Igen, jól olvasol. Az állóképességi futás újabb fantasztikus bónuszt jelent.

nemcsak

A futás bölcs. De ettől okosabb lehet?

A kutatócsoport több mint 1100 emberből állt, akiknek átlagéletkora 28 év volt, akik rendszeresen végeztek fizikai és mentális teszteket. A fizikai tesztek során a válaszadók 2 percig jártak a lehető legnagyobb sebességgel. Megmérik azt a távolságot, amelyet képesek voltak megtenni, mint az állóképesség szintjét. Azokat, akik két perc alatt nagyobb távolságot tettek meg, kitartóbbnak tartották, és több pontot szereztek az értékelési mátrixban.

A mentális tesztekben a kutatók tesztelték a válaszadók memóriáját, érvelési képességét és megítélését. MRI tesztet (az agy mágneses rezonancia képalkotása) is végeztek az idegaktivitás mérésére az agykéreg területén.

A tesztekből kiderült, hogy azok a válaszadók, akiknek az állóképességi tesztjeinél magasabb pontszámot értek el, a mentális tesztekben is magasabb pontszámot értek el, és magasabb volt az idegimpulzusok továbbításának aktivitása is az agykéregben.

A futás elsősorban a fehér anyagot érinti

A fehér anyag minden agy kommunikációs rendszere, valami kábelvezetés az agy fontos központjai között, amelyeken keresztül az információ áramlik. Ha az agy magas fehéranyag-tartalommal rendelkezik, ez garancia arra, hogy az egyes agyközpontok problémamentesen kommunikálnak egymással.

Azoknak a válaszadóknak, akik magasabb állóképességi pontszámot értek el, magasabbak voltak a kognitív képességek, különösen az ítélőképesség, a memória, az elismertség és az általános mentális teljesítmény. A jobb fizikai, különösen az állóképesség, kapacitás jobb véráramlást eredményez az agyban, vagyis jobb vérellátását. Ez a fehér anyag jobb működéséhez, azaz jobban összekapcsolt egyéni agyközpontokhoz vezet.

És bár további kutatásokra van szükség ezen a területen az ok-okozati viszony meghatározásához, teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a futás nemcsak az izmokat és a szívet, hanem az agyat is erősíti.

  • A Nature folyóiratban megjelent nemrégiben készült tanulmány a fiatalok fittségi szintjére összpontosított, és kapcsolatot keresett a fitnesz szintje és az agyműködés között.
  • A kutatók feltárták az állóképesség és az agyi munka kapcsolatát: minél nagyobb az állóképesség, annál nagyobb az agy munkaképessége és idegi impulzusok továbbítása
  • A magasabb fittségi szinttel rendelkező személyek magasabb pontszámokat értek el a kognitív tesztekben (logikai érvelés és memória tesztek). Nagyobb mennyiségű ún fehér anyag az agyban, és ez a fehér anyag felelős az idegjelek továbbításáért.