CELIAKIA - egészségesebb életmód 🙂
A lisztérzékenység a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amelyet a búza, az árpa, a rozs és a zab fehérjéinek intoleranciája okoz. Az intolerancia a glutén-glutén gabona gabonafehérjék keverékére utal. A betegség előfordulásának becslése 1: 3 000 és 1: 100 között mozog. A betegség nem fordul elő Japánban és Fekete-Afrikában. Európában az előfordulás, ill. a diagnosztizált betegek száma délről északra növekszik. A nőket valamivel gyakrabban érintik, mint a férfiak. Feltételezzük, hogy a lisztérzékenységben szenvedők nagy része nem tud erről a rendellenességről, csak az emberek körülbelül 5% -a ismeri a diagnózisát.
Számos tényező járul hozzá a lisztérzékenység kialakulásához:
A lisztérzékenység, mint autoimmun betegség, előfordulhat más autoimmun betegségek mellett, mint például: 1-es típusú cukorbetegség, rheumatoid arthritis, nem specifikus bélgyulladás, pajzsmirigy, epeúti, máj-, vese- és egyéb betegségek.
Hogyan és mikor nyilvánul meg a glutén intolerancia?
A lisztérzékenység sokféle módon nyilvánulhat meg. A lisztérzékenység formái tipikus képet alkotnak a gleccserről, a betegek csak körülbelül 10% -a nyilvánul meg a betegség tipikus megnyilvánulásaként, és a betegek legfeljebb 90% -a klinikai tünetek nélkül. Gyermekeknél a nehézségek leggyakrabban az első év végén jelennek meg (miután lisztet adtak az étrendhez), vagy az élet 2.-3. Néha glutén intoleranciát diagnosztizálnak később az életben.
Megnyilvánulhat a "malabszorpciós szindróma" tüneteivel:
- hasmenés, terjedelmes, laza széklet (400–1000 g), savanykás szag és világos színű, magas zsírtartalmú, vízen úszó, puffadás, fokozott bélgázképződés, nyomásérzet a hasban.
- általános gyengeség, fogyás, alultápláltság gyermekeknél, késleltetett növekedés, kicsi súlygyarapodás, késleltetett szexuális fejlődés.
- depressziós állapotok és egyéb változások a pszichében (bosszúság, ingerlékenység, félénkség, szorongás, nyugtalanság).
- mellékhatások - ill. szövődmények:
vérszegénység (vérszegénység), vérzési állapotok
jelentős vitaminhiány (főleg B-vitamin és zsírban oldódó vitamin (A, D, E, K), vas, folsav =>, majd a szájzug ragadéka, kisimított nyelv, aphthosus ínygyulladás és perifériás ödéma
izomgörcsök, gyengeség, paresztézia (bizsergés, bizsergés), - ízületi fájdalom, csontritkulás (a csontok elvékonyodása a kalcium hiánya miatt), csonttörések, angolkór gyermekeknél (D-vitamin hiánya)
- bőr megnyilvánulásai: száraz bőr, sápadtság, pigmentáció, dermatitis herpetiformis Duhring (bőr herpeszgyulladása) és ekcéma, puha törékeny körmök
- termékenységi rendellenességek, csökkent szexuális aktivitás
A cöliákia megoszlása a klinikai megnyilvánulás szerint:
• Klinikai cöliákia: a betegnek klinikai tünetei vannak, szövettanilag igazolt változások vannak a vékonybél nyálkahártyájában és pozitív antitestek vannak (gliadin, endomysis és/vagy transzglutamináz ellen).
• Néma cöliákia: a betegnek nincsenek klinikai tünetei, és a szövettani leletek hasonlóak a klinikai formához és a pozitív antitestekhez.
• Látens cöliákia: a páciensnek klinikai tünetei vannak, szövettanilag normális lelete van a bél nyálkahártyáján, kivéve a megnövekedett intraepitheliális limfociták számát és pozitív antitesteket.
• Potenciális cöliákia: a betegnek nincsenek klinikai tünetei, de van olyan betegsége, amely társulhat a lisztérzékenységgel, vagy valamelyik rokon celiakia. A szövettani eredmények normálisak, kivéve az intraepithelialis limfociták és a pozitív antitestek megnövekedett számát.
Kinek van hajlandósága?
• 1. és 2. fokú rokonok (az érintett személy gyermekei és unokái, a lisztérzékenységben szenvedő betegek tünetmentes rokonai legfeljebb 10% -ánál jelentkezik a vékonybél villiák tünetmentes sorvadása)
• cukorbetegek (cukorbetegek), akik inzulinfüggők (a cukorbeteg gyermekek legfeljebb 10% -ának is van celiakia).
• Down-szindrómás betegek, Sjögren-szindróma, szelektív IgA antitesthiány, vérszegénységben szenvedő betegek
• más autoimmun betegségben szenvedő betegek
Hogyan diagnosztizálják a lisztérzékenységet?
A betegség klinikai megnyilvánulásainak változékonysága miatt a szövettani és a laboratóriumi vizsgálat alapvető fontosságú a diagnózis szempontjából, az alapos kórelőzmény és a fizikai vizsgálat mellett.
• A vérben található antitestek meghatározása: a lisztérzékenységre specifikusak az antiendomiális és az antigliadin antitestek. A mért antitestek értéke korrelál a klinikai megnyilvánulások súlyosságával, és felhasználható a betegség lefolyásának paramétereként. A glutén antitestek vérben való jelenlétének vizsgálatát ELISA-val végezzük.
• Endoszkópos vizsgálat: a szonda gyomoron át a vékonybélbe történő behelyezésével mind a nyálkahártya makroszkópos leképezése, mind a a vékonybél villiáinak sorvadásának súlyossága, vagyis a nyálkahártya normális domborzatának károsodása, valamint a szövetminták mikroszkópos vizsgálata, ún. biopszia, a vékonybél (jejunum) nyálkahártyájából.
• Házi teszt - Azok számára, akik biztosak akarnak lenni abban, hogy nem szenvednek lisztérzékenységben, jelenleg jól kapható. Kivitelezése nagyon könnyű, és az eredmény 10 percen belül ismert. Ujj hasából egy vércseppből készül. A kis tűvel történő injekció szinte fájdalommentes, és a teszt gyermekek számára is megfelelő. Ha pozitív eredményt ér el, fel kell mennie háziorvosához, aki gasztroenterológushoz küld. Csak a vékonybél szövetének későbbi vizsgálata - vagyis a bélbiopszia - igazolja, hogy valóban van-e celiakia. A szövettan jelenleg az egyetlen hivatalosan elismert módszer a betegség megerősítésére.
A magas kockázatú betegcsoportokban a pozitív emberek keresése szűrővizsgálatokkal indokolt, amelynek garantálnia kell a korai diagnózist következmények és szövődmények nélkül fel nem ismert és kezeletlen cöliákia esetén.
Celiakia van - mit jelent számomra?
Ha a tipikus klinikai tünetek bármelyike jelentkezik Önnél, majd a lisztérzékenységet a fenti vizsgálatok igazolják, az élet nem ér véget. A lisztérzékenység súlyos, de megoldható betegség.
A lisztérzékenység a gluténtartalmú ételek egész életen át tartó elkerüléséből áll - gluténmentes étrend. Az étrendhez elengedhetetlen az élelmiszerek pontos megjelölése gluténmentesként.
A kezelés kezdetekor a vékonybél működésének helyreállítása érdekében a tejtermékeket is el kell kerülni, mivel a tejfehérjék lebontása a laktázhiány (úgynevezett "átmeneti laktóz-intolerancia") miatt is károsodik.
Az étkezési hibák nagyon gyorsan megismétlik a tüneteket, és az évek során vastagbélrákhoz, valamint egyéb rosszindulatú daganatokhoz, különösen rosszindulatú limfómákhoz vezethetnek.
Óvintézkedésként a veszélyeztetett populációk számára megfelelő, legalább 6 hónapos szoptatás javasolt. A glutén kihagyása 1 életévig. Glutént tartalmazó ételeket nem szabad 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek adni (sült levesek, búzadara, piskóta, pelyhek, dara).
A szigorú gluténmentes étrend bevezetését követően a klinikai állapot az étrend első hónapjában gyorsan javul. A bélnyálkahártya azonban több hónapig normalizálódik.