ismét

Pozsony, március 5. (TK KBS) A húsvét előtti előkészítő időszak negyven napos böjt. Ez a bűnbánat egyik formája nemcsak a kereszténységben, hanem más vallásokban is. Ez alkalomból különféle kérdéseket és válaszokat hozunk, amelyek segítenek eligazodni. A válaszok A TK KBS archívumán alapulnak.

Amivel megkezdődik a húsvétra való gyors felkészülés a római katolikus templomban?

A római katolikus egyházban a húsvétra való gyümölcsöző felkészülés az ún Hamvazószerda. Húsvét előtt a hetedik hét szerdája van. Ez az év 2019. március 6-án, szerdára esik.

Ezen a napon böjtöt rendelnek el?

Igen. Ez a nap a szigorú böjt és a húsételektől való tartózkodás napja.

Hogyan tarthatjuk meg?

Ezen a napon szigorú böjt van, amelyet az alábbiak szerint tartunk: 14 életévig a húsételeket tartózkodni kell. A 18. életévüket betöltött és 60 évnél fiatalabbak is csak naponta háromszor esznek, ebből csak egyszer elegendő. E három étel között nem eszünk semmit, gyümölcsöt vagy édességet. Ismét 60 év felett csak a húsból származó böjt van szó.

Milyen intézkedésről van szó?

Ezen a napon a pap vagy a diakónus hamvakat készít a hívők homlokán a keresztből a következő szavakkal: "Ne felejtsd el, hogy por vagy és porrá váltál", vagy "Térj meg bűnbánatot és higgy az evangéliumban!" Ez a cselekvés megmagyarázza a különbséget a mai szoros böjt és a nagypénteki böjt között. Az első a bűnbánat gyors elkövetése a elkövetett bűnökért ("Vétkeztem, és nem akarok enni, amíg rendbe nem tettem."). A második az a böjt, amelyet az Úr Jézus megemlít: „Nos, eljönnek azok a napok, amikor elveszik a vőlegényüket; akkor böjtölnek ”(Mt 9,9).

Mióta ismerjük a hamu-fej szertartást?

Hogy van ez a görögkatolikus egyházban?

A görög katolikusok (bizánci rítus), akik ragaszkodnak a gregorián naptárhoz, két nappal korábban kezdik meg a Nagy Negyvenkét böjtöt, mint a római katolikusok (latin rítus). A negyven nap hétfőn kezdődik és Lázár szombatját megelőző péntekig tart. A görög katolikusok szombaton és vasárnap is számítanak a böjtöt követő negyven napon belül. A böjt az az idő, amikor a hívő embernek megtérésre, gondolatváltásra kell törekednie, meditálnia kell az életén, sírnia bűnein. Csak a nagyhét van elkülönítve Krisztus üdvözítő szenvedésének elmélkedésére és bemutatására. Ezek a tények a bizánci egyház istentiszteleti életében is tükröződnek - szerdán és pénteken az előre megszentelt ajándékok liturgiáját szolgálják fel. Ebben a megszentelt eucharisztikus ajándékokat kiosztják a híveknek; az istentiszteletnek nincs anafórája (az eucharisztikus kánon) vagy a szent ajándékok megtérése. Ez a bizánci rítusban a legerősebb eucharisztikus tiszteletteljes szolgálat. Ugyanakkor, ellentétben a Szent liturgiával. Arany János vagy Szent Nagy Bazil, sok bűnbánó elemet tartalmaz - különösen a mély íjak.

Mi a nagyböjt másik története?

A Tizenkét Apostol tanában (Didascalia apostolorum) a 3. század elejétől a keresztség előtt 1-2 napos (vagy 40 órás), húsvét előtti 2-3 napos böjtöt javasolnak. Ebből a rövid böjtből fokozatosan kialakult egy 40 napos böjt, amelyet a hívőknek a 4. század elején ajánlanak Szent. Athanasius (296-373), alexandriai püspök és St. Jeruzsálemi Cirill (315-386). A 40. számnak szent jelentése volt: Jézus Krisztus nyilvános megjelenése előtt 40 napig böjtölt (Márk 1:12; Mt 4: 1–11), 40 napig a víz elborította a földet a világ áradása idején, Mózes böjtölt a hegyen Sínai 40 napig, 40 napig Illés próféta a Horeb-hegy barlangjába utazott, ahol Isten eljött hozzá és így tovább. Az eredeti böjti szabályok nagyon szigorúak voltak: csak naponta egyszer engedélyezték az ételek fogyasztását. Ezenkívül az absztinencia szigorította őket, azaz. bizonyos ételek, például hús, hal, tej és tejtermékek (vaj, sajt) fogyasztásától való teljes tartózkodással. A böjtre és a böjtre vonatkozó jelenlegi szabályozásokat 1966-ban vezette be a Poenitemini Apostoli Alkotmány.

Mennyi ideig tart a böjt?

A nagyböjti időszak a római katolikus templomban hamvazószerdától az esti szentmise kezdetéig, nagycsütörtökön az úrvacsora emlékére. A nagyböjt hat napjára terjed ki. Egészen a közelmúltig az első nagyböjt vasárnapot Quadragesimának (görög tesserakosztésznek, azaz 40 nappal húsvét előtt) hívták, míg a húsvétot itt húsvét három napjának, nem húsvét vasárnapjának kell érteni. Az V. század elején Szent. Maximus, torinói püspök három hetes előzetes felkészítést vezetett be. A böjt előtt három vasárnapot hívtak: Septuagesimának (húsvét előtti 70. nap - ezt a vasárnapot nálunk "Deviatnik" néven ismerték), Sexagesimának (60. nap) és Quinquagesimának (50. nap). A 40 napos böjtöléssel együtt 70 napos kiképzést alakítottak ki, amely a babiloni fogság 70 évét szimbolizálja. I. Gergely pápa (590–604) különleges imaimádságokat készített ezekre a napokra. Sándor pápa III. (1159-1181) elrendelte, hogy az "Alleluia" éneklést - akárcsak a 40 napos böjt időszakában - a Laus tibi Domine, a Rex aeternae gloriae (Dicséret Krisztusnak, az örök dicsőség királyának) megidézése váltja fel. 1969-ben ezeket a liturgikus sajátosságokat megszüntették, és mindhárom vasárnapot áthelyezték az "egész év" vasárnapi ciklusába.

A Szentatya is üzeni a böjtöt?