A civilizációs étrend veszélyei - a biotáplálkozás előnyei 3. rész

A civilizációs étrend veszélyei - a biotáplálkozás előnyei 3. rész
MUDr. Rainer Matejka
Terápiás társadalom a természetes kezelési módszerekért
Kassel, Németország

bioélelmiszerek

A neandervölgyiek egészségesebbek voltak. Modern étrendünk kimerítette a vitaminokat és ásványi anyagokat, különösen a rostokat és az úgynevezett másodlagos növényi anyagokat. Mint később látni fogod, az utóbbi két említett anyag főleg az ökológiai termesztésű élelmiszerekben található.

Étel

Rost (g/nap)

(az Oxfordi Egyetem S. Boyden kutatása szerint)

A biogazdálkodás előnyei

- Alacsonyabb káros anyag-tartalom, mert nem használnak mesterséges védőanyagokat.
- Alacsonyabb víztartalom - ez jobb tárolási lehetőségekhez és így jobb ízhez vezet.
- Kedvezőbb energiamérleg: sokkal kevesebb energiára van szükség egy kalória megszerzéséhez a biotáplálékból, mint egy általában termesztett élelmiszerhez.

Például csak egy kalóriára van szükségünk ahhoz, hogy 6 kcal biotermesztésű burgonyát kapjunk. A hagyományos mezőgazdaságban ez az arány 1: 6 helyett csak 1: 2.
A helyzet sokkal kedvezőtlenebb a takarmánymarhák esetében, ahol az arány 10: 1 és 40: 1. A halászati ​​iparban ez akár a 250: 1 arányt is elérheti.

A biológiailag termesztett ételek vitaminok és ásványi anyagok tekintetében nem mutatnak előnyöket a gyakran termesztett ételekhez képest. Ezeket a tényezőket elsősorban az ország minősége, elhelyezkedése és az éghajlati viszonyok befolyásolják. A bioélelmiszerek a rostok és a másodlagos növényi anyagok területén lényegesen nagyobb mennyiségű hatóanyagot mutatnak. Folytatjuk a két fontos anyagcsoport és jelentésük részletesebb ismertetését:

1. Rost

A Német Táplálkozási Társaság (DGE) szerint egy személynek napi körülbelül 30 g rostot kell bevinnie. Általában azonban ez a szám alacsonyabb értékre csökken, általában napi 20 g-ra.

A rost alatt ezt értjük:

A rostot a növények sejtfalai, valamint azok szövete és peremrétege is tartalmazza. A rosttartalom a növény fajtájától, életkorától és növekedési körülményeitől függ.

A szálaknak a következő hatása van: a magasabb rosttartalom miatt hosszabb rágásra van szükség. Ez jobban megőrli az ételt nyállal, ami jobb rágást eredményez a szájban - a "jól megevett félig emészthető" mottó szerint. A hosszan tartó rágás a jóllakottság korai érzéséhez vezet. Ez egészen automatikusan csökkenti a kalóriabevitelt.

A rostok duzzanata lassabb áthaladást eredményez a vékonybélben, mint a hagyományos élelmiszereknél. Ez lassabban fogyasztja az élelmiszer-bevitelt, ami többek között lelassítja a vércukorszint növekedését. Ugyanakkor a rost növeli a széklet súlyát. Míg ez a vékonybélben lelassul, a vastagbélben gyorsulás lép fel. Ez a tény különösen észrevehető gabonarostok használatakor.

Ezenkívül a rost elnyeli a toxinokat. Különböző egyéb káros anyagok mellett az epesavak is meg vannak kötve a szervezetben. Az epesavak megkötése azt jelenti, hogy a szervezetnek új epesavakat kell előállítania az emésztéshez. Ezeket veszi az LDL-koleszterinből (rossz koleszterin), és így csökkenti az LDL-koleszterin szintjét a vérben. A megnövekedett rostbevitel tehát hozzájárulhat a vér koleszterinszintjének javításához és a vérkeringés kockázati tényezőinek csökkentéséhez.

Végül a rost ioncseréhez vezet. Ez vonatkozik a nem kívánt nehézfémekre, mint pl. ólom és kadmium, de ezek egy része szintén kívánatos ásványi anyag, például kalcium, vas és cink. Fontos megjegyzés: a szükséges vitaminok és ásványi anyagok bevitelét mindig a teljes étrend minősége, nem pedig a testsúly szabályozza. Ha nagy értékű ételt fogyasztunk, mindig kisebb mennyiség elegendő, mint a szokásos otthon, ill. civilizációs étrend.