unilabs

A vizeletinkontinencia bármely életkorban jelentkezik, átlagosan minden negyedik nőben és minden tizedik férfiban. A differenciáldiagnózisban meg kell különböztetni a stressz vizeletinkontinenciát a medencefenék, a húgycső és az idegrendszer sürgős és diagnosztizált betegségeitől. A vizeletinkontinencia kezelése konzervatív, gyógyszeres és műtéti. Az Európai Urológiai Társaság jelenlegi eljárásai szerint a vizeletinkontinencia diagnosztizálása és kezelése alapvető és korszerű diagnosztikai és terápiás eljárásokra oszlik.

Az inkontinencia szó jelentése visszafogottságot vagy visszafogási képességet fejez ki. A vizeletinkontinenciát a múltban különféle leírások határozták meg. Meghatározásokat használtunk a vizelet szivárgásának meghatározására az idő és a származási hely szerint. Az International Society for Continence (ICS) eredeti definíciója megemlítette a vizelet önkéntelen szivárgását, amely objektíven igazolható és társadalmi vagy higiéniai problémát okoz (1). Ezzel a definícióval ellentétben epidemiológiai vizsgálatok voltak, amelyek pontos meghatározást igényeltek a vizeletszivárgás időkorlátjára és gyakoriságára. Különböző epidemiológiai eredmények születtek a vizeletszivárgás különböző leírása miatt (2). A vizeletinkontinencia logikus és megbízható meghatározása fontos az epidemiológiai, diagnosztikai és terápiás eljárások összehasonlításához. Jelenleg a vizeletinkontinenciát akaratlan vizeletszivárgásként határozza meg. Egy ilyen megértés a vizeletinkontinenciát az alsó húgyúti diszfunkciók csoportjába sorolja. A diszfunkciók az alsó húgyúti tünetek széles skáláját okozzák, ezért az ICS beszámol a vizeletinkontinencia osztályozásáról szubjektív megnyilvánulások, objektív tünetek és diagnosztikai állapotok szerint (1).

A vizeletinkontinencia (UI) prevalenciája

Az epidemiológiai vizsgálatok metaanalízise szerint az AI prevalenciája fiatal nőknél 5-16%, középkorban 14-41% és idősebb korban 4,5-44% volt. A női AI átlagos prevalenciája a 20 és 30% közötti tartományban fordul elő (1. ábra) (2). A női AI első epidemiológiai vizsgálata szerint a prevalencia 25% volt. E tanulmány szerint 530 000 inkontinens nő él Szlovákiában, ebből 160 000 közepesen súlyos és súlyos AI-vel rendelkező nő, 220 000 nő nem használ semmilyen segédeszközt, de 180 000 nő használ legalább 1 betétet vagy pelenkát naponta. 1 évre becsült fogyasztás esetén Szlovákiában legalább 60 millió betétet vagy pelenkát kell fogyasztani. A sürgős mesterséges intelligencia prevalenciája elérte a 10% -ot, a mesterséges intelligencia prevalenciája pedig a szlovákiai fiatal nők körében elérte a 14% -ot (2. ábra) (4, 5, 6).

A férfiaknál az AI epidemiológiája nem ismert, és lényegesen alacsonyabb szinten fordul elő, mint a nőknél. A különböző előfordulás összefügg az alsó húgyutak anatómiai elrendezésével és a prosztata betegségekkel. Az AI előfordulása férfiaknál 1–39%. A rendelkezésre álló adatok megerősítik, hogy az AI átlagos prevalenciája 5–11% -ban fordul elő. Ez a nagy terjedelem összefügg az AI időbeli és különböző szivárgási gyakorisággal történő eltérő meghatározásával. Idősebb férfiaknál az AI havi formája az esetek 17% -ában fordul elő, de az AI napi formája az esetek 4% -ában (7).

A vizeletinkontinencia kockázati tényezői

A születés módja, a magzat súlya, valamint a születés időtartama jelentősen befolyásolja az AI fejlődését a nőkben (8). A méheltávolítás különösen az idősebb nőknél növeli az AI kockázatát, éppen ellenkezőleg, fiatalabb nőknél az AI kockázata nem különbözött a populáció többi részétől. További kockázati tényezők az életkor, különösen a nők öregedése. Az életkor hatása különösen fontos a késztetési inkontinencia kialakulásában. A BMI (testtömeg-index) által mért elhízás kissé növelte az AI kockázatát. Az AI egyéb kockázati tényezői közé tartozik a húgyúti fertőzés és a széklet inkontinencia (9).

Klinikai kép

A vizeletinkontinencia urethralisra és extraurethralisra oszlik. A húgycső AI több típusra oszlik: stressz, sürgős, kevert és túlcsorduló. Minden típust a tünetek, a bizonyítékok és az ok szerint kell jellemezni. Az extraurethralis UI-t hibás húgyúti traktus okozza. Fistulák jönnek létre, amelyek kommunikálnak a hüvely és az ureter, a hólyag vagy a húgycső között (1, 3, 9).

Stressz felhasználói felület akaratlan vizeletszivárgás terhelés, tüsszögés vagy köhögés közben. A stressz UI-t a húgycső hipermobilitása és az állatok diszfunkciója okozza. A hipermobilitás csak nőknél fordul elő. A hipermobilitás miatt a húgycső nyitva van, az intraabdominális nyomás hirtelen növekedésével. Az AI stressz második oka az urethralis záróizom működésének károsodása. Ismételt műtéti műtétek, radikális beavatkozások a medence területén (urológiai, nőgyógyászati, sebészeti), kismedencei és húgyúti sérülések, idegbetegségek, előrehaladott rákos megbetegedések és sugárterápia okozzák. Az állatkárosodás főleg férfiaknál jelentkezik radikális prosztatektómia után (1, 3, 9).

Sürgős felhasználói felület hiperaktív hólyagnak (OAB) nevezik. Ezt a típust elsősorban idiopátiásan, másodlagosan subvesicalis obstrukcióban (jóindulatú prosztata-hiperplázia, prosztatarák, húgycső-szűkület, húgyhólyag-szklerózis férfiaknál, húgycső-szűkület vagy genitális prolapsus, nőknél UI-műtét) okozzák. A stressz és a sürgős AI kombinációja vegyes típusú AI-t hoz létre (1, 3, 9).

Fényvisszaverő felhasználói felület idegbetegségek okozzák, amelyek a vizelési reflex fokozott ingerlékenységét okozzák. A reflexes vizeletürítés és az azt követő reflex inkontinencia esetén időszakos és koordinálatlan vizelés lép fel. Néhány beteg krónikus veseelégtelenségben szenved, és ezt követően dialízis-kezelésre szorul (1, 3, 9).

Verseny inkontinencia a hólyag összehúzódásának romlása esetén fordul elő. Ennek okai a kismedencei műtét utáni beidegződés károsodása, diabéteszes neuropathia, krónikus vizelet-visszatartás prosztata betegségekben (jóindulatú hiperplázia vagy prosztatarák), az alsó húgyutakat érintő gyógyszerek (diuretikumok, pszichotrop gyógyszerek, alfa-utánzók, epidurális fájdalomcsillapítás), húgycső betegségei ( húgycső) szűkület, inkontinenciaellenes műtét utáni állapotok, daganatok) vagy a hólyag összehúzódásának elsődleges érintettsége (1, 3, 9).

Klinikai irányelvek a vizeletinkontinencia diagnosztizálására és kezelésére

A nők vizeletinkontinenciájának alapértékelése
A nők vizeletinkontinencia bonyolultra és komplikációra oszlik. A bonyolult forma azt jelenti, hogy a felhasználói felület egyszerre fordul elő egy vagy több bonyolító tényezővel. A fő bonyolító tényezők közé tartozik a fájdalom, a hematuria, a visszatérő húgyúti fertőzés, a vizeletürítés tünetei, a kismedencei szerv jelentős prolapsusa, a kismedencei aktinoterápiás inkontinencia, a radikális kismedencei műtét, a korábbi vizeletinkontinencia műtét, a fistula gyanúja. A felhasználói felület ezen formája speciális eljárásokhoz van feltüntetve. A bonyolult forma a vizelet szivárgását jelenti fizikai aktivitás (stressz UI), sürgősség alatt (sürgős UI) és mindkét esetben együtt (vegyes UI). Az anamnéziás vizsgálatot ki kell egészíteni a tünetek kiértékelésével kérdőív és vizelési napló segítségével. A fizikai vizsgálat a hüvely, a végbél és a medencefenék vizsgálatára összpontosul. A nőket arra kérik, hogy köhögjenek és nyomják meg a hasfalat, hogy a vizsgáztató meg tudja állapítani a húgycsőből szivárgó vizeletet. A vizsgálat következő részében a nők aktívan összehúzzák a medencefenék izmait. Ez lehetővé teszi a kontraktilitás felmérését, és ugyanakkor aktívan beavatkozik a medencefenék rehabilitációjába.

Magatartási eljárásokat (koffeincsökkentés, elhízási súlycsökkentés), rehabilitációs eljárásokat (medencefenék összehúzódások, hólyagképzés), gyógyszeres eljárásokat (antikolinerg szerek, béta3-utánzók, duloxetin) alkalmaznak az AI kezelésére. A kezelés a legsúlyosabb UI tünetre irányul, és 8–12 hét után újraértékelik. A kiindulási értékelés szerinti kezelés sikertelenségét speciális eljárások esetén jelzik (1. ábra) (3, 9).

A vizeletinkontinencia speciális értékelése nőknél
A bonyolult formájú nőknél szükség van a vizelet citológiai vizsgálatára, urodinamikai vizsgálatra, cisztoszkópiára és az alsó és felső húgyutak képalkotására. Kóros lelet esetén oksági módon kezelik a megállapított diagnózis vagy diagnózisok szerint. Ha a tesztek kóros leletek nélkül állnak, a kezelést a speciális értékelésben bemutatott módszerekkel folytatjuk. Azok a nők, akiknek az alapeljárások sikertelensége után bonyolult formája van, urodinamikai vizsgálatot és képalkotó módszereket igényelnek az alsó húgyúti traktusban. A stressz vizeletinkontinencia kezelése az uretrovesicalis csatlakozás műtéti stabilizálását jelenti a húgycső hipermobilitásában (suburethralis csíkok) vagy a húgycső záróizomának megnövekedését gerincvelő elégtelenségben (fasciás hurkok, mesterséges záróizom). A sürgős inkontinenciát neuromodulációval, a botulinum toxin intravesicalis alkalmazásával vagy hólyagnagyobbítással kezelik. A UI ürítési rendellenességben szenvedő betegeknél detrusor hipoaktivitás vagy szubveszkuláris obstrukció (urethralis stenosis vagy kismedencei szerv prolapsus) van. Az obstrukció kezelése a húgycső prolapsusának vagy szűkületének beállítását jelenti, az állatok hipoaktivitásának kezelése tiszta szakaszos katéterezést vagy neuromodulációt igényel neurostimulátor segítségével (2. ábra) (3, 9).

A férfiak vizeletinkontinenciájának alapvető kezelése viselkedési, gyógyszeres és rehabilitációs eljárásokat alkalmaz. A csepegtető utáni csöpögtetéshez szükséges a medencefenék összehúzódásának ellenőrzése vagy a bulbar húgycső kézi összenyomása, hogy ürítés után ürítse ki a húgycsövet. A vizeletinkontinencia egyéb formái életmódváltást, medencefenék rehabilitációt követelnek meg a prosztatektómia után, vizelési tréninget és hólyagképzést, anticholinerg kezelést férfiaknál jelentős maradék vizelet nélkül, alfa-blokkolókat subvesicalis obstrukció gyanúja esetén. Javasolt a vizeletinkontinencia legsúlyosabb megnyilvánulásának kezelése (ha a sürgős forma dominál, a sürgős vizeletinkontinencia kezelhető). Ha a kezelés 8–12 hét elteltével nem hatékony, a speciális eljárásokat folytatják (3. ábra) (3, 9).

A vizeletinkontinencia szakosított értékelése férfiaknál
Bonyolult formájú férfiaknál vizeletcitológia, cisztoszkópia, valamint az alsó és felső húgyúti képalkotás, valamint urodinamikai vizsgálat szükséges. Kóros lelet esetén oksági módon kezelik a megállapított diagnózis vagy diagnózisok szerint. Ha a tesztek kóros leletek nélkül állnak, a kezelést a speciális értékelésben bemutatott módszerekkel folytatjuk. A bonyolult formájú férfiaknak az alsó húgyutak urodinamikai és képalkotó vizsgálata szükséges az alapeljárások sikertelensége után. Két betegcsoport van: postprostatectomia (ISD) és sürgető vizeletinkontinenciás betegek. Az urodinamikai vizsgálat a szubvesikális obstrukciót, a belső húgycső állatelégtelenséget (ISD) stressz formájában és a detrusor hiperaktivitást tárja fel a vizeletinkontinencia sürgős formájában.

Az alapvető terápiás eljárások sikertelenségét a stressz vizeletinkontinencia műtéti kezelése követi. A húgycső záróizom elégtelenségét mesterséges záróizom vagy szuburetralis szalag beültetésével lehet beállítani. Az idiopátiás detrusor hiperaktivitása sürgető inkontinenciával, subvesicalis obstrukció nélkül, neurostimulátorral történő neuromodulációra, a botulinum toxin intravesicalis alkalmazására vagy a hólyag megnövekedésére utal. A detrusor krónikus retencióból származó vizeletinkontinenciával járó detrusivitását tiszta intermittáló katéterezés szabályozza. A vizeletinkontinenciával járó subvesicalis obstrukció elsősorban az obstrukció műtéti kezelésére javallt, alternatívaként alfa-blokkolók és 5-alfa-reduktáz inhibitorok is alkalmazhatók. Ha az obstrukció jelentéktelen, az antikolinerg szerek kombinált terápiához való hozzáadása enyhíti a vizeletinkontinencia iránti késztetést. A speciális eljárások a felső húgyutak és a vesék működését is szabályozzák a szubveszkuláris obstrukcióban (4. ábra) (3, 9).

Következtetés

A vizeletinkontinencia az egyik olyan betegség, amely komoly egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát jelent. A bizonyítékokon alapuló orvoslás jelenlegi ismeretei szerint lehetséges az inkontinencia minden típusának terápiás befolyásolása és sok esetben sikeres gyógyítása. Az új terápiás eljárások iránti érdeklődés feltételeket teremtett a világban olyan szervezetek létrehozásához, amelyek oktatási programokat hoztak létre, és lehetővé tették speciális központok létrehozását. A Szlovák Köztársaságban egyre nagyobb az érdeklődés az inkontinencia diagnosztizálása és kezelése iránt is, amely dokumentálja a klinikai és ambuláns intézmények fejlődését. A pontos diagnózist általában döntő fontosságúnak tekintik a megfelelő gyógyító kezelés jelzésében. A klinikai vizsgálatok bizonyítékai ezt egyértelműen megerősítették, mivel a vizeletinkontinencia diagnózisa és kezelése megbízható lehet, de a klinikai központokban szakemberekre van szükség. A megfelelő oktatás elősegíti ezen munkahelyek számának bővítését és javítja az inkontinens betegek kezelését Szlovákiában.