Cliona Carey ír pszichológus szerint a szülőknek játszaniuk kell a gyermekeikkel legalább napi tíz perc.
Még a félénktől a tigrisig című kézikönyvet is elkészítette, amelynek célja, hogy a gyerekek játék révén egészséges önbizalmat szerezzenek.
Az önbizalom azonban nem az egyetlen oka annak, hogy rendszeresen játszani kell a gyerekekkel.
Egészséges önbizalom
Cliona Carey elmagyarázza, hogy a játék révén a gyerekek tudatosulnak abban, hogy szüleik miként vélekednek róluk, ezáltal kialakítva az önértékelés érzetét.
Az említett kézikönyvben a pszichológus hét "önbizalomról" szóló ötletről beszél, amelyekről a gyerekek meggyőződhetnek a szüleikkel való játékkal.
Ha rendszeresen játszol gyerekekkel, megnyugtatja őket például azzal, hogy képesek kezelni a különféle buktatókat, ellenőrzik az életüket és tiszteletet teremtenek az emberek iránt.
Biztonságban érzi magát
Az önbizalom mellett Carey azt javasolja, hogy a szülők játsszanak gyermekeikkel, hogy biztonságban érezzék magukat.
A közös játéknak köszönhetően gyermekei megismerik a környéket, és egy ír pszichológus szerint azt is megtanulják, hogy a világ nem rossz hely, és az emberek alapvetően jók.
Az önbizalom és az önállóság elmélyítésével a gyermekek csökkentik a szorongást és sokkal önállóbbak, még akkor is, ha a szülők nincsenek a közelben.
Ezek a kognitív és szociális képességek az élet első két évében fejlődnek ki a gyermekben. Ezért ne becsülje alá a közös szabadidős tevékenységeket még korai életkorban sem.
Készségek
Míg a gyermekek számára a játék elsősorban a szórakozásról és a vidámságról szól, a szakértők az őrült gyermekek tevékenységének egyéb előnyeit is megvizsgálják.
Kayla Polcari és Patricia Ekwueme a Notre Dame Egyetemtől a durva és a finommotorikus képességek fejlődését látják a játékok nagy előnyének.
A bruttó motoros készségek közé tartoznak olyan tevékenységek, amelyek támogatják a kezek, lábak és általában a nagyobb végtagok mozgását és koordinációját. Éppen ellenkezőleg, a finom motorikus készségek abban rejlenek, hogy a gyermek csak kisebb testrészekkel dolgozik, például csuklóval, tenyérrel vagy ujjakkal.
A futás, ugrás, hegymászás vagy labdajátékok tipikus tevékenységek, amelyek támogatják a durva motorikus képességeket. Nagy hatással van a közös tevékenységekre is, például a sétára, a sportra vagy a helyes testtartásra.
A gyermek finommotorikus képességeit rajzolás, kockák egymásra rakása vagy modellezés javítja. A finom motorikus képességek hangsúlyozása megjelenik a mindennapi tevékenységekben, például az írásban vagy az evésben.
Neveled őket
Tanya Byron pszichológus és gyermekterapeuta felmérése azt mutatja, hogy ötből legfeljebb egy szülő elfelejti, hogyan kell játszani a gyerekekkel. Közülük sokan unalomnak és időpazarlásnak is tartják a játékot.
Figyelmeztetni szeretnénk azonban, hogy ezzel a megközelítéssel sokat vesz a gyermekre. Az óvodai nevelés hatékony ellátásának projekt kutatói megállapították, hogy a játék jobb otthoni tanulási feltételeket teremt.
A különböző formájú olvasásnak, írásnak, éneknek vagy játéknak köszönhetően a gyermek új információkhoz jut.
A gyerekekkel való játék még nagyobb hatással van a kognitív képességek fejlődésére, mint a szülők képesítése vagy társadalmi-gazdasági helyzetük.
Szocializáció
Tanya Byron gyermekterapeuta, aki 2000 5–15 éves gyermekkel beszélt, az oktatás és az inspiráció mellett az integrációt és a kommunikációt tekinti az értelmes játék legfontosabb pilléreinek.
Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek a játék valódi részének kell lenniük. Kívánatos az is, hogy játék közben beszéljen velük.
Ezen feltételek teljesítésével a gyermek gyakorolja a beszélgetést és megtanulja, hogyan építsenek kapcsolatokat. Ez végül elősegíti a későbbi szocializációt az iskolában vagy a munkahelyen.
Mutasson támogatást gyermekének úgy, hogy időről időre irányítja őt, átveszi a játék irányítását, és megmutat neki néhány dolgot. Így tudatja vele, milyen fontos és gyakorlati az együttműködés.
Az érzelmekkel való megbirkózás
A közös játék nemcsak külsőleg nyilvánul meg (tudás, a test rugalmassága vagy egészséges önbizalom), hanem pozitív eredményeket mutatnak be a gyermek belső tapasztalatai is.
A játéknak köszönhetően gyermeke megtanulja kezelni az érzelmeket, kiküszöbölni a stresszt és általában mentális jólétet vált ki. Ez a képesség akkor is hasznos számukra, amikor konfliktust kell megoldaniuk.
Ha az érzelmekről van szó, a játék is nagyszerű segítő, amely lehetővé teszi, hogy megtanulja gyermeke érzéseit. Ha nem kedvesek a testvérről szóló hírek, amikor veled és egy másik gyermekkel játszol, érezni fogod, hogy féltékenyek, és megkövetelik a figyelmedet és a szeretetedet.
Az érzelmek közvetítőjeként való játék különösen alkalmas azoknak a gyermekeknek, akik nem tudják más módon kifejezni őket, vagy csendesebbek és félnek felfedni érzéseiket.
Jó tanács zárásként
Ahhoz, hogy gyermekének mindezeket az előnyöket megkapja, tudnia kell, hogyan lehet együtt megközelíteni a játékot.
Tanya Byron kijelenti, hogy minden harmadik szülő azt javasolja, hogy a gyerekek együtt játszanak a számítógépen. A gyerekek azonban egyedül akarnak számítógépes játékokat játszani, és inkább elmennek a szüleikkel vagy társasjátékokat játszanak.
Ezért ne vegye el tőlük ezt a lehetőséget, és ne töltsön együtt időt a számítógép mellett.
Kerülje a bekapcsolt TV-vel való játékot is. Ez az elem zavarja a gyermeket, sőt negatívan befolyásolhatja korai fejlődését.
Épp ellenkezőleg, a játék során nem szabad megfeledkeznie a mosolyról, a lelkesedésről és a szemkontaktusról. Tegyen játékos mozdulatokat, és ha akarja, beszéljen nyugodtan a gyermekkel, tipikus kenő módon.
Ha úgy látja, hogy az egyik gyermek nem szereti az egyik játékot, mutassa meg neki a másikat. Ügyeljen arra is, hogy ne legyen túl őrült - a kicsi ne unatkozzon a játék során, de ne is izguljon túlzottan. Azonban egyáltalán ne védekezzen - végül is ez a közös játékok lényege.:)