- Az alkotmányról
- Az intézet osztályai
- Az intézet osztályai
- Névjegyek
- Szervezeti ábra
- Szakmai és tudományos publikációk
- Az élelmiszeripar tendenciái
- 2019. 24. évfolyam, 1. szám
- 2018. évfolyam 23. évfolyam, 2. szám
- Journal of Food and Nutrition Research
- Kiadói tevékenység
- Hagyományos ételek egy modern konyhában
- Az élelmiszeripar tendenciái
- Könyvtár
- Egyéb dokumentumok
- Éves jelentések
- Vélemények
- Szerződések
- Adatbázisok
- Élelmiszerbank adni
- Online élelmiszer-adatbázis
- Az NPPC honlapja
Tudományos tanácsadás az élelmiszerbiztonságról és a táplálkozásról
Tudományos tanácsadás az élelmiszerbiztonságról és a táplálkozásról
(FAO/WHO Codex Alimentarius ajánlások tervezete és tagállamai, Róma/Genf, 2006)
Előszó
A Mezőgazdasági és Táplálkozási Világszervezet (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megalakulásuk óta semleges nemzetközi alapot jelentenek a táplálkozás és az élelmiszer-biztonság területén folytatott tudományos megbeszélésekhez. Az ezekből a megbeszélésekből származó információkat a tagállamokban, valamint a FAO-ban és a WHO-ban használják a döntéshozatali folyamatok támogatására. A Codex Alimentarius irányelvei, ajánlásai és szabványai ezekből származnak.
A FAO/WHO tudományos tanácsadását szakértői bizottságok (más néven "szakértői testületek"), valamint egyéb eseti szakértői értekezletek és konzultációk adják:
- az élelmiszerekben található vegyi anyagok (adalékanyagok, állatgyógyászati szermaradványok, peszticid-szermaradványok, szennyező anyagok, természetes toxinok) biztonsági értékelése,
- az élelmiszerekben található biológiai anyagok (mikroorganizmusok, gombák, paraziták, prionok) biztonsági értékelése,
- Az élelmiszer-előállításban alkalmazott gyakorlatok és technológiák értékelése (a biotechnológiailag előállított élelmiszerek biztonsági értékelése),
- emberi táplálkozás (probiotikumok, emberi tápanyagigény, élelmiszer-dúsítás).
Az ilyen szakértői testületekben és konzultációkban dolgozók független szakértők, akik a legkülönbözőbb tudományos területekre összpontosítanak. Különböző államokból és szervezetekből származnak, de tudományos kapacitásként működnek, nem pedig egy intézmény vagy állam képviselőiként.
Ez a keretdokumentum a következő mechanizmusok útján határozza meg a FAO és a WHO tudományos tanácsában alkalmazott elveket, gyakorlatokat és eljárásokat:
- JECFA - FAO/WHO élelmiszer-adalékanyagok vegyes szakértői bizottsága (működik 1956 óta),
- JMPR - FAO/WHO közös ülések a peszticid-szermaradványokról (1963 óta működik),
- JEMRA - FAO/WHO mikrobiológiai kockázatértékeléssel foglalkozó szakértői közös találkozók (2000 óta működik),
- JMPS - FAO/WHO peszticid-előírásokkal foglalkozó szakértői közös találkozók (2002 óta működnek),
- JECN - FAO/WHO táplálkozási szakértők vegyes bizottsága (1952 óta működik),
- Ad hoc konzultációk és szakértői találkozók, amelyeket szükség esetén szerveznek a vészhelyzetek kezelésére.
1. Bemutatkozás
A tudományos tanácsadás elengedhetetlen az élelmiszer-ellenőrzési és táplálkozási programok hatékony tervezéséhez és végrehajtásához nemzetközi és nemzeti szinten. Információt nyújt az élelmiszer-biztonságról és a táplálkozásról, figyelembe véve a táplálkozás, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági termékek kereskedelmének fejleményeit. A tudományos tanácsadás fontosságát a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemben megerősítette az Egészségügyi Világszervezet (WTO) egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (SPS) alkalmazásáról szóló megállapodás, amely utal a tudományos kockázatértékelésen alapuló SPS-intézkedések szükségességére.
2. A FAO és a WHO tudományos tanácsadásának áttekintése
2.1 Bevezetés
A FAO/WHO Tudományos Tanács meghatározása szerint "minősített értékelés lezárása, figyelembe véve a tudományos bizonyítékokat és bizonytalanságokat. Ez magában foglalhatja egy vagy több választás következményeinek becslését a rendelkezésre álló tudományos ismeretek elemzésén és tudományos értékelésen alapulva. adott esetben tartalmazza az adatok bármilyen alternatív értelmezését ".
"A Tanács különböző formákat ölthet, a konkrét kérdések megválaszolásától vagy a vonatkozó szakterület tudományos ismereteitől a teljes mennyiségi kockázatértékelésig. A bizonytalanság mértékétől függően a Tanács egyértelmű következtetéseket vonhat le a kockázattal kapcsolatban a kiegészítő adatokra vonatkozó ajánlásokkal. Tanács ezt bármikor figyelembe veheti a kockázatelemzési folyamatban, valamint később. "
2.2 FAO/WHO tudományos tanácsadás nemzetközi kontextusban
Tudományos tanácsadás a kockázatelemzésről jelezheti a további kutatások szükségességét, valamint az új adatok és információk koncentrációját.
2.3 A tudományos tanácsadás termékei
A tudományos tanácsadás eredményei eltérőek lehetnek. Fő FAO és WHO tanácsadó termékek:
2.4 A tudományos tanácsadás mechanizmusai
A FAO és a WHO tudományos mechanizmusokat nyújt a tagállamok, a Kódexbizottságok vagy akár a FAO és a WHO különálló egységei által támasztott követelmények alapján az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság terén különféle mechanizmusokon keresztül - hivatalosan létrehozott szakértői testületektől kezdve egy tervezett munkaprogrammal (pl. JECFA) egy rendszeres szakértői találkozók sora a területen (pl. JEMRA) a konkrét kérdésekkel foglalkozó szakértők eseti konzultációi céljából. Az egyes mechanizmusok különböznek, de elvben ugyanúgy működnek. A FAO és a WHO által kiválasztott egyes szakértők tagjai ezeknek a testületeknek, részt vesznek a tárgyalásokon és részt vesznek a tudományos tanácsok kidolgozásában.
2.4.1 Szakértői testületek
A szakértői testületek hivatalosan létrehozott egységek, amelyek státusát a FAO és a WHO alapszövege határozza meg. Őket a FAO és a WHO legfelsőbb struktúráinak tudományos testületeinek tekintik. Ők:
- JECFA - FAO/WHO élelmiszer-adalékanyagok vegyes szakértői bizottsága, amelyet eredetileg 2010 - ben hoztak létre Az élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékelésére. Később tevékenységét kiterjesztette a szennyező anyagokra, a természetes toxinokra és az állatgyógyászati gyógyszerek maradványaira az élelmiszerekben. Különböző szakértők találkoznak az ülésen, a napirendtől függően.
- JMPR - FAO/WHO közös ülések a peszticid-szermaradványokról, azóta működő testület 1963, az élelmiszerekben található peszticid-szermaradványok értékelésére összpontosított.
- JMPS - FAO/WHO peszticid-előírásokkal foglalkozó szakértői közös találkozók - A FAO-WHO közös memorandum alapján létrehozott testület. A cél olyan peszticid-előírások kidolgozása, amelyek egységes, általánosan alkalmazható minőségi előírásokként szolgálnak.
2.4.2 Egyéb szakértői találkozók és eseti konzultációk
A FAO és a WHO szükség szerint szakértői találkozókat és eseti konzultációkat hívhat össze. Rájuk ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint a szakértői testületekre.
A JEMRA azóta működik 2000-ben értékeli a műszaki adatokat és technikai ajánlásokat tesz az élelmiszerek mikrobiális veszélyeinek területén. A JEMRA létrehozása abból adódott, hogy sürgősen ki kell dolgozni kockázatértékelési eszközöket az élelmiszerekben és a vízben található kórokozók biztonságának felmérésére.
2.5 A FAO/WHO szakértői testületeinek összetétele, találkozók és konzultációk
A testületek összetétele és a tárgyalásokon való részvétel jogalkotási státusuktól függően változik. Általánosságban:
A FAO alapokmánya nem rendelkezik a megfigyelők részvételéről.
2.6 A tudományos tanácsadás forrásai
A tevékenységeket a FAO és a WHO költségvetési és költségvetésen kívüli pénzügyi forrásaiból hajtják végre.
3 A jogi tanácsadás és a tudományos tanácsadás alapelvei
A FAO és a WHO tevékenységeit a jogalkotási státusszal, a fő elvekkel és más munkamódszerekkel összhangban tervezik és hajtják végre.
3.1 Jogszabályi keret
A FAO és a WHO jóváhagyta a szakértői testületek, bizottságok és tárgyalások általános szabályait és eljárásait, amelyeket mindkét szervezet alapdokumentumai közzétesznek.
3.2 A tudományos tanácsadás fő elvei
A FAO és a WHO tudományos tanácsadással kapcsolatos összes tevékenységét a következő elvek szerint kell végrehajtani:
4 A tudományos tanácsadással kapcsolatos tevékenységek irányítása
4.1 Irányítás, koordináció és felügyelet a FAO-n és a WHO-n belül
Különféle FAO és WHO cikkek vesznek részt tudományos tanácsadási tevékenységekben. A FAO-n belül ezek a következők:
- Táplálkozási és Fogyasztóvédelmi Osztály (AGN)
- Termelési és Állategészségügyi Osztály (AGA)
- Növénytermesztési és Egészségügyi Osztály (AGP)
- Halászati Osztály (FII)
A WHO tudományos tanácsadással foglalkozó részlegei a következők:
- Élelmiszerbiztonsági, zoonózis- és táplálékbetegségek osztálya (FOS)
- Egészségügyi és Fejlesztési Táplálkozási Osztály (NHD)
- Közegészségügyi és Környezetvédelmi Minisztérium (PHE)
A FAO-ban és a WHO-ban tudományos tanácsadási tevékenységekkel kapcsolatos kapcsolattartó pontokat hoztak létre a belső kommunikáció és koordináció felgyorsítása érdekében. Törekszenek a két szervezet közötti hatékony együttműködés biztosítására a tudományos tanácsadásra irányuló tevékenységek irányításában is. Ez az együttműködés hozzájárul az emberi és pénzügyi erőforrások optimális felhasználásának biztosításához, a prioritások meghatározásához és az új munkaterületek, a harmonizációs eljárások és a tudományos megközelítések meghatározásához, megerősíti a kockázatértékelők és a kockázatkezelők közötti kapcsolatokat, valamint átlátható és magas színvonalú folyamatot biztosít. .
4. 1. 1 A FAO és a WHO tudományos tanácsadásának koordinálása
A koordinációt a FAO és a WHO illetékes szervezeti egységeinek munkatársai biztosítják. Szükség szerint rendszeresen találkoznak a CAC ülésein és más FAO/WHO találkozókon. Koordinációs személyzet:
- biztosítja, hogy a tudományos tanácsadás összhangban legyen az e keretdokumentumban meghatározott elvekkel;
- támogatja a tudományos tanácsadás prioritásainak meghatározását a FAO/WHO kritériumainak és a CA Bizottság által ajánlott kritériumoknak megfelelően, figyelembe véve a meglévő erőforrásokat;
- elvégzi a folyamatban lévő és javasolt tevékenységek felsorolását és meghatározza az új munkaterületeket;
- új pénzügyi források meghatározása;
- évente értékeli a megvalósított tevékenységeket;
- rendszeresen tisztázza a tudományos tanácsadás kereteit és irányelveit;
- harmonizálja az eljárásokat és a megközelítéseket, és
- jelentéseket nyújtson be és ajánlásokat tegyen a FAO és a WHO vezetésének.
4. 1. 2 Koordináció a Kódexszel és más érdekelt felekkel
A tudományos tanácsadással kapcsolatos tevékenységeket a CA Bizottsággal, annak Végrehajtó Bizottságával és szerveivel, kormányzati intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel és más érdekelt felekkel (pl. Gazdálkodói csoportok, élelmiszer- és fogyasztói termelői szövetségek, kereskedelmi szövetségek) koordinálva kell végrehajtani. stb.), hogy a lehető legjobban kihasználják a szakértelmet, és elkerüljék a párhuzamosságokat és következetlenségeket.
A szakértői testületek általában a FAO/WHO titkárságain és képviselőin keresztül kommunikálnak a CAC-val. A FAO/WHO tudományos tanácsadó koordinációs csoport tagjai részt vesznek a CAC, a Végrehajtó Bizottság és más érintett kiegészítő testületek ülésein. Találkoznak az érdekelt felek és más intézmények képviselőivel is, akik érdekeltek az eseti tudományos tanácsadásban.
4.2 A munka megtervezése és a prioritások meghatározása
A tudományos tanácsadásra vonatkozó követelményeket egy aktív lista (http://www.fao.org/ag/agn/proscad/index_en.stm) dokumentálja, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak, frissítenek és megfontolásra benyújtanak a CAC-nak, a Végrehajtó Bizottságnak és a egyéb érintett támogató szervek - hatóságok.
A prioritásokat a CCA-val, a Végrehajtó Bizottsággal, más kisegítő testületekkel, a tagállamokkal és más releváns nemzetközi szervezetekkel konzultálva kell meghatározni a releváns erőforrások és szakértelem lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében. Általában éves program készül minden szakértői testület számára (pl. JECFA és JMPR ülések).
A tudományos tanácsadás prioritásainak meghatározásakor a következő kritériumokat kell alkalmazni:
- relevancia a stratégiai terv kódexében meghatározott stratégiai célok és prioritások szempontjából;
- a követelmény hatókörének és célkitűzéseinek egyértelmű meghatározása, valamint annak egyértelmű leírása, hogy a tanácsot hogyan kell felhasználni a kódex munkájában;
- - az emberi egészségre és az élelmiszer-kereskedelemre vonatkozó kódexek kidolgozásának fontossága és sürgőssége, valamint a fejlődő országok igényei, és -
- tudományos információ és adatok rendelkezésre állása kockázatértékelés elvégzéséhez vagy tudományos tanácsadáshoz.
5. A tudományos tanácsadás közlése
Az élelmiszer-biztonsággal és táplálkozással kapcsolatos tudományos tanácsokat különféle formában dokumentálják (pl. Monográfiák, műszaki jelentések), és a dokumentumokat különféle médiumokon keresztül teszik közzé a felhasználók célcsoportja szerint.
5.1 Jelentések
A jelentések dokumentálják a tudományos tanácsadással kapcsolatos tárgyalások eredményeit és következtetéseit. A jelentések a következő információkat tartalmazzák:
- a kezelendő kérdés leírása;
- a rendelkezésre álló legrelevánsabb adatok és források összefoglalása;
- a kérdés megválaszolásához felhasznált adatok összefoglalása;
- annak oka, hogy egyes adatokat nem használtak fel;
- az adatok megbízhatóságának és a megtett feltételezéseknek (és a bizonytalanságra gyakorolt hatásuknak) magyarázata;
- adott esetben: a tanácsadás alapjául szolgáló hipotézis magyarázó ereje;
- a megbeszélések összefoglalása;
- fő következtetések és megállapítások;
- hivatkozás bármilyen összeférhetetlenségre;
- a kisebbségi vélemények nyilvántartása, ha vannak ilyenek, és
- szakértők listája, ill. résztvevők.
5. 2 Sajtóközlemények
Az érintett tanács jellegétől függően (pl. Az élelmiszer-biztonságra jelentős hatást gyakorló kapcsolat) sajtóközleményeket adnak ki, amelyek összefoglalják a szakértői csoport következtetéseit és ajánlásait.