táplálkozás-ii
BAN BEN az első rész a táplálkozásról beszéltünk az összes makrotápanyag reprezentációjának fontosságáról a napi étrendben. A legmagasabb a makrotápanyagok aránya SZÉNHIDRÁTOK - CUKOR.

Táplálkozásunk során két szélsőséggel találkozunk. Vagy van szénhidrátbevitel alacsony, mert azt gondoljuk, hogy csak nyerünk tőlük, vagy az ő részük nagyon magas, amikor nagy mennyiségű kenyér, lisztes ételek, édesített italok, cukrászda, valamint magas rejtett cukrotartalmú ételek fogyasztására összpontosítunk. Hol van az igazság és milyen szénhidrátokra van szükségünk? A szénhidrátok olyan anyagok, amelyek sejtjeinknek, testünknek olyan energiaellátást biztosítanak, amely nélkül nem tudnánk létezni. Például az agy szinte kizárólag a vérből származó állandó glükózellátástól függ, egy felnőtt agya körülbelül 140 g glükózt fogyaszt el naponta, ami az étellel bevitt szénhidrátok akár felét is képviselheti. Alapvetően a szénhidrátokat felosztják egyszerű - monoszacharidok és bonyolult - oligo- és poliszacharidok. Felosztjuk őket:

  1. monoszacharidok vagy egyszerű cukrok
  2. oligoszacharidok (2-10 monoszacharid egység)
  3. poliszacharidok vagy komplex cukrok

Monoszacharidok - Egyszerű cukrok

  • Szőlőcukor (szőlőcukor) - az összes szénhidrát alapegysége. A glükóz tiszta formájával általában csak szőlőcukor vagy különféle kiegészítők formájában találkozhatunk. Az emberi testnek nincsenek problémái megemészteni. Nem alkalmas cukorbetegek számára.
  • Fruktóz (gyümölcscukor) - gyümölcsökben, mézben, néhány zöldségben, kukoricában található meg, és szeretjük, mert körülbelül 1/5-ével édesebb, mint a glükóz és a pretonam íz. A glükózzal ellentétben nem serkenti az inzulintermelést. Korlátozott mennyiségben cukorbetegek számára is alkalmas.

  • szacharóz - cukorrépából vagy cukornádból nyert cukor, amelyet élelmiszerek édesítésére használnak. Ez a glükóz és a fruktóz (cukor, amelyet általában otthon édesítünk) kombinációja
  • laktóz - tejcukor, amely galaktóz és glükóz kombinációja. Az emlősök tejében található meg

Az oligoszacharidok gyors energiaforrást jelentenek, mert hasadásuk folyamata gyorsan megtörténik. Mint a monoszacharidok esetében, itt is nagy mennyiségben kellene fogyasztanunk őket, hogy egész nap energiát töltsünk fel.

Poliszacharidok - Komplex cukrok

Döntő fontosságúak a táplálkozás szempontjából poliszacharidok (komplex cukrok - összetett szénhidrátok), amelyek a legfontosabbak energiaforrás (kb. 60%) a rost. Ezek nagyszámú monoszacharidból álló láncok, és energiaforrásként történő felhasználáshoz egyszerű cukrokra kell bontani őket. Míg a monoszacharidok (egyszerű cukrok) bevitel után rövid távú energiamennyiséget jelentenek, a poliszacharidokból (komplex cukrokból) származó energia fokozatosan szabadul fel. Elég sokáig felszívódnak és elegendő rostot tartalmaznak, így sokkal jobban táplálnak minket. Különösen a teljes kiőrlésű ételek tartalmaznak fontos ásványi anyagokat és néhány vitamint. A rostok közül az ún élelmi rost, amelynek kulcsszerepe van az egészséges étrendben. A legismertebb és legfontosabb poliszacharidok:

  • keményítők Burgonya, kukorica, búza, rizs, banán, kenyér, tészta, gabonafélék
  • cellulóz- oldhatatlan rost - étkezési funkciójú poliszacharid típusa (nincs kalóriaérték)

Élelmi rost

A rost a komplex szénhidrátok emészthetetlen alkotóeleme. A szálat 2 alaptípusra osztjuk.

  1. Oldható rost (pl. pektin), főleg hüvelyesekben, zabban, gyümölcsökben (különösen almában, banánban), burgonyahéjban található meg, psyllium.
  2. Oldhatatlan rost (pl. cellulóz), amely főleg teljes kiőrlésű termékekben, diófélékben és magvakban, gyümölcshéjakban, zöldségekben stb.

Az egészség megőrzése érdekében fontos, hogy mindkét típusú rost mindennapi része legyen étrendünknek. A rost nagyrészt nem esik az emésztési enzim folyamat alá, és viszonylag épen átjut a gyomorban és a belekben. Fő feladata a vékonybél és a vastagbél megfelelő működésének biztosítása azáltal, hogy felgyorsítja a széklet, a méreganyagok átjutását a bélrendszeren keresztül, és így a testünk nincs eltömődve, és az emésztőrendszer tisztán marad. A rost segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét azáltal, hogy megköti azokat az ereket. Az oldható rost fontos szerepet játszik a cukrok anyagcseréjében (feldolgozásában). Ha van elegendő oldható rost (pektin) a testünkben, a vércukorszintünk sokkal lassabban emelkedik, mert a cukrok felszívódása lelassul. Ajánlott napi bevitel egy felnőtt számára 25 - 30 g rostnaponta, és a 4-18 éves gyermekek számára 8-15gr rost naponta.

A poliszacharidok és a fruktóz fogyasztása nem növeli a vér inzulinszintjét, és ez döntő fontosságú a cukorbetegség és a hipoglikémia megelőzésében és kezelésében.