az apától származó géneket tartalmazzák.
Az agy 6 különböző részét vizsgálták, amelyek felelősek az olyan komplex kognitív funkciók kialakításáért, mint az étkezési szokások vagy a memória.
Azok a sejtek, amelyeknek apjuktól származó génjei voltak, felhalmozódtak a hipotalamuszban, az amygdalában, a preoptikus régióban és a septumban, amelyek a limbikus rendszer részét képezik, és felelősek olyan funkciókért, mint a szex, az étel vagy az agresszió.
A kutatók nem találtak apai sejteket az agykéregben, egy olyan területen, amely felelős az olyan komplex kognitív funkciókért, mint az intelligencia, a gondolkodás, a nyelv és a festészet.
Következtetés
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények nem okozhatják az apák depresszióját. Bármely, a legegyszerűbb matematikai probléma megoldásához be kell vonni a limbikus rendszert, mert az agy egészében működik.
Ha az intelligenciát anyáink racionális gondolkodásával kombináljuk, akkor az apáktól származó intuíció és érzelmek egyaránt befolyásolják.
Nem lehet lebecsülni az apák gyermekeik fejlődésére gyakorolt hatását, különösen azáltal, hogy érzelmileg jelen vannak számukra.
- Megtermékenyült Egy ilyen gyermek nem álmodott! Új idő
- Nem akarod, hogy gyermeked elhiggyen mindent, amit lát és hall. Tanítsd meg kritikusan gondolkodni
- Ó, gyermeke orvosra vár
- Nem olvas, nem ír és nem számít Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyermeke hanyag
- Körülbelül papa a baba 6 hónapos Kék ló