Törvény, vagyis a büntetőeljárási törvény. A 2005. május 24-i, 2006. január 1-jétől hatályos 301/2005. Sz., Hatékonyságának több mint 12 éve alatt számos módosításon esett át. Összesen ezt a törvényt több mint 40 alkalommal módosították vagy kiegészítették. A következő szövegben a legutóbbi időszakra vonatkozó módosításokat mutatunk be, különös tekintettel azokra, amelyek fontosak a büntetőeljárás megkezdése előtti eljárás szempontjából, magukra az előkészítő eljárásokra, vagy jelentősen befolyásolják a büntetőeljárást. Reméljük, hogy a fenti áttekintés segítséget nyújt akár a nyomozóknak, a PZ felhatalmazott tagjainak, akár a PZ más tagjainak, és figyelmeztetni őket a bekövetkezett változásokra, valamint frissíteni az utasításokat a büntetőeljárás egyes jegyzőkönyveiben.

2018 01-től

Törvény. 161/2018. a Büntetőeljárási Törvénykönyvet is több pontban módosította, amely 2018.07.01-én lépett hatályba. Ezek elsősorban a következő változások:

A 48. bek. A (2) bekezdés első mondatából el kell hagyni az „és fennáll a késedelem veszélye” szöveget, az utolsó mondat pedig a következőképpen szól: „Panaszt lehet elfogadni a gyám kijelölésére vonatkozó végzés és a végzés ellen. előkészítő bíró elutasította az ügyész gyám kinevezésére vonatkozó indítványát. "

Ilyenek lehetnek például azok az esetek, amikor az ilyen sértett fél törvényes képviselője a szülője, aki azonban a büntetőeljárásban nem gyakorolhatja a sértett jogait tartós munkaképtelensége miatt, vagy öregség, súlyos betegség vagy tartós munkaképtelenség miatt. A gyakorlatban olyan helyzetek is felmerültek, amelyekben szülei (vagy törvényes gondviselői) egy kiskorú sérült ellen elkövetett bűncselekmény gyanúja voltak.

A jogalkotó így ténylegesen megszüntette a 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek egyikét. 2. cikk első mondata, nevezetesen: "és fennáll a késedelem veszélye", és az e bekezdésben említett eljárást ilyen veszély fennállása nélkül kell lefolytatni. Ezt természetesen pozitívan lehet értékelni, mivel ez egy lépés a károsult javára. A büntetőeljárási törvény nem határozza meg ennek a ténynek a felügyelő ügyésznek történő bejelentésének formáját, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ez kezdeményezés lehet a gyám kijelölése iránti kérelem benyújtására a károsult fél számára a 48. § (2) bekezdése alapján. 2. -a a büntetőeljárási törvénykönyvből.

A 48. § (4) bekezdésének utolsó mondata A 2. cikket csak az módosítja, hogy a jogalkotó határozatban közvetlenül megnevezi a gondnok kinevezéséről szóló döntést, és kiterjeszti annak lehetőségét (jogát), hogy panaszt nyújtson be a gyám kinevezéséről szóló határozat (már határozat) ellen. panasz benyújtásának lehetősége olyan határozat ellen, amellyel az előkészítő bíró elutasította a petíciót ügyész gyám kijelölésére. Mindkét esetben a gyám kinevezése, vagy az ügyész gyám kinevezésére irányuló indítványának elutasítása a bíróság tehát határozat formájában köteles dönteni, amely ellen a panasz elfogadható.

Művészet. II. Második pont:

Ezzel a ponttal a jogalkotó egy teljesen új bekezdést fűzött a Büntetőeljárási Törvénykönyv 121. §-ához, nevezetesen a (4) bekezdéséhez. 5., amely így szól:

„Ha vádlottként 18 évesnél fiatalabb, a bűnüldöző hatóságok a meghallgatást hangok és képek rögzítésére szolgáló technikai eszközök segítségével folytatják le, adott esetben az eset körülményei között, különösen, ha kétségei vannak a megértési képességével kapcsolatban: a meghallgatás tartalma, figyelembe véve annak mindenek felett álló érdekét, és ha nincsenek súlyos technikai okok, amelyeket a bűnüldöző hatóságnak a jegyzőkönyvben meg kell jelölnie.

Az Art. Második pontjában A szóban forgó módosítás II. Részében a jogalkotó egy új bekezdéssel módosította a 18 éven aluli vádlott kihallgatását oly módon, hogy ezt a kihallgatást hang- és képrögzítésre szánt technikai eszközökkel, azaz a a fiatalkorú vádlott említett kihallgatása. Par. Folytatásában Az 5. cikk szerint azonban a jogalkotó két további feltételt tesz egy 18 éven aluli vádlott kihallgatásának ilyen nyilvántartásba vételéhez, amelyet ugyanakkor be kell tartani, nevezetesen azt, hogy a kihallgatást - ha ez megfelel a az ügy körülményei, kijelentve, hogy az eset körülményei Különösen kétségek merülnek fel abban a tekintetben, hogy ez a személy képes-e megérteni a kihallgatás tartalmát, és a kihallgatást ilyen módon hajtják végre, kivéve, ha vannak olyan súlyos technikai okok, amelyek a rendvédelmi hatóság a jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni.

Ezen a ponton meg akarunk tagadni néhány olyan információt, amelyet a nyomozók vagy a PZ meghatalmazott tagjai környezetében terjesztenek, és ezért 2018.07.01-től a nyomozó vagy a PZ meghatalmazott tagja köteles meghallgatni minden 18 év alatti vádlottat életkorától. a kamerába, vagyis audio-vizuális felvételt készíteni a vádlott ilyen kihallgatásáról. A 121. § (4) bekezdésének rendelkezése A büntetőeljárási törvény 5. cikke több feltételt feltételez az ilyen nyilvántartás kötelező készítéséhez:

- egyrészt a vádlottnak, aki 18 év alatti személy, a meghallgatáskor nagykorúnak kell lennie. Ami azt a személyt illeti, akit akkor vádoltak meg, amikor például 17 éves volt, de a kihallgatáskor 18 éves vagy 19 éves volt, ezt a feltételt megköveteli a 121. §. 5. nem teljesül,

- megfelelőség az eset körülményei között, amely általában a meghallgató személy (nyomozó vagy a PZ meghatalmazott tagja) rangja, különös tekintettel arra, hogy az illető képes-e megérteni a meghallgatás tartalmát; Ennek fényében úgy gondoljuk, hogy ezt a jogalkotó abban az értelemben értette, hogy audiovizuális felvételt kell készíteni az ilyen körülmények fényében, amelyek alapján ésszerűen feltételezhető, hogy egy ilyen vádlott nem képes megérteni a tartalmat a kihallgatás, ill. csak részben képes megérteni és

- hacsak nem akadályozzák súlyos technikai okok, amelyeket a bűnüldöző hatóság köteles a jegyzőkönyvben feltüntetni. Ebben az esetben lehet például egy ilyen audiovizuális felvétel készítésének lehetetlensége annak a ténynek köszönhető, hogy az OČTK általi meghallgatás idején ez technikailag nem lehetséges, a késedelem veszélye miatt stb. Ahogy azt a büntetőeljárási törvény előírja, ezt a tényt világosan fel kell tüntetni a vádlott kihallgatásának jegyzőkönyvében, például annak a szakasznak az elején, amelyben a vádlott utólag maga nyilatkozott az ügyben.

Ez a módosítás (II. Cikk második pont) a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvből származik. 2016.05.11., 2016/800, a büntetőeljárásban gyanúsított vagy vádlott gyermekek eljárási garanciáiról, valamint annak megfelelő átültetésének szükségességéről jogrendünkbe. Művészet. A 2016/800 irányelv 9. cikke előírja:

- A tagállamok biztosítják, hogy a gyermekek kihallgatását audiovizuálisan rögzítsék a rendőrség vagy más bűnüldöző hatóságok a büntetőeljárás során, adott esetben az eset körülményeinek megfelelően, figyelembe véve többek között, hogy ügyvédet állítanak-e be vagy sem. Jelenlegi és személyes szabadságától megfosztott gyermek esetén a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.

- Ha az audiovizuális felvételt nem készítik el, a meghallgatást más megfelelő módon, például kellően hitelesített írásos feljegyzéssel kell rögzíteni.

- Ez a cikk nem érinti azt a lehetőséget, hogy kérdéseket tegyenek fel kizárólag a gyermek azonosítása céljából audiovizuális felvétel nélkül.

Megjegyezzük azt is, hogy a 37. bek. 1 levél d) pontja értelmében a fiatalkorúval szemben folytatott eljárás esetén kötelező védekezésről van szó, és meg kell értenie a 2. sz. irányelv fenti rendelkezéseinek lényegét. A 2016/800, valamint a büntetőeljárási törvénykönyvbe történő átültetése érdekében a jogbiztonság és az így megszerzett bizonyítékok alkalmazhatósága érdekében javasoljuk, hogy a fiatalkorú vádlott kihallgatását mindig a fiatalkorú ügyvéd jelenlétében végezzék, ellenkező esetben mindig az audiovizuális felvételével együtt hajtsa végre. Míg az első esetben a fiatalkorú ügyvéd jogainak tiszteletben tartását kell védenie és felügyelnie, a második esetben az audiovizuális felvétel ezen jogainak betartásáról tanúskodik. Ha kétség merül fel afelől, hogy fennállnak-e ilyen körülmények, úgy véljük, hogy ilyen helyzetben jobb folytatni egy audiovizuális felvétel készítését, hogy egyértelmű legyen, hogy a kihallgatást a büntetőjogi Eljárási kódexet és más általánosan kötelező jogi szabályozásokat, és figyelembe vette a gyermek mindenek felett álló érdekét.

A teljesség kedvéért leszögezzük, hogy a módosított 1. bek. A Büntetőeljárási Törvénykönyv 121. §-ának 5. pontját követi egy 2019.06.01-től hatályos módosítás, amely szabályozza a vádlott korábbi nyilatkozatának a 121. § (2) bekezdése alapján történő visszajátszásának lehetőségeit. 5. cikk a műszaki berendezésekről, a 258. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek mellett. 5. -a.

Művészet. II. Harmadik pont:

A nyomozók vagy a PZ meghatalmazott tagjai szempontjából az egyik legjelentősebb változás, amely a büntetőeljárási törvénykönyvben 2018. július 1-je óta megtörtént, és amellyel szinte naponta kapcsolatba kerülnek, a a határozat elleni panasz benyújtásának határideje. 2018.07.01-től a panaszt a határozat közlésétől számított három munkanapon belül benyújtják annak a szervnek, amely ellen az állásfoglalás irányul. A három napos időszak, amikor például pihenőnapokat vagy munkaszüneti napokat is beleszámítottak ebbe az időszakba, így kizárólag a három munkanapos időszakra változik.

Ezzel összefüggésben a bűnüldöző hatóság köteles elhalasztani ennek az időszaknak a végét a következő munkanapra abban az esetben, ha például a panasz benyújtásának határideje pihenő vagy szabadság napjára esik (lásd: A Büntetőeljárási Törvénykönyv 63. §-ának (5) bekezdése), mivel ezek a napok már egyáltalán nem számítanak bele a határidőbe. A jogalkotó célja különösen az volt, hogy a jogosult szervezeteknek (különösen a vádlottnak, a károsultnak vagy a visszaélést bejelentő személynek) jobb lehetőséget biztosítson minősített jogi segítség igénybevételére és fellebbezésre, mivel a gyakorlatban olyan helyzet állhat elő, amikor a végzést pénteken kézbesítették a hétvégén folyt. Az állásfoglalás kézbesítésének határidejének kiszámítására gyakorlati példát ad a Szolgálat a büntetőeljárásokban című cikk, valamint a szolgáltatás fikciójának a Büntetőeljárási Törvénykönyvnek megfelelő gyakorlati alkalmazásának lehetősége.

Jelentős e változás kapcsán az is, hogy a jogalkotó a 2018.07.01-től hatályos módosítások átmeneti rendelkezéseiben kimondta, hogy a 187. § (4) bekezdésének rendelkezése 1 módosítva, 2018.07.01-től hatályos - azaz három munkanapon belül módosított változata csak a 2018. június 30. után kiadott határozatok elleni panaszokra vonatkozik. Ezért, ha a nyomozó vagy a PZ meghatalmazott tagja 2018.06.30-a előtt (beleértve) is kiadott egy határozatot, akkor is lehetőség van panasz benyújtására egy ilyen határozat ellen három napon belül, nem három munkanapon belül, még akkor is, ha ilyen határozat indokolt volt.személy csak 2018.06.30 után szállított.

Művészet. II. Ötödik pont:

Az említett rendelkezés megváltoztatja a 347. § (4) bekezdésének szövegét. 2 betű b) és par. 3 betű b) pontja szerint oly módon, hogy a "tizennyolcadik" szó helyébe a "tizenkilencedik" szó lépjen.

Ez a módosítás megerősíti a védelmet a vádlott fiatalkorúakkal szemben folytatott eljárások esetén, ha egy ilyen személy ellen vádat emelnek, nem egészen 18, hanem 19 éves koráig. Ez a korlátozás azonban csak a büntetőeljárási törvénykönyv hetedik címének (Különleges eljárások) második részének rendelkezéseire vonatkozik, amelynek címe: Fiatalkorúak elleni eljárások. A büntetőeljárási törvénykönyvnek a fiatalkorú elkövetők büntetőeljárásokban elfoglalt helyzetére vonatkozó egyéb rendelkezéseit ez nem érinti.

Művészet. II. Hatodik pont:

A 419. §-ban A büntetőeljárási törvény 1. cikkének végén a „fiatalkorú esetén” szövegrészt el kell hagyni.

A módosított bekezdés Az 1. cikk így hangzik: „A bíróság nyilvános tárgyaláson eldönti, hogy az elítélt bizonyított-e a próbaidő alatt, vagy szabadságvesztés büntetést rendel el. Nyilvános ülésen dönt a próbaidő esetleges meghosszabbításáról is. "

E módosítás magyarázatához hivatkozni kell a Büntetőeljárási Törvénykönyv 301. §-ára, amely kimondja, hogy: "Zárt ülésen a Szenátus dönt arról, hogy hol a törvény nem írja elő, hogy a főtárgyaláson vagy a nyilvános ülésen döntsön. . "

Eddig az az általános elv szerint, hogy a szenátus mindig zárt ülésen dönt, hacsak törvény másként nem rendelkezik, a bíróság úgy döntött, hogy a próbaidőt mindig zárt ülésen meghosszabbítja, nyilvános ülésen pedig csak abban az esetben volt fiatalkorú esetében a szavak törlésével: elérték, hogy a bíróság az elítélt próbaidejének bármilyen meghosszabbításáról már csak nyilvános ülésen dönt, azaz a fiatalkorúak esetében, valamint egyéb ügyekben (felnőtt) személyek.