A Szlovák Köztársaságban a KRCA a leggyakoribb rák. Évente csaknem 4000 embernél diagnosztizálják, és csaknem 1800 ember hal meg évente. A KRCA tehát kétségtelenül az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma a Szlovák Köztársaságban. Miért merül fel, hogyan érint bennünket, és milyen lehetőségeink vannak elkerülni?
Az újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések száma világszerte növekszik évente, és várhatóan az emberi populáció növekvő és öregedése miatt tovább fog növekedni. A GLOBOCAN 2012 adatai szerint az összes rákos megbetegedés és az onnan bekövetkezett halálozás több mint felét kevésbé fejlett országokban jelentették. Az ellenkezője igaz a vastagbélrákra (CRC), amely az esetek majdnem 55% -ában fordult elő fejlettebb országokban. A KRCA a harmadik leggyakoribb rák világszerte, de előfordulása, valamint halálozása földrajzilag jelentősen eltér. A 100 000 emberre eső, a KRCA korosztályos előfordulási gyakoriságára és halálozására vonatkozó adatok 2012-ben egyértelműen ezt mutatják A KRCA előfordulása és halálozása rendkívül magas a Szlovák Köztársaságban (a világhoz képest) (lásd 1. táblázat).
Tényezők - védő, kockázatos
A gének részvétele a karcinogenezis folyamatában
A KRCA túlnyomó része meglévő jóindulatú prekurzorokból - adenómákból származik. Az adenoma karcinómává válása hosszú távú folyamat, amely a sejtek növekedését szabályozó gének mutációinak progresszív felhalmozódásából származik (lásd 2. ábra).
Az APC (adenomatous polyposis coli) gén egy tumor szupresszor gén, amelynek központi szerepe van a colorectalis carcinogenezisben. Az inaktiváló APC mutáció a normális nyálkahártya adenómává történő előrehaladásának kezdeti lépése. A β-katenin egy olyan jelző fehérje, amely szabályozza azokat a géneket, amelyek befolyásolják a sejtek növekedését és a sejtek közötti tapadást. A K-ras proto-onkogén, amelynek mutációja a karcinogenezis közbenső fázisában megy végbe. A P53 egy tumor szupresszor gén, amelynek mutációja részt vesz a karcinogenezis későbbi szakaszaiban. A rák kialakulásához általában legalább három mutációra van szükség a kritikus növekedést szabályozó génekben.
Klinikai tünetek
A KRCA korai, azaz lokalizált stádiumai többnyire tünetmentesek. A KRCA előrehaladott stádiumainak tünettana nagyon változatos és nem specifikus. Az előrehaladott KRCA egyes betegeknél akutként jelentkezhet, pl. hatalmas vérzés, a vastagbél elzáródása vagy perforációja. Azonban gyakoribbak a rák krónikus és nem feltűnő megnyilvánulásai, amelyek időszakos és nem súlyos enterorrhea, székletürítési szokások megváltozása, hasi fájdalom, fogyás vagy vashiányos vérszegénység formájában jelentkezhetnek. A betegség korai szakaszának felismerése szűrési módszerek alkalmazása nélkül általában nem lehetséges. A KRCA szűrés ötlete a következő megfigyeléseken alapul. Az első az a tény, hogy a betegség, amelyet akkor diagnosztizálnak, amikor már klinikailag megnyilvánul, már a legtöbb esetben előrehaladott és nehezen kezelhető. A KRCA korai stádiumában (A és B herceg) szenvedő betegek ötéves túlélése meghaladja a 85% -ot (lásd 2. táblázat). (4)
A második tény az, hogy a KRCA túlnyomó része adenómákból származik, és hogy rosszindulatú átalakulásuk több évet vesz igénybe. Becslések szerint a nagy adenomák körülbelül 1% -a évente rosszindulatúan megdönti. Jól dokumentált, hogy az adenómák kimutatása és reszekciója (az esetek túlnyomó többségében endoszkóposan lehetséges) a KRCA okozta mortalitás csökkenéséhez vezet. (6) Ez elegendő időt biztosít a felderítésükre és eltávolításukra. A KRCA helyes diagnosztizálásának alapja tehát a betegség és annak prekurzorainak aktív keresése, azaz szűréssé válik.
Szűrés
A KRCA szűrésnek két fő célja van:
a KRCA kimutatása a korai szakaszban, amikor a betegség jól kezelhető,
adenomák kimutatása a colorectumban, amelynek reszekciója a KRCA előfordulásának és másodlagos halálozásának csökkenéséhez vezet.
Az adenomák és a KRCA előfordulása az élet 6. évtizedében drámai módon növekszik. A KRCA éves előfordulása 45 és 49 év között 24/100 000 ember, míg 50-54 éves korban megduplázódik, 48/100 000 emberre. (7)
Ezért a KRCA közös kockázatú egyének szűrése 50 éves korban kezdődik. Ismert genetikai szindrómában szenvedő betegeknél, valamint azoknál a betegeknél, akiknek a családjában kórelőzményben szerepel a KRCA, valamint a nem specifikus bélgyulladásban (IBD) szenvedő betegeknél a szűrést korábban kezdik. HNPCC-ben szenvedő betegeknél ez már 20-25 éves korban, vagy 10 évesnél fiatalabb, mint a diagnózis idején a család legfiatalabb tagjának életkora. A kolonoszkópos vizsgálatokat ezután 1-2 évente megismételjük. A HNPCC diagnosztikai kritériumait az 1. sz. 3.
Az IBD-ben szenvedő betegeknél a legnagyobb a KRCA kialakulásának kockázata, ha fekélyes vastagbélgyulladásuk van, amely a teljes colorectalis betegséget érinti, és legalább 10 évig tart. Ezért ezeknél a betegeknél 1-2 évente ajánlott a kolonoszkópiás szűrés. A KRCA-szűrés részletei és sajátosságai más IBD-ben szenvedő betegeknél meghaladják a kiadvány kereteit. Azokban az egyénekben, akiknek családi kórtörténete pozitív KRCA, de akiknél kizártak egy adott genetikai szindrómát, a szűrést 50 éves kor előtt el kell kezdeni. Bár még mindig hiányoznak a pontos ajánlások a családi KRCA szűrésére, azt állítják, hogy a szűrésnek igen nem kellett volna később kezdődnie, mint 40., illetve legkésőbb 45 éves korában. A KRCA szűrés különböző módszerekkel hajtható végre, amelyek mindegyikének megvannak a maga előnyei és korlátai (lásd 4. táblázat).
Országos vastagbélrák-szűrési program
A Szlovák Köztársaságban az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt 2002-ben elindult a Nemzeti Vastagbélrák-szűrési program. A projekt szakmai és szervezeti garanciája a Szlovák Gasztroenterológiai Társaság volt, amelyre munkacsoportot hoztak létre, amelyet a " az egész projekt lelke ", MUDr. Hrcka Rudolf, CSc. Ekkor a szűrést székletvizsgálaton végezték el okkult vérzés miatt, és összesen 805 háziorvos és 58 gasztroenterológus vett részt a programban. 51 hónap alatt 201 vastagbélrákot fedeztek fel, és 454 emberből eltávolították az 1 cm-nél nagyobb diszplasztikus adenomákat. A program ezután egy ideig központi információgyűjtés nélkül futott, és különféle problémákkal, többek között finanszírozási problémákkal is szembesült. Ennek ellenére nem szűnt meg működni, és az az állítás, hogy még javult is, nem túlzás. Ma a KRCA már szabályozza a szűrés feltételeit és alapelveit a Szlovák Köztársaságban az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányítása Z06173, 2011. Az iránymutatás szerint a szűrést a betegség normális kockázatával küzdő, 50 éves vagy annál idősebb személyeken végzik. a TOKS alkalmazását kétéves időközönként vagy elsődleges szűrővizsgálattal 10 évenként.
Következtetés
A KRCA komoly társadalmi probléma hazánkban. A szervezett szűrés hatását a KRCA előfordulásának és mortalitásának csökkentésére számos tanulmány és más országokban végzett szűrési programok eredményei bizonyítják. A jól működő szűrési program jelenleg az egyetlen igazi megoldás a KRCA növekvő incidenciájának és magas mortalitásának a Szlovák Köztársaságban tapasztalható jelenlegi kedvezőtlen trend megfordítására.