Az elhízás a 21. század járványa, ezért nem csoda, hogy szinte az összes diéta és fogyókúrás program szinte mindenkit érdekel. Minden magazinban vagy az interneten megtalálhatja őket, és gyakran különféle garantált tanácsokat és szakértői nyilatkozatokat is elküldnek e-mailben. Csak őket

étrendi

2010. május 13., 0:00, Miriam Vojteková

Előfordulhat azonban, hogy természetesnek veszi, nem teljesen biztonságos. Jó barát esetén is szokás mondani: bízzon, de ellenőrizze.

Lehet, hogy e-mailben már kapott levelet ismerőseitől vagy szeretteitől, amely felsorolja a 16 legnagyobb étrendi mítoszt és hazugságot, amelyet az állítólagos német dietetikus, Dr. Detlef Pape. Valójában szakértő a dietetikában, és néhány könyve szlovákul is megjelent. Kérdéses azonban, hogy valóban ő az e-mailben keringő szóban forgó szöveg szerzője. Valószínűbb, hogy valaki firkált szakmai publikációiban, de ez azzal a kockázattal jár, hogy az ilyen állításokat ki lehet vonni a kontextusból, és jelentésváltozás következhet be, aminek következtében nem biztos, hogy teljesen igazak.

Ha sokan betartják ezeket az utasításokat, anélkül, hogy ellenőriznék a helyességüket, gyakran több kárt okozhatnak nekik, mint hasznot. Ezért úgy döntöttünk, hogy kikérjük az egészséges táplálkozás területén három szlovák szakértő véleményét az említett német dietetikus egyéni mítoszairól és állításairól.

Megkerestük a MUDr-t. Alžbeta Béderová, CSc. a Pozsonyi Regionális Közegészségügyi Hivatal egészségügyi tanácsadó központjától, prof. RNDr. Katarína Horáková, dr., Az egészséges táplálkozás szakértője és gasztroenterológus - obezitológus és dietetikus MUDr. Minárik Petra. Fokozatosan, négy részben hozzuk el szakértői véleményüket a tizenhat étrendmítosz és hazugság mindegyikéről.

A sorozat I. része itt található, II. a sorozat egy része itt található és III. a sorozat egy része itt található.

Dr. Detlef Pape: Nem! A legtöbb sajtfajta sokkal több zsírt tartalmaz, mint bármely szalámi.

MUDr. Alžbeta Béderová, CSc.: A sajtokat mindenképpen kiváló minőségű és táplálkozás szempontjából értékes ételek közé soroljuk. Főleg teljes értékű fehérjék, kalcium, vitaminok, de természetesen zsírok és koleszterin forrása is. Előnyük, hogy pl. laktóz-intolerancia, azaz a tejcukor emésztésének képtelensége, amely puffadással és hasmenéssel jár. A sajtokat és a savanyú tejtermékeket ezek a betegek is jól tolerálják. A sajtok zsírtartalma eltér, és a racionális táplálkozásban alacsony zsírtartalmú, termikus sajtokat ajánlunk, ahol az alacsonyabb zsíroldékony vitamin-tartalom mellett minden értékes és szükséges tápanyag megmarad. Nem igaz, hogy a sajtok több zsírt tartalmaznak, mint a szalámi, pl. 100 gramm 30 százalékos eidam kevesebb, mint 15 gramm zsírt tartalmaz, de 100 gramm turisztikai kolbász 34 gramm zsírt. Tehát azt mondhatom, hogy a sajtok egészségtelenek, alapvető hiba, és ami a legfontosabb, mindig választhatunk alacsony zsírtartalmú.

Prof. RNDr. Katarina Horakova, dr.: Az alacsony zsírtartalmú joghurtban és sajtban kevesebb a kalória. Adjon friss, nem édes gyümölcsöket, mint eper, málna, szeder, áfonya vagy ananász a fehér joghurthoz és a túróhoz, és kerülje az ízesített termékekben található felesleges cukrot. Fogyasszunk természetesen érlelő sajtokat, hagyjuk ki a menüből a technológiailag módosított lágy sajtokat.

MUDr. Minárik Péter: Elvileg egyetértek. A sajtokat nem nevezik kolbásznak, ezért nagy mennyiségű sajt fogyasztását táplálkozási szempontból ártatlan dolognak tekintik. A sajtok zsírtartalmában azonban óriási különbségek vannak. A sajtok elsősorban a zsírról szólnak, nem a cukorról, miközben lényegében ugyanannyi fehérje. A hagyományos kemény sajtok zsírtartalma általában 10% és 30% között mozog. Néhány tejszín lágy sajt 100 g-nál csaknem 50% zsírt tartalmaz, a túró, valamint az alacsony zsírtartalmú és zsírtalanított túró tartalmaz a legkevesebb zsírt (általában 0–4%). A ricotta vagy a mozzarella közepes zsírtartalmú sajt, amelynek zsírtartalma 10 - 20%. Zsírokban gazdag sajtokat csak kis adagokban szabad enni.

Dr. Detlef Pape: Nem! Reggeli nélkül a test nem éri el az ideális hőmérsékletet (37 ° C) ahhoz, hogy az anyagcsere révén elegendő mennyiségű zsírt égessen el. Azok az emberek, akik nem reggeliznek, hajlamosabbak a túlsúlyra.

MUDr. Alžbeta Béderová, CSc.: Az egész napos étrend ésszerű mennyiségét, a munkatevékenység típusától függően, 5-6 részre kell osztani, hogy a reggeli + tized + ebéd az egész napos igények 65% -át fedezze. Reggel maximális fizikai és szellemi teljesítményt nyújtunk, és nem szabad elfelejteni, hogy a szellemi munka rendkívül megterhelő a táplálkozás minőségével szemben. Ezért a reggelizés nem megfelelő ebből a szempontból, de még az az állítás sem igaz, hogy ezek az emberek hajlamosabbak a túlsúlyra. Ami fontos az étel teljes mennyisége, összetétele és táplálkozási rendje, vagyis az ételek optimális elosztása a nap folyamán.

Prof. RNDr. Katarina Horakova, dr.: Nem hagyjuk ki az étkezéseket, mert amit az egyik étkezésnél elmulasztunk, gyakran utolérjük a másikat. Ezenkívül az anyagcsere lassulásához vezethet. Ne felejtsük el, hogy az emésztési folyamat még reggel gyenge. Az éhségtől és ízléstől, az emésztési tevékenység típusától, valamint az életkortól és a munkai aktivitástól függően a reggeli másképp fog kinézni. Akinek reggelre hosszabb időre van szüksége az ébredéshez, aki késő reggel éhes, csak egy kis gyümölcs vagy csak tea vagy gyümölcslé. Ideges stressz, meglehetősen kényes természetű és erős égésű emberek, éppen ellenkezőleg, gyakran kiadós reggelit igényelnek. Ebből a szempontból válasszunk egyet a változatok közül. Éhgyomorra igyon 1-2 dl 100 százalékos gyümölcslevet (cukormentes!), És igyon 3-4 dl gyógynövény- vagy gyümölcsteát citromlével. Jó a teafajtákat havonta kéthavonta váltogatni.

Az alapján döntünk, hogy milyen nehéznek érezzük magunkat, vagy megelőzően. Először egy félórás szünet után eszünk 2-3 darab különféle gyümölcsöt, az évszaktól függően. Cukrozatlan fekete kávét iszunk (ha nem tudjuk feladni) valamikor reggel. Abban az időben ásványvizet vagy gyümölcs teát iszunk. Ha teljesen megszüntetjük a fekete teát, a különféle lekvárokat, felvágottakat és a vajas kenyeret, meglepődve tapasztaljuk, hogy egyre jobb állapotban vagyunk, tele vagyunk energiával és lelkesedéssel egész nap. 12 és 13 óra között ebédelünk.

Térjünk vissza reggelire. Ha nem tudunk nélkülük elkészíteni, készítsünk zabkását, müzlit zabpehelyből, gabonacsíra reszelt almával, banánnal, dióval és mazsolával vagy mézzel, vagy vegyünk pirítósra pirított teljes kiőrlésű kenyeret, növényi vajjal vagy vajjal enyhén megkenve graham kiflit, ill. fehér, alacsony zsírtartalmú joghurt. Mindenesetre enzimekkel és vitaminokkal teli nyers étrenddel kell kezdeni a napot (nem szabad 40 0 ​​C fölé melegíteni). Fél órával (banán esetében 1 óra) ebéd előtt az utolsó gyümölcsöt is el kell fogyasztanunk.

MUDr. Minárik Péter: A legtöbb ember, aki képes volt ésszerű módon csökkenteni a túlsúlyát, és ezt követően hosszú ideig fenntartotta a fogyást, rendszeresen reggelizik.!

Dr. Detlef Pape: Nem! Csak olyan sportot válasszon, amely zsírokat éget, és nem cukrot. A cukrokat intenzív energiafelhasználás esetén elégetik. A zsírégetéshez alacsonyabb mozgási gyakoriságot kell hosszabb ideig fenntartani. A zsírégetés sporttempóján továbbra is képes beszélni.

MUDr. Alžbeta Béderová, CSc.: A fizikai aktivitás a megelőzés szempontjából egyértelműen a mindennapokhoz tartozik. Az állóképességi sportok, a gyaloglás, a túrázás ajánlott a civilizáció minden betegségének megelőzésében, beleértve az elhízást is. A tempót egyedileg, az állapotnak megfelelően választjuk meg, és a mérték a gördülékeny beszéd, annak a jele, hogy nem kerültünk oxigénadósságba. Idővel az erőnlét növekszik, és légzés nélkül a tempó rövid sétára növekedhet. Ha azonban túlzunk, akkor a még nagyobb fizikai aktivitás sem akadályozza a túlsúly kialakulását.

MUDr. Minárik Péter: Az aerob fizikai tevékenységek nagyon alkalmasak, különösen, ha zsírokat akarunk égetni. Az aerob tevékenység optimális pulzusfrekvenciáját a következő képlet alapján számítják ki: 220 mínusz életkor szorozva 0,6 - 0,7 - maximum 0,8.

Dr. Detlef Pape: Nem! A szakértők azt javasolják, hogy az utolsó étkezést 2 órával lefekvés előtt fogyasszák el.

MUDr. Alžbeta Béderová, CSc.: Ha nem eszik 17 órától reggelig, az nagyon helytelen. Túl hosszú idő, a test hipoglikémiába kerülhet az összes kísérő tünettel együtt. A nap folyamán az étrendet 5-6 részre kell osztanunk, és helyesen kell összekevernünk, hogy az esti étkezés ne legyen túl nehéz és ne rontsa az alvás minőségét.

MUDr. Minárik Péter: Nem kulcsfontosságú. Nem szabad azonban zsírban, cukorban és energiában gazdag ételeket fogyasztanunk este és lefekvés előtt.